Kolozsváron megáldották a felújított Szent Mihály-plébániatemplomot

Ünnepi szertartás keretében áldották meg Kolozsváron az EU, a magyar és a román állam támogatásával felújított Szent Mihály-plébániatemplomot, mely Mátyás király mellette álló szoborcsoportjával együtt a város jelképének számít.

A kívül-belül megújított templomot Kovács Gergely gyulafehérvári érsek áldotta meg, vörös márványból épített új oltárát Miguel Maury Buendia pápai nuncius szentelte fel.

Kovács Gergely érsek prédikációjában a jeruzsálemi templom újraszenteléséről szóló ószövetségi igét idézve kijelentette: a zsidó ünnepnek a keresztények számára is van tanítása.

„Ahol egyesek csak romokat látnak és a múltat siratják, ott is mindig van lehetőség az újrakezdésre. Bármi is történjék, Isten segítségével mindig van lehetőség az újrakezdésre”

– mondta az érsek. Megemlítette: a Szent Mihály templom kiemelt jelentőséggel bír mind Erdély mind a főegyházmegye számára. Erdély második legnagyobb templomában közel ötven országgyűlést tartottak, itt választottak meg három erdélyi fejedelmet, 1939 februárjában itt szentelték püspökké Márton Áront, aki öt évvel később itt monda el a zsidóüldözést elítélő híres beszédét.

Arra biztatta híveit, hogy ragaszkodjanak a templomhoz, mert az drága kincs és szent hely. Ne csak az elődök hitét ünnepeljék benne, hanem saját hitüket is.

„Hitünk legyen erős, szilárd, mert csak arra tudunk jövőt építeni. Maradjon a templom az összetartozás helye. Ne feledkezzünk meg arról sem, hogy mindannyian a szentlélek templomai vagyunk”

– fogalmazott az érsek.

A hálaadó szentmise végén a magyar kormány képviseletében szóló Csák János kulturális és innovációs miniszter feladatnak tekintette „az emberi jók gyarapítását”. Úgy vélte: az emberi jók biztosításához a kultúrán keresztül vezet az út.

„A kultúra nélkül széthullik a közösség mint a gyöngysor amelyikből kihúzzák a selyemszálat. A gyöngyök szétszóródnak és betemeti őket a por. Templomaink és az iskoláink az a selyemszál, amely nélkül a kultúránk darabjaira hullik”

– fogalmazott a miniszter. Jó példának tartotta a templom felújítását, melyhez a román és a magyar állam is hozzájárult, arra, hogy a két országnak vannak közös érdekei és közös ügyei. Azt kívánta, hogy találjanak minél több, a két nemzetet kölcsönösen gyarapító projektet.

„A szubszidiaritás ősi elvének jegyében bízzuk az iskolákat és templomokat azokra a közösségekre, amelyek benne élnek és dolgoznak. Ez a közös jövőnk záloga, így biztosíthatjuk minden a Kárpát-medencében élő közösség számára az emberi jogokat”- állapította meg.

Cseke Attila, a román kormány fejlesztési közmunkaügyi és közigazgatási minisztere köszöntésében felidézte: igazi összefogással újult meg a Szent Mihály-templom, hiszen az Európai Unió alapjaiból, a román és a magyar költségvetésből, a kolozsvári önkormányzat támogatásából és magánadományokból fedezték az építési költségeket. Fontosnak tartotta, hogy a jelenlegi nemzedék hozzá tudott tenni ahhoz, amit az előző nemzedéktől kapott.

Úgy vélte: a templom nemcsak a római katolikus híveké, hanem Erdélyé, Romániáé és az egész Kárpát-medencéé.

A kolozsvári Szent Mihály-plébániatemplomot 2018 márciusában zárták be a felújítási munkálatok miatt, és 2021 karácsonyán nyitották meg ismét az egyházi szertartások számára. A külső-belső felújítás közel hétmillió euróba került, amiből négymillió eurót az Európai Unió, közel kétmilliót pedig a magyar állam biztosított.

A gótikus templom építése a 14. század második felében kezdődött, és a 15. század első felében fejeződött be. A templom jelenlegi, neogótikus tornya 1837 és 1859 között épült.

(MTI)

A felújított templomot László Attila esperes-plébános kalauzolásával a Magyar Kurír mutatta be gazdag képgalériával.

A címlapképen Kolozsvár központja és a felújítás alatt álló Szent Mihály-templom látható a kolozsvári evangélikus-lutheránus templom tornyából fényképezve 2021. április 26-án. Forrás: MTI/Kiss Gábor