ifj. Lomnici Zoltán: Magyarország Alaptörvénye elismeri a kereszténység nemzetépítő szerepét, míg a vallásszabadságot alapvető jognak nyilvánítja

A Magyar Ateista Társaság hétfőn adott ki egy közleményt, melyben több magyar politikust vádoltak meg azzal, hogy sértően, vagy kirekesztően fogalmaztak az ateistákkal szemben. Erről ifj. Lomnici Zoltánt, a Századvég Alapítvány tanácsadóját kérdeztük. 

A Magyar Ateista Társaság sérelmezte, mikor Varga Judit igazságügyi miniszter azt nyilatkozta, a kormány minden nap azért dolgozik, hogy Európa keresztény legyen, ami a jövő évi magyar EU-elnökség fényében nemzetközi szinten is aggodalomra ad okot. Erről Lomnici Zoltán elmondta:

Magyarország Alaptörvénye „kvázi preambulumának”, a Nemzeti Hitvallásnak már az elnevezése is rámutat a magyar államiság alappilléreire: nemzet és hit. Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette – tartja a Nemzeti Hitvallás –, ahogy az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre is

– fogalmazott az alkotmányjogász. Hozzátette, ilyen értelemben nem csupán normaszerű volt az igazságügyi miniszter fogalmazása, de tárgyszerű is.

Ptolomeo da Lucca olasz jogfilozófus e körben úgy fogalmazott: akármennyire is szekuláris talajon állnak egyes európai országok, megkerülhetetlen tény, hogy az európai kultúrát jelentős mértékben meghatározta – és meghatározza – a kereszténység

– idézte ifj. Lomnici Zoltán.

Az ateisták Szijjártó Péter kijelentését is nehezményezték, miszerint már kiskoruktól el kell kezdeni magyarnak és kereszténynek nevelni a gyerekeket, az alkotmányjogász úgy reagált, a külügyminiszter nyilatkozata egy legitim kormányzati törekvést mutat arra a gyakorlatra, amely garanciát nyújthat a társadalmi rendet biztosító keresztény értékek tiszteletben tartására (a társadalmi együttélés, a jogbiztonság és igazságosság rendje). 

Olyan államokban, ahol a vallásszabadság alkotmányos jog, a kisebbségi vallások hívei néha hangot adhatnak a vallási diszkrimináció miatti aggodalmuknak, Magyarországon (ahogyan az EU más államaiban) már nincs államvallás, a vallási életet azonban több mint ezer éve a kereszténység uralja (ez is igaz a tagországok esetében)

– fogalmazott a Századvég Alapítvány tanácsadója.

A Magyar Ateista Társaság közleménye alapján megkérdeztük, hogy kizárja-e a magyarságból a nem keresztény állampolgárokat Navracsics Tibor kijelentése: „A magyar állam és a minket Európához kötő kereszténység a magyarság lételemét jelentik” – ifj. Lomnici Zoltán Magyarország Alaptörvényét hozta fel:

Magyarország Alaptörvénye a fentieken túl „elismeri a kereszténység nemzetépítő szerepét”, míg a vallásszabadságot alapvető jognak nyilvánítja, a vallási kirekesztés, illetve vallási diszkrimináció fogalmai összefüggenek a vallási üldöztetéssel, amelynek legszélsőségesebb formái közé tartoznak azok az esetek, amikor embereket eretneknek vélt hiedelmek miatt végeztek ki.

– mondta az alkotmányjogász, ezzel párhuzamba hozva az iszlám vallást: Egyiptom és Irak alkotmánya rögzíti az iszlám államvallási státuszát, míg a török alkotmány szekuláris alapon áll (az ország iszlám jellegét a török társadalom mégsem vonja kétségbe). Robert Schuman kereszténydemokrata politikus, egykori francia kormányfő és külügyminisztert idézve elmondta: 

A kereszténység megtanította minden ember egyenlőségét, fajra, bőrszínre, társadalmi osztályra, foglalkozásra való tekintet nélkül.

A címlapképen Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász látható a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány A válságok kora – Az Európa Projekt kutatás eredményei 2021-ben című konferenciáján a Várkert Bazárban 2022. január 17-én. Forrás: MTI/Szigetváry Zsolt