Még mindig magas a terrorveszély Németországban
Holger Münch a 22. Európai Rendőrségi Konferencián tartott előadásában kiemelte, hogy az IÁ úgynevezett kalifátusa lényegében megszűnt, de ez nem jelenti a terroristák feletti győzelmet. Az Iszlám Állam klasszikus terrorszervezetként működik tovább, ideológiája is fennmarad és hívei Németországban is bárhol, bármikor végrehajthatnak támadásokat. A veszély nagyságát jelzi, hogy már hét ilyen merényletet akadályoztak meg a legutóbbi nagyszabású németországi iszlamista terrortámadás, a 2016 decemberében egy berlini karácsonyi vásáron elkövetett tömeges gázolás óta.
A vezető elmondta, hogy a hatóságok mintegy 750 terrorveszélyes embert tartanak nyilván, közülük 450-en tartózkodnak Németországban, ebből 120-an börtönben. Az utóbbi években az országból hozzávetőleg ezren távoztak a Közel-Keletre, hogy csatlakozzanak az IÁ-hoz.
A legszélesebb nyomozati jogkörű német rendőri szerv vezetője a menekültügyi rendszerbe érkező bevándorlók körére jellemző bűnözésről azt mondta, a legutóbbi, 2017-es adatok szerint közülük kerül ki a feltárt bűncselekmények elkövetőinek 9 százaléka, ami messze meghaladja arányukat a lakosság egészében. Holger Münch szerint ez leginkább a csoport „demográfiai szerkezetének”, a fiatal férfiak magas arányának tulajdonítható.
A menekültügyi rendszerbe érkező bevándorlók körében mutatkozó bűnözésre jellemző a súlyos bűncselekmények magas aránya. Az élet elleni bűncselekmények 15 százalékát, a szexuális önrendelkezés elleni bűncselekmények 12 százalékát az ebből a csoportból kikerülő bűnözők követik el. Az elnök hozzátette, az ilyen esetek révén pedig nagyon gyorsan és nagyon erősen fellángol a vita nyilvánosságban.
Szintén jellemző a visszaesők átlagon felüli aránya, míg a lakosság egészét tekintve a bűnözők 27 százaléka tartozik a visszaesők közé, menekültügyi rendszerbe érkező bevándorlók köréből kikerülő bűnözőknél 32 százalék ez az arány. Az észak-afrikai térségből – Marokkó, Algéria, Tunézia és Líbia – származók körében különösen magas, 50 százalék feletti a több bűncselekményt elkövetők aránya.
Holger Münch hangsúlyozta, mindent meg kell tenni azért, hogy az észak-afrikaiak körében ne nyerjen teret az úgynevezett klánbűnözés, amely eddig más arab csoportokra és a kurdokra volt jellemző Németországban. A nyolcvanas évek óta kiépült bűnöző klánok súlyos gondokat okoznak, leginkább Berlinben, Brémában és Észak-Rajna-Vesztfáliában, és ezeket a „25-30 év alatt kialakult problémákat nem lehet 25-30 nap alatt megszüntetni”. Ezért Holger Münch szerint a rendőri szerveknek most az észak-afrikai térségből származó többszörös bűnelkövetőkre kell összpontosítaniuk, hogy ne szerveződjenek ők is klánokba.
(MTI)
