Megtudjuk valaha, honnan jöttünk?


Hirdetés

Január elsejével megkezdte működését az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) alá tartozó Magyarságkutató Intézet Horváth-Lugossy Gábor vezetésével. Az intézet felállítására számítani lehetett, miután az EMMI és az Akadémia viszonya megromlott. Az MKI alapja, hogy egyetemtől független, bármely tanintézet egyenlő eséllyel vehet részt a kutatásokban.

Hol tartunk?

A tavalyi év elején egészen meglepő fordulat következett be: a Kásler Miklós – akkor még csak EMMI miniszteri várományosa – által vezette nemzetközi kutatócsoport kimutatta, hogy az Árpád-ház tagjai szinte biztosan nem finnugor eredetűek, hanem eurázsiaiak.

III. Béla király és felesége felételezett sírjait még 1848-ban találták meg a székesfehérvári bazilika padlószintje alatt. A „búvóhely” sértetlenül megőrizte a maradványokat a történelem során bekövetkezett korábbi sírfosztogatásoktól. A koporsókat a forradalmi hangulatban gyorsan a fővárosba szállították, majd különböző helyszíneken való rejtegetés után a Mátyás-templomban helyezték örök nyugalomra a királyi párt.

A békét csak egyetlen egyszer bolygatták meg: Kásler csapata egyházi előírásoknak megfelelően nyitotta fel a két sírt, majd a mintát különböző vizsgálatoknak vetették alá. A vizsgálatokból kiderült, hogy az Árpádok az R1 genetikai haplocsoportba tartoznak, míg a finnugor nyelvű népek az N1bc-be.

Édes anyanyelvünk

A genetikai tények feltárása arra utal, hogy fizikai származásunk egyáltalán nem köthető a finnugor nyelvet beszélő népekhez, nyelvünk azonban még mindig tisztázatlan. A MIK célja egyértelműen a türk-finnugor vita végetvetése, a magyar identitás erősítése, azonban kérdés, hogy milyen újfajta megközelítést, kutatási irányt tudnak mutatni az intézethez kapcsoló szakemberek, kutatók.

Nyelvünket jelenleg körülbelül 15 millióan beszélik, eredete viszont a mai napig bizonytalan. A Magyar Tudományos Akadémia hivatalos álláspontja, hogy nyelvünk a finnugor nyelvek családjába tartozik. A pontos meghatározást nagyban nehezítik az országot gyakran „látogató”, esetleg rövidebb-hosszabb ideig itt is élő népek hatása. Gondoljunk csak bele, hogy a százötven évig tartó török uralom mekkora impulzussal lehetett nyelvünk alakulására.

A magyarok származása egyébként is megosztó téma, sokan már elavultnak tartják az erre irányuló kutatásokat és elfogadják a finnugor nyelvcsaládhoz való tartozást, mások töretlenül állítják, hogy egyszer majd pont kerül eredetünk végére. Az viszont egészen biztos, hogy az MKI felállásával a kutatások folyatódnak.


Hirdetés

'Fel a tetejéhez' gomb