Nógrádi György: A III. világháború szélére sodródott az emberiség
Egy újabb világháború szélén áll az emberiség. Szakértők azt mondják, hogy egy újabb hidegháború elé nézünk. Ha e kettőből kell választani, akkor minden problémája ellenére is az utóbbit, a hidegháborút kell választani – nyilatkozta lapunknak Nógrádi György, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója.
– Az Amerikai Egyesült Államokban megtartott félidős választások milyen hatással lehetnek az orosz-ukrán háborúra?
– Az előzetes orosz álláspont az volt, hogy a félidős választást megnyerik a republikánusok, de ez nem következett be. Most úgy látják, hogy két év múlva megbukik Joe Biden és akkor a republikánusokkal megállapodnak. A problémám ezzel az, hogy két év iszonyat hosszú idő, Európa pedig két év szankciót nem bír el. Az európai gazdaságok már most az összeomlás szélén állnak. Addig is Volodimir Zelenszkij fellélegezhet, mert nyilvánvalóan a republikánusok sokkal keményebben állnának hozzá és Ukrajnához, mint a demokrata vezetés, amely számára biztosítja a pénzt, a paripát és a fegyvert.
– Nemrégiben sor került a CIA főigazgatójának és az orosz hírszerzés, az SZVR főigazgatójának törökországi találkozójára, ahol elvileg nem tárgyaltak Ukrajnáról. Akkor miről beszélhettek?
– Hivatalosan az orosz-ukrán háború valóban nem került napirendre, ami több, mint érdekes… A valóságban azonban az kellett, hogy legyen az egyik téma, hiszen rengeteg mindenről kellett tárgyalniuk: többek között az ukrán gabonaszállítmányokról. Az ukránok ugyanis azt közölték, hogy az oroszok éhínséget idéznek elő a világban. Igen, de ehhez az is hozzátartozik, hogy az ukránok a gabona döntő részét a fejlett világnak adták el, mert ott lehetett azonnal pénzhez jutni. Mindez azt mutatja, hogy nagyon sokféleképpen magyarázza a két oldal az eseményeket. Mind az oroszok, mind pedig az ukránok elképesztő mértékben hazudnak. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy az ukrán propaganda rendkívüli mértékben képes hatni Nyugat-Európára.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki hivatal vezetője a napokban azt mondta, hogy ha véget ér a háború – feltéve, ha győznek, teszem hozzá –, akkor Ukrajna lesz a térség meghatározó katonai hatalma és ettől kezdve érvényesíteni fogja érdekeit. Abból indulnak ki, hogy azokkal a nyugati fegyverekkel, amiket ingyen kaptak, és a nyugati kölcsönökkel, amiket soha nem fognak visszafizetni, azzal majd a szomszédaikat zsarolni tudják – mindez több, mint furcsa. Ettől kezdve, mint egyetemi tanár mondom – mert a politikusok ilyet nem mondhatnak ki – vajon melyek lesznek azok a szomszédai, amelyeket Ukrajna katonailag akar majd zsarolni?
– Az ukrán csapatok jelenleg támadásban vannak, amíg az oroszok védekezésre kényszerülnek. Elmozdulhatnak tehát a frontvonalak?
– Ki kell mondani, hogy Oroszország jelenleg Herszon térségében vereséget szenvedett. Az oroszok a Dnyeper túloldalán védelmi pozíciót vettek föl. Ezzel az ukránok egy újabb, körülbelül 210 négyzetkilométeres területet foglaltak vissza, de ettől eltekintve egyébként állóháború zajlik Ukrajnában.
– A győzelemhez egyértelműen kellenének még fegyverek, de ki fogja azokat újra leszállítani Ukrajnának?
– Az európai készletek kimerültek. Látni kell, hogy fegyverekre az oroszoknak is szüksége van. Ők Belorusztól, Vietnámtól, Észak-Koreától vásárolnak és nyilván kapnak segítséget Kínától is, amit soha senki nem fog beismerni. Látszik, hogy még az egyik fél sem vetette be a legjobb csapatait és legújabb fegyvereit. Érdekes, hogy ki mire játszik. Mindenesetre a háború több mint 200 napja tart és már most elképesztő a pusztítás és a szenvedés.
– Az orosz hadvezetés azonban úgy látszik nem a harcmezőn akarja megnyerni a csatát, hanem Ukrajna infrastruktúrájának tönkretételén keresztül.
– Valóban, az orosz vezetés nem katonai célokat követ, hanem a lakosság nyomorán keresztül próbálja rákényszeríteni az ukrán vezetést arra, hogy valamilyen módon kössön fegyverszünetet, vagy békét. Emlékeztetnék rá, hogy amíg 2014-ben egyetlen lövés nélkül foglalták el a Krímet, Ukrajna lakossága most egyértelműen oroszellenes lett. Bármi is lesz a háború vége, Oroszország nyugatról egy olyan középhatalmat kap a szomszédjába, amely gyűlöli őt és ahol sohasem fogják megbocsájtani a bombázásokat és az ukrán infrastruktúra szétverését.
– Gyakran kerül szóba, hogy Oroszország taktikai atomfegyvert vetne be Ukrajna ellen, amellyel megakadályozná a nyugati fegyverek további felhasználását. Ez valóban így történhet?
– Elég sokan latolgatják, hogy az oroszok valóban bevetnek-e ilyen taktikai atomfegyvereket, vagy sem. Személy szerint én úgy látom, hogy ezek bevetése értelmetlen lenne. A taktikai atomfegyver 20 négyzetkilométeren valóban megöli az életet – de csak azzal nem lehet megnyerni a háborút. A NATO főtitkára közölte, hogy amennyiben az oroszok taktikai atomfegyvert vetnének be, akkor ők hagyományos eszközökkel szét fogják verni az orosz fegyveres erőket Ukrajnában és a Fekete-tengeri orosz flottát is. Ez csodálatos: de ezt úgy hívnák már, hogy a harmadik világháború.
Az oroszok le tudják állítani az ukránoknak adott nyugati haditechnikákat, de az megint csak a harmadik világháború körüli helyzetet idézné elő. Nyilván az oroszoknak nagyon át kell gondolniuk, hogy mit csinálnak – hozzáteszem: a NATO-nak is, mivel a helyzet igen feszült.
– Ez már a harmadik világháború?
– Úgy fogalmaznék, hogy egy újabb világháború szélén áll az emberiség. Szakértők azt mondják, hogy egy újabb hidegháború elé nézünk. Ha e kettőből kell választani, akkor minden problémája ellenére is az utóbbit, a hidegháborút kell választania az emberiségnek.
Tóth Gábor
Demkó: Oroszország energetikai háború mellett kötelezte el magát
Kiemelt képünk Tóth Gábor, Vasarnap.hu