Orbán Viktor uniós tanácsi elnöksége a demokrácia diadala lenne

A hétvége Uniós politikai híreinek egyik legnagyobb szenzációja volt, hogy Orbán Viktor válthatja az Európai Tanács elnöki posztján a hamarosan leköszönő Charles Michelt. Persze ez nem jelentené azt, hogy a magyar kormányfő távozik a miniszterelnöki tisztségből, hiszen a Tanács elnökeként csak addig dolgozna, amíg meg nem találják Michel utódját.

Olyan történt ugyanis, amire eddig nem volt példa. A Tanács elnöki posztját betöltő Charles Michel bejelentette, hogy indul az európai parlamenti választáson. Mivel a belga politikus jó eséllyel mandátumot szerez, az azt jelenti, hogy júliustól hivatalosan is EP képviselő lesz, amivel minden más Uniós tisztség összeférhetetelen. És bár az EP választások után a Bizottság és a Tanács élére is új embert keresnek, ez hosszú folyamat, így e két testület vezetője általában a voksolást követő novemberig a posztján szokott maradni. Most azonban július és az alkuk várhatóan őszi lezárulta között nem lesz vezetője az állam és kormányfőket tömörítő Európai Tanácsnak. Ekkor lép életbe az a forgatókönyv, amely szerint az éppen a soros elnökséget ellátó ország miniszterelnöke veszi át ideiglenesen a Tanács irányítását. 

Mivel júliustól az Unió soros elnöke éppen Magyarország lesz, így Orbán Viktor lenne az, akire a Tanács elnöki posztja is szállna, természetesen a magyar miniszterelnöki munka mellett.

Az Európai Parlament és az Európai Bizottság elnöki tisztsége mellett ez a harmadik olyan pozíció, amiért óriási verseny van és óriási alkuk árán szokott megszületni az egyezség. Ezek azok a tárgyalások, amelyeket így Orbán Viktor vezényelhetne le, hiszen az állam- és kormányfők üléseit a Tanács elnöke vezeti és ő az, aki meghatározza a napirendet és előkészíti a 27-ek megbeszéléseit.

A magyar miniszterelnök így az eddigieknél is nagyobb szerepet kaphatna az Uniós döntéshozatalban, éppen egy olyan időszakban, amikor az EU a következő 5 év irányvonaláról dönt.

A Tanács elnöke ráadásul külpolitikai kérdésekben is képviseli az Uniót, Charles Michelt is sokszor láthattuk különböző fővárosokban, vagy akár a G7, vagy a G20 ülésein, ahol a Bizottság elnöke mellett a Tanács mindenkori első embere is jelen van. Orbán Viktor tehát a jelenleginél is meghatározóbb szereplőként léphetne fel, akár a világpolitika színpadára is. 

Persze az ellenzők máris megszólaltak és kifejezték nemtetszésüket. Sokak szerint Brüsszelben egyenesen pánikhangulat alakult ki a hír hallatán és maga Michel is azt mondta, hogy ez a forgatókönyv elkerülhető, ha az állam és kormányfők nyár közepéig megegyeznek az utódjában. Ugyanakkor

miért is lenne probléma, ha az EU legnagyobb demokratikus felhatalmazással rendelkező miniszterelnöke pár hónapra a Tanács elnöki székébe ülne?

Véleményem szerint kifejezetten jót tenne a polgáraitól igencsak távolra kerülő Uniós elitnek és az Unió imázsának is, ha végre olyan ember töltené be ezt a tisztséget, akit tényleg az emberek választottak meg és aki bírja a bizalmukat, nemcsak Magyarország, hanem Európa-szerte. Persze biztosak lehetünk abban, hogy komoly erők dolgoznak majd azért, hogy ne a magyar miniszterelnök vegye át a stafétát Micheltől. Ez persze Magyarország számára abból a szempontból is kedvező, hogy így még egy aduász van Orbán Viktor kezében, amelyet kijátszhat az egyeztetések során.