Migrációkutató Intézet: Elindult Németországból az első toloncjárat Afganisztánba
Elindult Németországból az első toloncjárat Afganisztánba. A 28 utas zsebében fejenként ezer euró lapult. Kabulban börtön helyett a migránsokat elengedték, köztük olyan bűnözőket, akiket kiskorúak elleni szexuális erőszak miatt ítéltek el – ismertette hétfői Fókuszpont-elemzésében a Migrációkutató Intézet.
Mint írták, a mannheimi és a solingeni késes támadást követően Olaf Scholz kancellár és kormánya ígéretet tett a bűnelkövető migránsok kitoloncolására.
Korábban a német hatóságok nem tudták hazaküldeni azokat a külföldi bűnelkövetőket, akik olyan veszélyesnek ítélt országból – így Afganisztánból és Szíriából – származnak, ahol életük veszélyben foroghat. Afganisztán esetében tovább nehezíti az eljárást, hogy Berlin nem tart fent diplomáciai kapcsolatot az országot 2021 augusztusa óta irányító tálibokkal.
A tálib külügyminisztérium viszont bejelentette, kész visszafogadni a kitoloncolt állampolgárait, azzal a feltétellel, hogy Németország elismeri a tálib kormányzatot. Berlin a fegyveresek követelését elutasította, majd Nancy Faeser belügyminiszter Üzbegisztánnal folytatott tárgyalásokat az afgánok deportálásáról, eredménytelenül. A sikertelen tárgyalásokat követően a német kormány Katar közvetítését és logisztikai segítségét kérte – írták az elemzésben.
Végül sikerült megszervezni a kiutasított állampolgárok elszállítását, a járaton utazók 28 fős listáját a szövetségi belügy- és igazságügyi minisztériumok állították össze, a különösen veszélyes elkövetőkre fókuszálva. A lipcsei repülőtérre hat tartományból, Berlinből, Alsó-Szászországból, Baden-Württembergből, Bajorországból, Szász-Anhaltból és Türingiából szállították a migránsokat. A legtöbb bűnelkövetőt kiskorúak elleni szexuális erőszak, különböző erőszakos cselekmények, illetve kábítószer-terjesztés miatt ítélték el.
Baden-Württemberg belügyminisztériuma szerint az egyik, a tartományból deportált afgán 160 bűncselekményt követett el Németországban.
Szintén a járaton utazott két bűnelkövető, akiket egy 11, illetve egy 14 éves lány megerőszakolásáért ítéltek el, utóbbi esetében a baden-württembergi belügyminisztérium két és fél éven át kérte kitoloncolását a kormánytól.
A járat indulásakor minden kiutasított afgán ezer euró készpénzt kapott a szövetségi államtól
– hangsúlyozták.
Afganisztánba érkezésüket követően a deportáltakat a kabuli Pul-e-Charkhi börtönbe szállították volna, azonban a repülőn utazók arról számoltak be a BBC-nek, hogy a reptér mellett szállásolták el őket, majd a személyazonosságuk megállapítása után többségüket elengedték. A híreket Szuhail Sahín is megerősítette, a tálib szóvivő azonban arról nem adott tájékoztatást, pontosan hány deportáltat engedtek el. Közlése szerint
az érintettek családtagjai aláírtak egy nyilatkozatot, amelyben ígérik, a deportáltak nem követnek el több bűncselekményt.
Omid Nouripour, a Zöldek kormánypárt társelnöke bár üdvözölte a döntést, ellenzi a rendszeres deportálásokat Afganisztánba. Julia Duchrow, az Amnesty International berlini irodájának vezetője szerint a közép-ázsiai országban senki sincs biztonságban, a német kormány pedig könnyen a tálibok cinkosává válhat. Mások viszont támogatják a hazatoloncolásokat: Joachim Stamp szabaddemokrata migrációs különmegbízott a tálibokkal való direkt tárgyalást javasolta, Friedrich Merz, a CDU vezetője pedig a szír kormánnyal is megállapodást kötne.
