Második tárgyalási forduló következhet

Kijevnek nem jó a javasolt helyszín

Már megérkezett Lengyelországba az ukrán tárgyalóküldöttség, de ellenzi, hogy a tárgyalásokat a fehéroroszországi Belavezsszkaja Puscsa Nemzeti Parkban tartsák – közölte csütörtökön a fehérorosz Demokratikus Erők Kerekasztalának vezetője. Jurij Voszkreszenszkij a Rosszija-24 tévéműsorban nyilatkozott. Mint mondta, az ukrán küldöttség Lengyelországban van, de kategorikusan ellenzi, hogy Belavezsszkaja Puscsát (oroszul Belovezsszkaja Puscsa) válasszák a tárgyalások helyszínéül.

A nyilatkozó úgy vélekedett, hogy ennek talán valamiféle „képzettársításhoz” van köze, mert „mindannyian emlékszünk arra, hogy a Szovjetunió ott vesztette el államiságát”. 1991. december 8-án Borisz Jelcin orosz és Leonyid Kravcsuk ukrán elnök, valamint Sztanyiszlav Suskevics, a fehérorosz törvényhozás elnöke ezen a helyszínen írta alá a Szovjetunió feloszlatásáról szóló szerződést.

„Nekem mégis úgy tűnik, hogy ukrán partnereink húzzák az időt. Minden erre mutat. Talán tartalékosokra vagy a nemzetközi brigádok önkénteseire várnak. Nem akarják siettetni a tárgyalásokat”

– mondta Voszkreszenszkij.

Lavrov megerősítette

Csütörtökön lesz az orosz-ukrán tárgyalások újabb fordulója – erősítette meg Szergej Lavrov orosz külügyminiszter csütörtökön nemzetközi körkapcsolással megtartott sajtótájékoztatóján.

„Természetesen megtalálják majd a megoldást (az ukrajnai válságra), ebben nem kételkedem”

– mondta.

Lavrov szerint nem kétséges, hogy az ukrán tárgyalódelegáció Washingtonból kap jelzéseket. Megismételte az orosz vezetés álláspontját, miszerint Ukrajna nem önálló ország. Vlagyimir Megyinszkij orosz elnöki tanácsadó, az orosz küldöttség vezetője a BelTA fehérorosz hírügynökségnek nyilatkozva kijelentette, hogy a kétoldalú tárgyalások a nyugat-fehéroroszországi Breszt megyében lesznek. Lavrov megismételte: Oroszország nem engedheti meg, hogy egy szomszédos országból fenyegetésnek legyen kitéve. Rámutatott, hogy Ukrajna doktrinális dokumentumaiban Oroszországgal szembeni ellenséges szándékot rögzítettek. A szomszédos ország a NATO tagja akar lenni.

Függetlenségért kivetett adó

Kifogásolta, hogy a NATO nem hajlandó elismerni a biztonság oszthatatlanságának elvét, amelynek értelmében egy ország a másik ellenében nem erősítheti a saját biztonságát.

„Bennünket 30 éven át egyszerűen nem hallottak meg. A Nyugatnak, amely kiválóan ismeri az aggályainkat, nem sikerült, és nem is fog sikerülni gőgösen figyelmen kívül hagynia őket. Erre csak a naivak számíthattak”

– hangoztatta.

A Nyugat által az Oroszország ellen bevezetett szankciókat „a függetlenségért kivetett egyfajta adónak” nevezte.

„Kikívánkozik belőlem egy összehasonlítás: a maga idejében Napóleon és Hitler is arra törekedett, hogy alárendelje magának Európát. Az amerikaiak most maguk alá rendelték”

– nyilatkozott.

Hasonló kijelentéseket eddig csak a Kremlhez közeli kommentátoroktól lehetett hallani Moszkvában. „Egyértelmű, hogy a NATO-ban egyáltalán nem merülnek fel kérdések, az Európai Uniónak pedig megmutatták, hogy hol a helye” – tette hozzá. Úgy vélekedett, hogy az Északi Áramlat-2 gázvezeték története megmutatta, hogy hol van most Európa valódi helye a világpolitika porondján. Mint mondta, nem tartja a Nyugat sikerének az ukrajnai rendezés alapjául szolgáló minszki megállapodások nyolc éven át tartó akadályozását. Kifejezte reményét, hogy az ukrajnai háború miatti „hisztéria” el fog múlni. Oroszország mindig kész a párbeszédre. Kizárólag egyenrangú alapon, egymás érdekeit tiszteletben tartva.

Az USA irányít?

