L. Simon László: Azzal az érzéssel menjen ki valaki a Nemzeti Múzeumból, hogy ő büszke arra, hogy magyar

A 22. Kereszténydemokrata esten Harrach Péter, a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség elnöke köszöntötte a közönséget. A keresztény közéleti és kulturális egyesület elnöke elárulta, hogy jövőre új rendezvénysorozat indul, elsősorban fiatalok számára.

A kulturális műsor után M. Dobos Marianne moderátor a sajtóban sokat emlegetett „kultúrharc” mibenlétére kérdezett rá: hogyan tapasztalta ezt meg a saját életében L. Simon László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója és Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház Nonprofit Zrt. vezérigazgatója? A meghívott vendégek egyetértettek abban, hogy „kultúrharc” igenis létezik, de ezt elsősorban nem politikai síkon kell megvívni. A korábbi országgyűlési képviselő L. Simon László kifejezésével élve itt nem a szavazatokért, hanem a „lelkekért” folyik a harc, amit csak a jelenségek mélyére hatoló hosszabb vitákkal, vagy igaz műalkotásokkal lehet megnyerni.

Nem tudjuk valakibe belecsöpögtetni egy kétórás múzeumlátogatás alatt a nemzet történetét. Nem lehet egy művészettörténeti gyorstalpalót tartani. Ami fontos, hogy azzal az érzéssel menjen ki valaki a Nemzeti Múzeumból, hogy ő büszke arra, hogy magyar

– fogalmazott a főigazgató.

Ha pedig külföldiként megy ki a múzeumból, akkor tulajdonképpen a rácsodálkozás és a megbecsülés érzésével tegye ezt. Azaz, hogy az ország léptékéhez és a nemzet lélekszámához viszonyítva milyen fantasztikus múlttal, kultúrával rendelkező közeg van itt: egy fantasztikus nemzet, egy fantasztikus ország, egy fantasztikus történelem

– tette hozzá. Kárpátaljai magyarként Vidnyánszky Attila aggodalmát fejezte ki, hogy a fiatalokban a nemzet iránti elkötelezettség és a nemzeti értékek megismerése iránti vágy nagyon visszaesett az elmúlt évtizedekben. A színházigazgató külön kiemelte a jövőre Magyarországon megrendezésre kerülő színházi olimpiát, amely szerencsés módon egybeesik Madách Imre születésének 200. évfordulójával is.

Azt találtam ki, hogy előadjuk Az ember tragédiáját a Hajógyári-szigeten úgy, hogy európai színiiskolákat szólítunk meg. Mindenki a saját nyelvén ad elő, tehát franciák franciául a párizsi színt, görögök görögül a görög színt. Itt lesz 200 diák 14 országból, akik egy életre megtanulják Madách nevét. Az ember tragédiájához mérhető szöveg alig van a világon. Jönnek majd, lesz egy nagy ünnepük, és viszik a jó hírünket

– ismertette terveit a Nemzeti Színház igazgatója. L. Simon László hozzáfűzte, a baloldali-liberális megmondóemberek minden lehetséges fórumon politizálnak, de „ha mi politizálunk, akkor az méltatlan, az nem illik a kultúrához, nem illik a művészethez, nem illik a színházhoz, nem illik a múzeumhoz” – hívta fel a figyelmet  a liberális értelmiség elképesztő képmutatására és kettős mércéjére. L. Simon László és Vidnyánszky Attila egyaránt komoly problémának tekinti a „nyelv uralásának” kérdéskörét. Példának hozták fel erre a szabadság szó használatát.

A »szabadság elvtársak!« köszönés volt. A Szabadság egy kommunista napilap volt, amiből aztán lett a Népszabadság, és ezért a szabadságnak azt a rendkívül pozitív, az egész nemzetet előrevivő értelmét, ami mondjuk Petőfi és kortársaihoz (és későbbi utódaikhoz) kapcsolódik, azt megpróbálták elvenni, kisajátítani, átértelmezni. És ma ugyanez folyik a kultúrában. Tehát amikor ők a házasság fogalmát át akarják venni, akkor azt mondják, hogy házasodhassanak a homoszexuálisok is, mert őket hátrányos megkülönböztetés éri azért, amiért nem házasodhatnak. De kérem, hát az együttélésnek számos, jogilag is bevett formája van! A házasság fogalma az foglalt, az a férfi és a nő kapcsolata

– fogalmazta meg álláspontját L. Simon László.

A beszámolót teljes terjedelmében az MKDSZ oldalán olvashatják.

Forrás: MKDSZ

A címlapkép forrása: MKDSZ.hu