Orosz fenyegetés

Jogi garanciákat akar Putyin

Putyin rámutatott: ha a NATO infrastruktúrája megjelenik Ukrajna területén, akkor a szövetség rakétáinak repülési ideje 7-10 percre, a hiperszonikus fegyvereké pedig 5 percre rövidül. Megismételte, hogy Oroszországnak nem szóbeli, hanem jogi formába öntött biztonsági garanciákra van szüksége. Hozzáfűzte, hogy az Egyesült Államok esetében szerinte ezekben sem lehet megbízni.

Putyin leszögezte, hogy a Moszkva által igényelt biztonsági garanciákról az Egyesült Államokhoz és a NATO-hoz eljuttatott két orosz szerződéstervezet nem ultimátum, hanem a diplomáciai rendezésre tett javaslat és a nyugati szövetségeseknek „meg kell érteniük”, hogy Oroszországnak már nincs hova hátrálnia. Hangsúlyozta, hogy az orosz felet nem fogja kielégíteni, ha a másik fél az időhúzás taktikájához folyamodik. Mint mondta, Oroszország „nem különleges és kizárólagos feltételeket követel meg magának”, hanem „az egész eurázsiai térség egyenlő és oszthatatlan biztonsága” mellett száll síkra. Emlékeztetett rá, hogy az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) felhatalmazása nélkül lépett fel Jugoszlávia, Irak és Szíria ellen.

„Azt teszik, amit akarnak”

– fogalmazott az orosz vezető.

„Amikor meg valami nem felel meg az érdekeiknek, azonnal a nemzetközi jogra és az ENSZ-re hivatkoznak. Ezekből a manipulációkból elegünk van”

– tette hozzá.

Provokáció Ukrajnában

Rámutatott, hogy Oroszországnak az elmúlt években sikerült „jó harckészültségi szintet” elérnie. „A tempó nagyon tisztességes volt, a számunkra megfelelő”. Mint mondta, az orosz fegyveres erők felszerelésében a korszerű fegyverzet aránya elérte a 71, a nukleáris erőknél pedig a 89 százalékot. Putyin szerint a NATO keleti bővítése annak az eufóriának az eredménye, amelyet a hidegháborúban aratott győzelem után a nyugati országok éreztek. A szövetség annak ellenére kezdett el terjeszkedni, hogy Moszkva és a NATO között „csaknem szövetségesi viszony” alakult ki.

Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter a tanácskozáson azt állította, hogy amerikai magáncégek provokációra készülnek a kelet-ukrajnai Donyec-medencében. Vegyi komponensek felhasználásával. „Ismeretlen vegyi összetevőket tartalmazó tartályokat szállítottak Adijivka (Avgyejevka) és Krasznij Liman városba provokáció végrehajtására” – mondta.

Az orosz katonai tárca értesülései szerint a régióban mintegy 120 amerikai zsoldos tartózkodik, aki ukrán különleges egységek és radikális csoportok harci kiképzésével foglalkozik. Sojgu szerint az amerikai katonai magáncégek emberei Adijivkában és Prjazivszkében (Priazovszkojében) lőállásokat létesítenek lakóépületekben és „szociális jelentőségű létesítményekben”. Sojgu felhívta a figyelmet arra, hogy az Egyesült Államok csapaterősítést hajtott végre az orosz határok közelében. A miniszter egyebek között elmondta, hogy az orosz hadászati rakétaerőknél egy ezredet már felszereltek a hiperszonikus Avangard, kettőt pedig a Jarsz rendszerrel.

Orosz haditechnika

Jövőre 21 Jarsz, Avangard és Szarmat indítóállást helyeznek hadrendbe. 2021-ben az orosz fegyveres erők több mint 150 új és korszerűsített repülőt kaptak, jövőre csaknem 260-at fognak birtokba venni. Beszámolója szerint az orosz haditechnika 95 százaléka működőképes. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kifejezte Moszkva készségét arra, hogy kétoldalú alapon megvitassa Washington aggályait, de egyelőre nem kapott hivatalos választ a kezdeményezésére. Mint mondta, az orosz fél hajlandó a biztonsági garancia kérdéseit megvitatni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretei között is.

