A keresztény és a muszlim vallás szerepe az európai identitásban

Keresztényüldözés Európában

Az EU Today londoni székhelyű lap egy közelmúltban közölt cikkében az európai keresztényellenes megnyilvánulásokkal foglalkozott, miután a bécsi Keresztényekkel szembeni intoleranciát és diszkriminációt vizsgáló központ (OIDAC) nemrégiben közzétett egy jelentést. A jelentés szerint növekszik a keresztényellenes cselekmények száma Európában, melynek két fő okaként az iszlám terjedését és a nem hívők vallásellenességét nevezte meg.

A kereszténység hanyatlóban van, miközben a nem hívők és a muszlimok aránya növekszik.

Az OIDAC szerint az Egyesült Királyságban jelenleg már 85 saría bíróság működik.

A cikkben az is olvasható, hogy a nyugat-európai külvárosokban a demográfiai változások miatt a keresztények kulturális kisebbséggé válnak, és kiszorulnak, az iskolákban és a nyilvánosságban a kereszténységnek már nincs helye. Sőt a szülők keresztény tanításának jogát is többen megkérdőjelezik. Az újság hangsúlyozza, hogy a keresztények elleni támadásokat, valamint a templomok és műtárgyak meggyalázását nemcsak radikális iszlamisták, hanem különféle anarchista és radikális baloldali csoportok hajtják végre.

Az EU Today szerint aki megszólal ebben a témában, azt rasszizmussal vagy iszlamofóbiával vádolják.

Maga az unió is gyengíti az európai keresztény értékek megtartását

Esélyegyenlőségi nyelvhasználati iránymutatás készített Helena Dalli máltai biztos az Európai Bizottság számára – írja a Politico című lap. A dokumentum az „Egyenlőség uniója” terv része, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is támogat azzal, hogy „mindenkit elismerjenek, függetlenül nemi, faji vagy etnikai származásától, vallásától, meggyőződésétől, fogyatékosságától, korától vagy szexuális irányultságától”. A javaslat szerzője, Dalli többek között a karácsony szó, a hölgyek és urak megszólítás vagy a keresztnevek használata helyett semleges kifejezéseket ajánlott.

A közfelháborodást keltő nyelvhasználati javaslatot egyelőre visszavonták, hogy átdolgozzák.

A migrációt támogató tervek és a családegyesítés

Az Európai Bizottság migrációs és menekültügyi reformjának része az a paktum amely az unióba történő jogszerű és biztonságos bejutást támogatja. Sok más mellett meghatározza: a befogadandó személyek maximális számát, és a tagállamok közötti elosztását, illetve korlátozni igyekszik (az Európán belül) továbbutazást.

Az Európai Unió területére érkező friss bevándorlók harmada már itt élők családtagjaként kap letelepedési engedélyt – írja Sayfo Omar a Migrációkutató Intézet tanulmányában.
„A már állampolgársággal rendelkező

bevándorlóknak alapvető joguk maguk után hozni külföldön élő házastársukat és szűk családjukat.

A családtagként érkezők is jogosultak különféle szociális juttatások és szolgáltatások igénybevételére. Ráadásul a családegyesítésen keresztül azok számára is nyitva a kapu, akik anyagi helyzetük vagy nem megfelelő iskolázottságuk miatt egyébként nem juthattak volna be Európába.”

Németországban 4,7 millió muszlim él, nekik szól a müezzin

Az MTVA videó-összeállítást közölt, amely szerint Németországban 50 éve még az emberek 90 százaléka tagja volt a katolikus vagy protestáns egyháznak, 30 éve még a kétharmada, míg tavaly már csak kevesebb, mint a fele. Berlinben a lakosság alig 28 százaléka keresztény. Mint a videóban elhangzik

az emberek többsége „még sosem látott belülről templomot”.

Nincsenek misék, mert nem járnak templomba. Közben már

30 településen engedélyezték, hogy hangszórókból szóljon a müezzin hangja.

Köln polgármestere bejelentette, hogy a városban csaknem 30 mecsetben hangszórókon keresztül sugározhatják a müezzin pénteki imára szóló felhívását. „Köln a vallási sokszínűség és a szabadságjogok városa. Ha megengedem a müezzin imára hívását, az számomra a tisztelet jele.” 

A kilépés nem egyenlő a hit elhagyásával

Valóban drasztikusan csökken a német katolikusok száma. Míg 1990-ben a nyugat-németországi katolikusok aránya a társadalom 42 százalékát tette ki, addig 2019-ben már csak a német lakosság 27 százaléka volt katolikus – mondta el megkeresésünkre Gyorgyovich Miklós, a Századvég társadalomtudományi kutatócsoportjának igazgatóhelyettese, vezető kutatója.

Feltételezem, hogyha

formálisan sokan ki is lépnek, a vallásgyakorlatok szintjén nem mindenki hagyta el teljes mértékben a hitét.

A kilépési tendencia egyébként a protestáns felekezeteket is sújtja. Németországban egyfajta regisztrációra kötelezettek a hívek az egyházadó miatt, így számuk szinte pontosan tudható. Viszonylag könnyű formálisan ki is lépni az egyházból – fejtegette a kutató.

Magyarország támogatja a bevett egyházakat

Amíg Európa nyugati felén sok templomot bezárnak, átalakítanak, lebontanak, addig Magyarországon és Kárpát-medence-szerte, bő tíz év alatt 3000 templom és egyházi intézmény újult meg, továbbá 130 új templom épült.

A következő években további 1800 templom újulhat meg.

Címlapkép: A duisburgi Merkez mecset. MTI/EPA/Sascha Steinbach