Forró ősz vár az Unióra

Lassan Brüsszelben is véget ér a nyári szünet, így az uniós intézmények bürokratái visszatérnek állomáshelyeikre, hogy nekivágjanak a konfliktusoktól nem mentes ősznek.

Első körben meg kell jelölni és meg kell választani az új Európai Bizottság tagjait, melynek elnöke továbbra is az igencsak felemás megítélésű Ursula von der Leyen lesz. A német politikus öt évvel ezelőtt geopolitikai bizottságot, az Unió súlyának növelését ígérte, és első lépései kifejezetten bíztatók voltak. Emlékezhetünk még arra, hogy von der Leyen javasolta egy, az európai élet védelméért felelős biztosi portfólió kialakítását. Az óriási liberális nyomásnak engedve ugyanakkor letett erről a tervről.

5 éves elnöksége alatt pedig az Unió nemhogy erősebb lett, hanem csak veszített a súlyából, és szinte betagozódott az Egyesült Államok alá, ami a külügyeket illeti.

Második elnöki ciklusa kezdetén von der Leyen már nem is próbálkozik hasonlóval, és egyértelműen a nyugati fősodornak megfelelve politizál. Ezt várhatjuk a Bizottságtól is, amelynek felállítása ugyanakkor biztosan nem lesz konfliktusoktól mentes, hiszen a szuverenista kormányokkal rendelkező országok, mint például Olaszország, Hollandia, Magyarország és Szlovákia gyökeresen mást gondolnak az uniós problémákról és azok megoldásáról, mint a von der Leyen vezette brüsszeli elit.

Márpedig gond akad bőven. Itt van rögtön az orosz-ukrán háború, amelyben Brüsszel erőn felül támogatja Kijevet, miközben saját maga a szankciók miatt folyamatosan veszít a versenyképességéből.

A gazdasági és energetikai problémákat pedig az uniós polgárok is a bőrükön érzik: beszédes adat, hogy többszörösére növekedett azon európaiak száma, akiknek gondot okoz, hogy télen felfűtsék ingatlanjukat.

Az Unió ugyanakkor továbbra sem hátrál ki Ukrajna támogatásából, amivel nemcsak a nehéz helyzetben lévőket, hanem az energiaintenzív ágazatokban tevékenykedő cégeket is tönkreteszi. Műtrágyagyártás, üvegipar, vagy éppen vendéglátás – mind olyan szektor, amely az olcsó orosz energiának köszönhette versenyképességét és átlagon felüli jövedelmezőségét. Most ugyanakkor ennek vége. Ahogyan elégedetlenek a gazdák is, akiket szintén cserbenhagyott az Unió vezetése, amikor fontosabbnak ítélte az Ukrajnában tevékenykedő nyugati multik támogatását a saját termelőinél. És persze ott a migráció ügye, amely kérdésben a teljesen elhibázott migrációs paktum láthatóan semmit nem tett a probléma megoldása érdekében. A szigorú határvédelem pedig továbbra sincs az uniós döntéshozók látókörében.

A problémák tehát sokasodnak, és a régi-új brüsszeli vezetés képtelen megoldani őket.

Nem véletlen, hogy az emberek a változásra szavaztak, a Néppárt ugyanakkor – cserbenhagyva a saját szimpatizánsait is – újra a baloldallal és a liberálisokkal állt össze. A szuverenista tömböt pedig nemcsak, hogy kihagyták ebből, hanem még elhallgattatni is megpróbálják. Ennek az eredménye az, hogy az Európai Parlament harmadik legnagyobb frakciója, az Orbán Viktor kezdeményezésére létrejött Patrióták Európáért egyetlen vezető tisztséget sem kapott.

Hölvényi György: A Patrióták Európáért, az EP harmadik legnagyobb frakciója nem jutott alelnöki poszthoz

Persze ez édeskevés lesz, hogy a szuverenista hangokat elhallgattassák, ahhoz ugyanis az emberek döntését, vagyis a demokrácia alapját kellene semmibe venni.

Az őszi választások pedig megmutatják majd, hogy a nemzeti alapon álló politizálásnak mekkora ereje van.

A politikai szezon két német tartományi választással indul szeptember 1-jén, majd még abban a hónapban a csehek és az osztrákok is az urnákhoz járulnak, hogy új parlamentet válasszanak. Mindegyik voksoláson jobboldali, patrióta előretörés várható. Csehország és Ausztria pedig így felzárkózhat Olaszország, Magyarország, Szlovákia és Hollandia mellé, hiszen ezekben az országokban már komoly győzelmet arattak a nemzeti érdeket előtérbe helyező erők. Aztán pedig novemberben jön az amerikai elnökválasztás, amelyen – ha Donald Trump győzelmet arat – még komolyabb lendületet vehet a patrióta politika előretörése. Persze ne legyenek illúzióink. A másik oldal mindent elkövet majd, hogy a nemzeti pártok ne tudjanak győzelmet aratni, vagy esetleges győzelmük esetén ne tudjanak kormányt alakítani. Az ősz tehát forró lesz, de jó irányba viheti az Unió hajóját.

Címlapkép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Fotó: MTI/EPA/Julien Warnand

'Fel a tetejéhez' gomb