Enyhülés magyar-román fronton
Kalmár Ferenc felidézte: az 1996-ban aláírt magyar-román alapszerződés előirányozta a két országban élő nemzeti kisebbségekkel foglalkozó vegyes bizottság létrehozását, amely évente legalább egyszer összeül, hogy megtárgyalja a felmerülő problémákat. Az utolsó ülés jegyzőkönyvét 2009-ben írta alá a két fél, a bizottság 2011-ben ülésezett utoljára, de ez az ülés a jegyzőkönyv aláírása nélkül fejeződött be, és a vitás kérdések lezárására tett 2015-ös majd 2017-es kísérlet is kudarcba fulladt.
„A jegyzőkönyvben 18 olyan pont szerepelt, amelyeket nem tárgyaltunk végig. A magyar fél álláspontja az volt, hogy addig szó sem lehet a dokumentum aláírásáról, amíg a 18 pontból álló kérdéskört alaposan át nem tárgyaljuk. A román fél erre azt válaszolta, hogy minden további lépés – beleértve az újabb társelnöki találkozókat – csak a jegyzőkönyv aláírása után jöhet létre”
– magyarázta Kalmár Ferenc.
Mint részletezte: a 18 pont között számos restitúciós ügy, valamint a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium visszafordított restitúciója, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) magyar tagozatának ügye, a romániai kisebbségi törvény elfogadása, a csángóföldi magyar nyelvű oktatás kérdése szerepel.
A miniszteri megbízott hozzátette: végül az a megoldás született, hogy egy széles körben egyeztetett preambulumot írtak, mely kimondja, hogy a vegyes bizottság nyolcadik ülésszakát a 2016-os állapotban zárják le. A 18 pontot – amelyekről az évek során nem sikerült megállapodni – a kilencedik ülésszakon tárgyalják. Ezekhez hozzáteszik a 2016 után felmerült problémákat.
„Végre közös asztalhoz tudunk ülni. Őszre tervezzük a kisebbségi vegyes bizottság plenáris ülésének az összehívását”
– jelentette ki a társelnök.
Kalmár Ferenc megerősítette: Magyarország számára alapkérdés a kollektív jogok ügye, ám a kollektív jogokat sem Románia, sem Szlovákia, sem Ukrajna nem ismeri el. Románia arra hivatkozva utasítja el a magyar felvetést, hogy az alkotmánya egységes nemzetállamként határozza meg, és arra is hivatkozik, hogy Európában nincs olyan dokumentum, amely kötelezővé tenné a kollektív jogok elismerését.
Kalmár Ferenc úgy vélte: az egyéni jogok nem elegendőek az identitás és a közösségek megőrzésére.
„Álláspontunk szerint a kollektív jogok garantálása nélkül a többségi társadalomba való integráció egyenlő az asszimilációval. Mi nem támogatjuk az asszimiláció semmilyen formáját!”
– jelentette ki a diplomata.
A miniszteri biztos arra is kitért, hogy Magyarország május 21-én veszi át az Európa Tanács elnöki pozícióját, és proaktív elnökségre készül. A magyar kormány a nemzeti kisebbségek védelmének előmozdítását tekinti legfontosabb céljának. Ezért négy konferenciát terveznek, amelyeken a kollektív jogok elismerését kívánják propagálni Európában.
(MTI)
Kiemelt képünk forrása: Vasárnap.hu