Andrej Rudenko külügyminiszter-helyettes újságíróknak kijelentette, hogy Oroszország a jelenlegi szakaszban nem kívánja bevonni Ukrajnát az Egyesült Államokkal és a NATO-val a biztonsági garanciákról folytatott tárgyalásokba. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket telepítsen Fehéroroszországba, ha a Nyugat elutasítja a tárgyalást az orosz javaslatokról.

A nyugati lépések többé nem maradnak „büntetlenül”

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője „megengedhetőnek” nevezte volt szovjet köztársaságok, köztük Kazahsztán és Örményország részvételét a NATO programjaiban, ami szerinte nem említhető egy lapon a szervezetbe történő integrálással, Konsztantyin Gavrilov, a katonai biztonságról és fegyverzetellenőrzésről folytatott bécsi tárgyalásokon részt vevő orosz küldöttség vezetője a Szolojov Live YouTube-csatornán kijelentette: Oroszország „semmilyen körülmények között nem fogja megengedni”, hogy „túlfecsegjék” a NATO struktúrájának ukrajnai és georgiai telepítése ügyében.

Gavrilov azt is kilátásba helyezte, hogy az Oroszország biztonságát érintő nyugati lépések többé nem maradnak „büntetlenül”.

„A róka többé nem mászik be többé a tyúkólba, mert a rókaölő kutya helyett egy nagy farkasölő nőtt fel”

– fogalmazott.

Az orosz katonai tárca közölte, hogy a Petropavlovszk-Kamcsatszkij új, harmadik generációs dízel tengeralattjáró kedden egy Kalibr manőverező repülőgéppel megsemmisített egy ezer kilométerre lévő parti célt a Japán-tenger térségében, a régió rejtett megközelítését követően.

Párbeszédre készülnek

Készen áll az érdemi párbeszédre Oroszországgal, amelynek szellemében a lehető leghamarabb, már a jövő év elején össze kívánja hívni a NATO-Oroszország Tanács ülését. Ezt már Jens Stoltenberg NATO-főtitkár jelentette ki újságíróknak nyilatkozva kedden. Jens Stoltenberg Nicolae Ciuca román miniszterelnökkel folytatott brüsszeli megbeszélését követően tartott sajtótájékoztatót. Hangsúlyozta: a feszültség csökkentésére és a fenyegetés megszüntetésére vonatkozó felszólítások ellenére az orosz csapatösszevonás folytatódik az ukrán határon.

„Nagyon magas ára lehet bármifajta orosz fellépésnek Ukrajnával szemben”

– fogalmazott a NATO-főtitkár.

A NATO a politikai és gyakorlati szempontból is szoros kapcsolat kialakításában érdekelt Oroszországgal – közölte Stoltenberg.

Nincs kompromisszum

Kiemelte: a tagállamok megközelítése Oroszországot illetően az elrettentésre és a védelemre helyezi a hangsúlyt, de hangsúlyozza a párbeszéd fontosságát.

„A NATO és Oroszország közötti párbeszédnek tiszteletben kell tartania az európai biztonságot jelentő alapelveket, figyelembe kell vennie a tagországok aggodalmait és a szövetségesek jogát a NATO területének védelmére”

– mondta.

„A NATO nem köt kompromisszumot a tekintetben, hogy megvédhesse szövetségeseit. És nem köt kompromisszumot a tekintetben sem, hogy az európai országok, köztük Ukrajna a saját útját járhassa”

– fogalmazott.

A főtitkár kijelentette: a katonai szövetség kiáll Ukrajna önállósága és területi egysége mellett, és támogatja Kijev azon jogát, hogy szabadon megválaszthassa az ország jövőjének irányát. A NATO a politikai és gyakorlati szempontból is szoros kapcsolat kialakításában érdekelt Oroszországgal – tette hozzá Jens Stoltenberg.

(Forrás: MTI)

Kiemelt kép forrása: MTI/AP/Szputnyik/Alekszej Nyikolszkij