Katasztrofális hatásai lennének az embargónak Magyarországra nézve

Május 16-án került sor Brüsszelben az uniós külügyminiszterek szokásos havi értekezletére, amelyen tárgyaltak a hatodik oroszellenes szankciós csomagról, így az olajembargó ügyéről is, de egyelőre döntés nem született. Az ülés azért is volt fontos, mert részt vett rajta az ukrán külügyi vezető is, illetve a kanadai tárcavezető, továbbá a hat nyugat-balkáni ország külügyminisztere is. A később érkező tagállami miniszterek azt érzékeltették, hogy kell még egy kis idő, mire a hatodik szankciós csomagon belül, az olajembargó ügyében is megoldás születik. A legújabb büntetőcsomagot hazánk határozottan ellenzi. Erről és a csomag hazánkra gyakorolt hatásáról beszélt lapunknak Dr. Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energiapolitika üzletágának vezetője.

„A szankciónak nagyon súlyos hatása lenne egész Európára. Az Európai Bizottság már negyedik alkalommal próbálja a büntetőcsomagot a tagállamok torkán lenyomni, miközben több ország, Csehország, Szlovákia, Spanyolország, Olaszország, Málta illetve Ciprus sem támogatja a javaslatot”

– hívta fel a figyelmet a szakember.

Hortay hangsúlyozta, hogy bár minden ország más mértékben és más módon függ az orosz olajtól, de alapvetően az unió egésze számára katasztrofális hatásokkal járna a bevezetése. Drágább lenne a benzin, a szállítás, ami az infláció drasztikus emelkedéséhez vezetne. Az orosz kőolajat érintő brüsszeli szankciótervezet szerint a nyersolaj behozatalát hat hónapon belül le kellene állítaniuk a tagállamoknak, a finomított kőolajtermékek importját pedig az év végéig kellene megszüntetni.  Magyarországon azonban a legnagyobb, százhalombattai finomító az orosz olajra van beállítva, amelynek átállítása költséges és időigényes lenne, amire fél év nem elég. Hortay Olivér kiemelte:

„Más korlátok is felmerülnek. Nagy kérdés, honnan szerzünk be akkor olajat. Az egész világon energiahiányos állapot van, ráadásul azon országok (Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Venezuela), akik képesek kőolajat előállítani, nem hajlandók fokozni a termelést.”

Az elemző szerint a háború nagy haszonélvezői mindenképpen az olajvállalatok. A harmadik korlát a szállítás: hazánk például csővezetéken keresztül kapja a kőolajat, és az átálláshoz fejlesztenünk kellene a horvátországi vezetéket.

Az Európai Unió vezetőinek egy része a megoldást a zöld technológiában látja. A szakember arra figyelmeztet, nem biztos, hogy ezeknek a megújuló energiaforrásoknak a további bővítése lehetséges. Ráadásul ezekhez a zöld technológiákhoz tipikusan olyan nyersanyagok kellenek, amiket az Európai Unió szintén importál. Leginkább ritkaföldfémek, amelyeket Oroszországból szereznek be a tagországok. 

Hortay Olivér szerint:

„Valójában arról lenne szó, hogy egyik függőségünket drágán lecserélnénk egy másik típusú függésre. Ráadásul a megújuló energiaforrások ki vannak téve az időjárás szeszélyeinek. A legtöbb ország úgy orvosolta ezt a problémát, hogy beépített ezen technológiák mellé úgynevezett gyorsan szabályozható erőműveket, így tudta kiegyensúlyozni a termelésüket.”

Ezek az erőművek földgázzal működnek, így ha kivonnák az orosz gázt az európai piacról, a zöld technológiák hatása is csökkenne.

„A jelenlegi feltételek mellett a hidrogén-, és akkumulátor-technológia nem elég fejlett ahhoz, hogy megfelelő helyettesítője legyen a gázerőműveknek. Ráadásul az előbb említett technológiához szükséges anyagokat ugyancsak Oroszországból lehet beszerezni”

– összegezte a problémát a szakember. Az európai álságos politikára jó példa, hogy Oroszország a háború óta növelte nyersanyag olaj szállításait a kontinensen, és a szankciók lebegtetésének köszönhetően az árbevételei is jelentősen növekedtek, mivel a vásárló országok igyekeztek betárazni a közelgő válság miatt.

Magyarország azonban jó helyzetben van, mert tavaly ősszel kötötte meg a hosszútávú gázvásárlási szerződését Oroszországgal. Ebben a szerződésben a korábbi, Ukrajnán keresztül vezető útvonal helyett már a déli irány mellett döntöttek a kockázatok elkerülése érdekében. 

Világosan kijelenthető, hogy az embargó bevezetése hazánk eddig elért gazdasági sikereit és a koronavírus járvány utáni fellendülést törné meg, mély recessziót és inflációt vonna maga után, nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. Az igazi nyertes Oroszország más piacok felé fordulna, akik már készen állnak a szerződéskötésre mind az olaj, mind a földgáz behozatalának tekintetében.

Hidvéghi a BBC-nek: Magyaroroszág elutasítja az olajembargót tartalmazó uniós szankciós csomagot

A címlapképen Dr. Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. energiapolitika üzletágának vezetője látható. Fotó: Szennyes Krisztián/Vasarnap.hu