Navracsics Tibor: az európai integráció fő vívmánya a béke

Az európai integrációnak a béke nem mellékterméke, hanem a fő vívmánya, ebből adódik, hogy abszolút bővítéspárti vagyok – hangoztatta a területfejlesztési miniszter hétfőn Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen.

Navracsics Tibor a keddi Európa-nap alkalmából Európai történelem – magyar sorskérdések címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen azt mondta: nem engedhetjük meg magunknak, hogy eminensen a Balkán, és adott esetben a posztszovjet régió ne csatlakozhasson – ha úgy adódik – az Európai Unióhoz. Megfogalmazása szerint az európai integráció addig tud fennmaradni, amíg ezt a békeprojektet tudja megtestesíteni, és ennek része a bővítés is. Szerbiát, Montenegrót, Albániát fel kell venni az EU-ba és perspektívát kell adni a számukra – mondta, jelezve, ha ez nem történik meg, az egész Európára nézve kockázati tényező. Navracsics Tibor azt prognosztizálta, hogy az új tagállamok felvétele „lényegileg fogja átalakítani” az unió működését, majd jelezte: Emmanuel Macron francia elnök erre vonatkozó elképzelését, amely egy többfokozatú európai együttműködést hozna be, „nem érzi tragédiának”, egészen addig, amíg a különböző fokozatok között lehetséges az átjárás.

A miniszter egyetértett Robert Schuman luxemburgi születésű német-francia kereszténydemokrata politikus, volt francia miniszterelnök, az Európai Unió egyik alapítójának azon gondolatával, amely szerint Európának a gazdasági közösség előtt kulturális közösséggé kell válnia. Ez igazán a közép-európai államok csatlakozásával vált valóra

– mutatott rá, arra is figyelmeztetve, az integráció jövője függ attól, hogy megtanuljuk egymás kultúráját. Navracsics Tibor a Brexitet annak bizonyítékának nevezte, hogy nem lehet már jól kilépni az EU-ból. Meglátása szerint az unión belül zajló nagyon éles viták, amelyeknek a magyar kormány és az Európai Bizottság is részese, amiatt történnek, mert kialakulóban van egy politikai rendszer. Egyúttal úgy vélte: ennek a rendszernek alapvető hiánya, hogy nincs mögötte politikai közösség.

Nincs egy egységes európai démosz (…) a felfogásunkban, ami az uniós intézményeknek legitimációt, erőt, láthatóságot adhatna

– fogalmazott, megjegyezve: ez egy olyan nem őszinte kultúrát hoz létre az EU-ban, ami a politikai vitákon is lecsapódik. Hiller István MSZP-s országgyűlési képviselő, korábbi kulturális és oktatási miniszter az eseményen többek között arról beszélt, hogy Közép-Európa Nyugat felé fordulása, európai integrációja a természetes rend helyreállítása. A szocialista politikus egyúttal helyesnek nevezte, hogy az EU nem a bővítésre fókuszál, majd egy belső színvonalerősítő, valamint az együttműködést jobbá tevő időszak szükségessége mellett érvelt. Mustó István, a Német Fejlesztési Intézet volt munkatársa, korábbi SZDSZ-es országgyűlési képviselő egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy az EU annál erősebb, minél egységesebb és szerinte a további bővítés az integráció koporsójába egy újabb szög lenne. Úgy vélekedett, hogy Ukrajna vagy Törökország csatlakozása az EU koporsója lenne, mert ellehetetlenítené az egységes fellépést gazdasági és politikai értelemben is.

(MTI)

A címlapképen Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter beszél az Európa-nap alkalmából Európai történelem – magyar sorskérdések címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen 2023. május 8-án. Az eseményt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Stratégiai Tanulmányok Intézete szervezte. MTI/Máthé Zoltán