Érszegi Márk Aurél: Ferenc pápa másodszor is Magyarországra készül

Másodszor készül Magyarországra Ferenc pápa, de már harmadjára lesz a magyarok között. Valamit megérzett a magyar egyház és a magyar társadalom életéből, ami mélyen megragadta. Amint azt már a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról hazafelé tartva kijelentette: „nagyon sok értéke van a magyaroknak…”. A Szentatya tudatosan Európa kisebb, kevésbé ismert, ámde nagy kultúrájú országait keresi fel, hogy értékeikre felhívja a világ figyelmét.

Ferenc pápa április végén beváltja ígéretét, amit már a 2021-es Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusról (NEK) távozóban megfogalmazott: visszatér Magyarországra. Mindez egyáltalán nem magától értetődő: ha pusztán a vendéglátók iránti udvariasságból mondta volna, azt is szép gesztusnak lehetne tartani. De nem, azóta akárhányszor alkalma nyílott rá, a Szentatya mindannyiszor kifejezte szándékát egy újabb magyarországi látogatásra.

Veres András győri püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke nyilatkozta nem sokkal a NEK után egy interjúban: „Bevallom, hogy amikor a repülőtéren a búcsúzáskor ezt mondta, akkor azt hittem, hogy ez csak formalitás… „jól éreztem magam nálatok”, „köszönöm a látogatás előkészítését”, „egy nagyon bensőséges ünnepben vehettem részt”, és „szívesen eljövök máskor”.

Gondoltam magamban, hát így kell elköszönni egy pápának, aztán kiderült, hogy ezt a köztársasági elnök úrnak is mondta, a bíboros úrnak is mondta, tehát egyértelmű, hogy ott él benne a vágy, hogy szívesen visszajönne Magyarországra…”.

S ezen szándékát a pápa nem csupán zárt körben emlegette, hanem kezdettől fogva nyilvánosan hangot adott neki. Kezdve a 2021. szeptember 15-i repülőfedélzeti interjúval, amit szokása szerint a budapesti-szlovákiai útja után adott az őt kísérő újságíróknak. Kuzmányi István, a Magyar Kurír főszerkesztője kérdésére válaszolva azt mondta: „…megígértem az elnökötöknek…, hogy átgondolom, vajon jövőre vagy a rá következő évben el tudnék-e jönni, mert nagyon sok értéke van a magyaroknak…”

Később, 2021. október 22-én a Télam argentin hírügynökségnek adott interjúban ugyancsak a tervbe vett pápalátogatások között említette hazánkat:

„Jelenleg két olyan utazás van a fejemben, amelyet még nem indítottam el, ezek Kongó és Magyarország”.

(Mint tudjuk, Kongót halasztania kellett ugyan, de az elmúlt hetekben megvalósult.)

Természetesen a magyar állami és egyházi vezetők is meghívták hivatalosan Ferenc pápát egy újabb látogatásra. Ennek célja immár más volna, mint a 2021. szeptemberinek. Akkor egy meghatározott egyházi eseményre érkezett, mert arra kapott meghívást. Most pedig kifejezetten Magyarországnak szól majd a látogatása. Ez két külön válfaja a pápalátogatásoknak, amiből annak idején volt is némi félreértés. Hiszen Ferenc pápa akkor úgy fogalmazott, „nem Magyarországra” jön, hanem a NEK-re. Azóta ezt Franciaország vonatkozásában is megtette, elmagyarázva, hogy mind korábbi strasbourgi, mind az idénre tervezett marseille-i látogatása egy-egy konkrét találkozást céloz, nem az egész országnak szól. (2014-ben a strasbourgi európai intézményekben szólalt fel, Marseille-ben pedig a mediterrán országok püspökeinek találkozóján venne részt.)

Figyelemre méltó, hogy ezzel együtt a Szentatya eddig egyetlen országot sem keresett fel kétszer.

