Indulhat a harc Úzvölgyéért
A megyehatáron fekvő elnéptelenedett település törvény szerint a Hargita megyei Csíkszentmárton része, területei egy részét – így a viták középpontjába került első világháborús katonatemetőt is – a Bákó megyei Darmanesti (Dormánfalva) önkormányzata vette tulajdonba, és telekkönyveztette saját nevére.
Tavaly Csíkszentmárton indította a határpert, azt kérve a törvényszéktől, hogy az ország közigazgatási felosztásáról szóló 1968-as törvény alapján jelölje ki a két megye közötti határt. A törvény Úzvölgye települést Csíkszentmárton részeként jelöli meg. A keresetlevél szerint amikor 1998-ban elvégezték Dormánfalva és Csíkszentmárton területének kataszteri felmérését – utóbbit a Hargita Megyei Telekkönyvi Hivatal megbízásából – a feladatfüzetből kimaradt Úzvölgye település, mintegy 77 hektár területtel. Erről a munkálat átvételekor a csíkszentmártoni polgármester írásos észrevételt nyújtott be. A hibát a hivatal azzal magyarázta, hogy kevés volt a rendelkezésre álló idő, ezért nem vették be a feladatfüzetbe Úzvölgye felmérését.
A község álláspontja szerint nincs jogi értéke a hibás dokumentációnak.
A keresetlevelet a Hargita Megyei Törvényszéken iktatták, ez azonban nem felelt meg az Úzvölgyét saját tulajdonának tekintő Dormánfalvának és a Bákó Megyei Tanácsnak sem, akik azt kérték a bíróságtól, hogy állapítsa meg, területileg nem illetékes az ügy tárgyalására. Miután beadványukat tavaly nyáron elfogadták, és átküldték az ügycsomót a Bákó Megyei Törvényszékre, a szentmártoniak ugyanilyen módon jártak el, kérve az utóbbi törvényszéket, hogy mivel ugyanúgy nem illetékes a tárgyalás lefolytatására, a Legfelsőbb Ítélő- és Semmítőszék jelölje ki a per tárgyalásának helyszínét.
A kezdeményezők semleges helyszín kijelölésére vártak – írja a Székelyhon – a legfelsőbb bíróság azonban kedden úgy döntött, hogy a bírósági eljárást a Hargita Megyei Törvényszéken kell lefolytatni. Így a per tárgyalása, amely Úzvölgye területeinek az egyértelmű hovatartozásáról is dönthet, Csíkszeredában kezdődik meg.
MTI