– Talán a leghosszabb titulus az Öné az országban: év végén nevezte ki Gulyás Gergely helyi szintű és hazai forrásból megvalósuló településfejlesztési programok összehangolásáért és népszerűsítéséért felelős miniszteri biztossá. Egyebek mellett feladata lesz a településfejlesztési igények felmérése is. Hogyan áll neki ennek a komoly feladatnak?

– A magyar vidék nem kis részben a magyar jövő letéteményese. Komoly történelmi előzményei vannak, hogy a magyarságot sokszor a vidéki magyar emberek életösztöne, tehetsége, szorgalma őrizte meg a legnehezebb időkben is. A kormány fontos feladata, hogy mindenki számára biztosítsa a 21. századi életkörülményeket és boldogulási lehetőségeket. Ehhez elengedhetetlen, hogy felkaroljuk a legkisebb településeken élők igényeit is. Gyopáros Alpár, a Modern Települések Fejlesztéséért Felelős kormánybiztos a 2018-as kormányalakítás óta irányítja a Miniszterelnökség településfejlesztési programjait. De vannak ilyen programok az Agrárminisztérium, a Belügyminisztérium kötelékében, továbbá az Európai Uniós források között is.

Feladatom leginkább a programokban érintett településeken történő személyes jelenlét, az igények megismerése, és azok beillesztése a fejlesztési programok valamelyikébe, valamint annak biztosítása, hogy minden probléma helyet kapjon valamelyik támogatási rendszeren belül, de ne legyenek átfedések.

Valóban komoly feladatról van szó, hiszen – ha csupán a Magyar Falu Programba tartozó, ötezer fős lélekszámnál kisebb településeket tekintjük – több ezer hazai falu és város érintett. Az Orbán Viktor miniszterelnök által elindított program kifejezetten a helyi, kistelepülési igényekre kínál megoldást, azaz a magyar falvak szükségletei hívták életre; mondhatjuk, hogy a magyar vidék írta.

hirdetés

– Mi az irányadó elv a fejlesztések során?

– Az elmúlt évhez hasonlóan idén is a vidéki élet minőségének javítása áll a támogatások középpontjában. A programban magánszemélyek, önkormányzatok, önkormányzati társulások, egyházközségek, iskolafenntartók, civil szervezetek és a hazai, állami mellékúthálózat fejlesztéséért és karbantartásáért felelős állami cégek vehetnek részt.

A vidéki családalapítást és otthonteremtést segíti a falusi csok program, ennek keretében már több mint 16 ezer család igényelt vissza nem térítendő támogatást, közel 88 milliárd forint értékben.

A falusi útalap a rossz állapotú, akár évtizedek óta elhanyagolt mellékutak felújítására ad lehetőséget, erre két év alatt eddig 122 milliárd forintot biztosított a kormány, amelyből 1300 km út újult meg. A civil szervezetek munkáját segítő pályázatokon a kifizetett támogatások összege több, mint 130 milliárd forint, és több, mint 12 ezer pályázat nyert.

– Milyen programok indulnak ebben az évben, mire lehet pályázni?

– A cél továbbra is a vidéki Magyarország fejlesztése, a vidéken élő emberek életkörülményeinek, boldogulási lehetőségeinek javítása. A településfejlesztés minden korszakban nemes feladat, amiről a világjárvány idején sem feledkezhetünk meg. A 2021-es költségvetés ezért a korábbi évekénél is jelentősen nagyobb hazai forrást nyújt a kistelepülések számára. A korábbi pályázati lehetőségek megmaradnak, az eddigieknél is nagyobb keretösszegekkel. Folytatódik a falusi csok, a mellékutak felújítása, támogatást kapnak a civil szervezetek is. Idén a Magyar Falu Program egyik új eleme a falusi kisboltok támogatása.

– A KDNP Pest megyei szervezetének elnöke is egyben. Marad ideje erre a tisztségre is?

– A Kereszténydemokrata Néppártban az elmúlt másfél évtized alatt újabb és újabb, egyre komolyabb feladatokkal bízott meg a tagság, amelyek kapcsán lehetőséget kaptam a kereszténydemokrata politikai közösségért végzett munkára. A legutóbbi, 2018-19-es tisztújítások óta a Pest megyei szervezet elnökeként és az Országos Választmány titkáraként megtisztelő számomra, hogy e választott tisztségek mellett miniszteri biztosként hozzájárulhatok a kormányzat nemzetépítő munkájához is.

– Milyen célokat tűzött ki maga elé 2021-re mint miniszteri biztos és mint kereszténydemokrata politikus?

– Meggyőződésem, hogy kereszténység nélkül sem hazánknak, sem Európának nincs jövője. Nekünk, kereszténydemokratáknak nagy feladatunk, hogy megőrizzük nemzetünk karakterét, hitünket, ősi értékeinket. Ma éppen ezek állnak támadás alatt: vannak, akik megkérdőjelezik a hagyományos értelemben vett család és a nemzet létjogosultságát.

A kereszténydemokrata politikusoknak óriási felelősségük van abban, hogy hitelesen, személyükben is megjelenítsék azt, hogy ezek az értékek ma is időszerűek.

Gyorsan változó világunkban nagyon nagy szükség van a stabil igazodási pontokra. Ezt a saját politikai közösségünkben és a kormányzati munkában is egyaránt képviselnünk kell. Dr. Varga László, a 20. század legendás kereszténydemokrata politikusa így fogalmazott: „a kereszténydemokrácia alkalmas arra, hogy a 21. század vezető eszméje legyen”. Ez akkor valósulhat meg, ha van közös jövőképünk, ha feladatainkat illő alázattal és hazaszeretettel végezzük, ha komolyan vesszük nagy múltú politikai közösségünk küldetését, és megbecsüljük minden tagját. Nagyon sok múlik a jövőre esedékes országgyűlési választások eredményén, rendkívül fontos, hogy a Fidesz-KDNP pártszövetség folytathassa a megkezdett nemzetépítő munkát. Ehhez szeretnék hozzájárulni magam is.

Mizsei Bernadett

(Kiemelt képünkön: Gaal Gergely; Fotó: Gyarmati Robin)