Portugália lesz majd a második ebben a sorban, hiszen először 2017 májusában járt ott, de csupán a híres fatimai kegyhelyet kereste fel. Idén augusztus elején pedig azért utazik majd Lisszabonba, hogy részt vegyen az Ifjúsági Világtalálkozón. Illetve Franciaország lehet a harmadik, ha a szeptemberre tervezett marseille-i útja is megvalósul. Ám ezen esetekben egy-egy konkrét programról van szó, nem az egész országnak szól látogatása.

Mint láttuk, a pápalátogatás konkrét indoka többféle lehet (igaz, lehet azokat kombinálni is).

Van, amikor a pápa a helyi egyház megismerése céljával látogat el valamely országba. Ilyennek számított az 1991-es magyarországi pápalátogatás. Máskor valamely konkrét eseményen vesz részt: legyen az például a kontinens püspökeinek gyűlése, fontos egyházi intézmény kiemelkedő évfordulója (például 1996-ban II. János Pál Pannonhalma millenniumát jött ünnepelni), netán nemzetközi találkozó (pl. eucharisztikus kongresszus, az ifjúság vagy a családok világtalálkozója), esetleg felszólalás egy nemzetközi szervezet gyűlésén (pl. az ENSZ-ben, az Európa Tanácsban).

Európában amúgy elég keveset utazott Ferenc pápa, és inkább a kisebb országokat preferálta.

Kezdve Albániával. Viszont Lengyelországot a 2016-os krakkói Ifjúsági Világtalálkozó kapcsán kereste fel. A balti, illetve a balkáni országokban egy-egy rövidebb utazást tett, s egyedül Romániában és Szlovákiában maradt több napra, több vidéki helyszínt érintve.

Nemrég, február 5-én Dél-Szudánból hazafelé tartva az újabb repülőfedélzeti interjúban Ferenc pápa meg is magyarázta, milyen logika mentén választja ki uticéljait: „Úgy döntöttem, hogy Európa kisebb országait keresem fel. … A kisebbeket, a legkisebbeket, hogy megismerjem egy kicsit a rejtett Európát, azt az Európát, amelynek annyi kultúrája van, de nem mindenki ismeri.”

Szavai segítenek megvilágítani az újabb magyarországi látogatás célját: felhívni a figyelmet a mások által kevésbé ismert, ámde értékes kultúrájú országokra.

Ugyanezt fejezte ki Veres András püspök is a már említett interjújában, amikor a pápa visszatérési szándékának okait kereste. Szerinte a Szentatya „…valamit megérzett a magyar egyház benső életéből, de egyáltalán a magyar társadalom életéből, amit esetleg még eddig nem tudott és nem tapasztalhatott meg.”

S hogy mi lehetett ez? Megint csak Ferenc pápa megnyilatkozásait figyelve megsejthetjük. Budapesti látogatását értékelve két vonatkozásban dicsérte meg a magyarokat. Az egyik az ökológiai tudatosság, amit Áder János köztársasági elnök mutatott be neki. A másik pedig a különböző keresztény felekezetek közötti összhang, amiről azt mondta:

„Megragadott, mennyire mély nálatok az ökumenizmus iránti érzék. Ez mélyen megérintett.”

Mindenekelőtt pedig maga a NEK zárómiséje, annak mindenki által emlegetett mélyen átélt lelki élménye is mély hatással lehetett rá.

S ne feledjük, az áprilisi lesz ugyan Ferenc pápa második magyarországi látogatása, de már a harmadik alkalommal látogat a magyarok körébe. A Szentatya nagyon is tudatában van annak, hogy 2019. június 1-jén Csíksomlyón kikkel találkozott. A NEK-ről hazafelé tartva emlékeztetett is rá: „És ti, magyarok: veletek voltam tavaly (két éve) Erdélyben. Csodálatos volt az a magyar mise!”

Ferenc pápa a béke zarándokaként készül újból Magyarországra.

Ezzel már önmagában hazánkra irányítja az érdeklődő katolikus világ figyelmét: mi az, amiért a Szentatya kétszer is eljön? Itt lesz hát az alkalom, hogy ezt megmutassuk a világnak.

A címlapképen Ferenc pápa látható az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén a Hősök terén 2021. szeptember 12-én. (Fotó: Szennyes Krisztián, Vasarnap.hu)