Az MKP minél több polgármestert és képviselőt szerezne a felvidéki magyarságnak
Menyhárt József beszédében felidézte a felvidéki magyar párt fennállásának néhány fontos állomását, és méltatta az MKP volt vezetőit. A volt elnökök közül Csáky Pált és Berényi Józsefet említette, rámutatva: ők olyan vezetők voltak, akik egyben tartották a közösséget, és képesek voltak arra, hogy akkor hozzanak döntéseket, amikor kell, még akkor is, ha ezek sokszor nem voltak könnyű döntések.
Az MKP vezetője szólt a pártban 2016-ban lezajlott tisztújításról, amikortól – mint fogalmazott – „egy csapatba került a hagyomány és a nóvum”, majd beszélt az azóta elért eredményekről és a célkitűzésekről. Előbbiek között említette a Felvidék gazdaságfejlesztési programját, a magyar állami támogatással megvalósuló Baross-tervet, az óvodafejlesztési programot, a sikerrel megvalósított aláírásgyűjtéseket, valamint – a ma7 médiacsalád létrehozására utalva – azt is, hogy sikerült médiát adni a felvidéki magyar közösségnek. Az eredmények kapcsán rámutatott: az anyaország nem engedte el a felvidéki magyarság kezét, s ezt magának a közösségnek is meg kell mutatni.
Menyhárt az előttük álló feladatok között említette a novemberi helyhatósági választásokat, ahol – mint mondta – az a cél, hogy minél több polgármestert és önkormányzati képviselőt szerezzenek a felvidéki magyar közösségnek, valamint a jövő évi államfőválasztást is, amelyen az MKP-nak ismét saját jelöltje lesz.
A célkitűzésekre utalva hangsúlyozta: a felvidéki magyarság dolga a folytonosság és a továbbhaladás. Leszögezte: „tudjuk mi a dolgunk, mi vagyunk a magva a felvidéki magyarságnak”.
Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos beszédében kiemelte: az első egységes nemzetiségi alapon szerveződő párt létrejöttével a felvidéki magyar közösség azt üzente, hogy él és élni akar. Hangsúlyozta: az MKP ezután meghatározó alakítója lett a felvidéki magyarság két évtizedének, s amíg hisznek és bíznak benne, addig ez így is marad. A miniszteri biztos a nemzetpolitikai intézményrendszer kialakításáról és a külhoni magyar területeken megvalósításra kerülő programokat példaként felhozva elmondta: Magyarország kormánya 2010 óta minden erejével azon van, hogy erősítse a külhoni magyar közösségeket.
„A mi célunk és érdekünk az, hogy a határon túli erős, felelősségteljes, a saját sorsukról dönteni képes közösségek éljenek, amelyek élén olyan vezetők állnak, akik tudják, mi a jó a közösségnek (…) mi úgy látjuk, hogy az MKP ennek a tudásnak a birtokában van, ezért a magyar kormányra, ahogy eddig, úgy a jövőben is számíthatnak” – szögezte le Szilágyi Péter.
A kongresszuson felszólalt az MKP két korábbi elnöke. Csáky Pál, az MKP jelenlegi európai parlamenti képviselője a párt fiataljaihoz szólva azt mondta: ha majd azok a „rossz árnyak eltűnnek a süllyesztőben”, akik 2009-ben szétszakították a pártot, nekik, fiataloknak kell majd újravarrniuk a magyar egységet, de azt csakis tiszta értékekre, a közösséggel szembeni elkötelezettségre lehet építeni.
Berényi József, az MKP elnökségi tagja, a párt korábbi elnöke beszédében az elmúlt néhány év eredményeit idézte fel, köztük kiemelt helyen említette a Dél-Szlovákia felzárkóztatását célzó dokumentumot, amelyben megfogalmazták a területi önkormányzatiság igényét. Az önkormányzatiság megvalósítása nem feszültségszítást, hanem a magyarság megmaradását célozza – szögezte le.
A Csallóköz központjának számító város művelődési központjában megrendezett, egész napon át tartó ünnepi kongresszuson mintegy ötszázan vettek részt, a felvidéki magyar párt küldöttein kívül magyarországi és külhoni magyar területekről érkezett vendégek, felvidéki magyar szervezetek, valamint különböző szlovák pártok képviselői.