Úgy vélekedett, hogy a NATO-val is helyreáll valamikor a párbeszéd. Lavrov szerint a szövetség tagállamai a kétoldalú párbeszéd során megértést mutatnak, de amikor összejönnek, „valami történik velük”.

„Úgy tűnik, hogy ott már az Egyesült Államok irányít, és parancsokat, utasításokat állít ki. Ez szomorú”

– mondta.

Az állította, hogy Moszkva értesülései szerint a Pentagont nagyon aggasztja a kijevi és az odesszai katonai biológiai laboratórium sorsa, mert elveszítheti felettük az ellenőrzést. Kifogásolta, hogy a nyugati média nem volt annyira szenvedélyes a Líbia, Irak és a Donyec-medence elleni háború polgári áldozatai miatt, mint most Ukrajnával kapcsolatban. Szergej Rjabkov külügyminiszter-helyettes csütörtökön az RBK televíziónak nyilatkozva azt mondta, hogy Oroszország fenntartja a kommunikáció csatornáit az Egyesült Államokkal és más nyugati országokkal. Elsősorban a nagykövetségek vonalán.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a rendezési tárgyalások elhúzásával vádolta meg Kijevet. „Kacsának” nevezte azt az értesülést, hogy Oroszországban hadiállapotot készülnek bevezetni, és meg fogják tiltani a férfiak kiutazását az országból. Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz állami űrvállalat vezérigazgatója csütörtökön a Rosszija 24 tévécsatornán közölte, hogy válaszul az ellene bevezetett szankciókra Oroszország befagyasztja az Egyesült Államokba irányuló rakétahajtómű-exportját. Leállítja továbbá a már leszállított hajtóművek szervizelését is. Ezenkívül Oroszország beszünteti Németországgal az eddigi együttműködést a Nemzetközi Űrállomás orosz szegmensében, és önállóan folytatja a tevékenységet.

Második forduló

Vlagyimir Megyinszkij, az orosz küldöttség vezetője közölte, hogy az ukrán fél már úton van a tárgyalás helyszínére – áll a jelentésben. A két fél megállapodott abban, hogy a helyszín a nyugat-fehéroroszországi Breszt térségében lesz. Az orosz hadsereg „biztonsági folyosót” alakított ki annak érdekében, hogy az ukrán küldöttség eljusson oda. Az ukrán fél megerősítette, hogy beleegyezett a megbeszélések megtartásába. Ennél többet viszont nem közölt. A kijevi külügyminisztérium ugyanakkor sürgette Oroszországot, hogy hirdessen tűzszünetet a súlyosan érintett Harkiv és Szumi kelet-ukrajnai régiókban, hogy a civilek biztonságba kerülhessenek.

A fehérorosz-ukrán határon hétfőn tartott első tárgyalási forduló nem hozott kézzelfogható eredményeket. Az orosz erők szerdán is folytatták előrenyomulásukat. Csütörtökön kora reggel több robbanást regisztráltak Kijevben, megszólaltak a légvédelmi szirénák. Nyolc ember, köztük két gyermek meghalt egy légitámadásban a kelet-ukrajnai Izjum városában, Harkiv közelében – közölték a helyi hatóságok az ukrán média szerint. A részleteket nem lehetett független forrásból ellenőrizni.

Ugyanaz a delegáció

Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója az Ukrajna-24 állami televízióban szerdán még azt mondta, hogy este tartják az ukrán-orosz tárgyalások második fordulóját, és a delegációk a korábbi összetételben folytatják megbeszélésüket. Kedden egy orosz forrás még azt mondta a TASZSZ orosz hírügynökségnek, hogy a tárgyalások következő fordulóját a fehérorosz-lengyel határon fekvő fehéroroszországi Belavezsszkaja Puszcsa Nemzeti Parkban fogják tartani.

Ukrajna második legnagyobb városában, Harkivban két rakéta csapódott be egy közigazgatási épületbe, és a jelentések szerint egy katedrális is megrongálódott. Esetleges sérültekről nincs információ. A nyugat-ukrajnai Zsitomírtól északra fekvő Korosztenyben a hatóságok közölték, hogy két ember meghalt és öten megsebesültek egy nagy ellenőrzőpontra mért légicsapásban.

(Forrás: MTI)

Címlapképen: Vlagyimir Megyinszkij, az orosz delegáció vezetője és David Arahamija, az ukrán államfő mögött álló Nép Szolgája párt frakcióvezetője tárgyal a fehéroroszországi Gomelben 2022. február 28-án. Vlagyimir Putyin orosz elnök február 24-én rendelte el katonai művelet végrehajtását Ukrajnában. MTI/EPA/BelTA/Szerhíj Holodilin