Bagdy: Ha valaki, én tudom, mi a másság, a kirekesztettség
Prof. Dr. Bagdy Emőke a pszichológusok állásfoglalásával kapcsolatos megkeresésünkre reagálva elmondta, a tudományos tézisek igazságtartalmát mindig a tudomány határozza meg, és nem pedig az aktuális közízlés. Kiemelte: noha összemosódni látszanak a dolgok, ő a Meseország mindenkié című mesekönyvet egyelőre nem olvasta, így értelemszerűen nem is tett azzal kapcsolatban semmilyen állásfoglalást.
Mindemellett tudományos tény, hogy a 3-6 év közötti életkor a saját nemmel való azonosulás igen érzékeny időszaka; a gyermekek ekkor automatikusan magukévá teszik az anya vagy az apa magatartási mintáját. Ez még nem tudatos, hanem érzelmek vezérelte tanulási folyamat, amely abban nyilvánul meg, hogy a lány az anya, a fiú pedig az apa mintáját követi. A szakember megerősítette, hogy az érzékeny időszakokban a gyermeki gének mintegy várják a környezeti, szülői megerősítést, Konrad Lorenz fogalmát használva: a kulcsingereket. Az említett – és időben behatárolt – szenzitív szakasz lezárultával pedig az „vésődik be”, ami addig történt; ez az úgynevezett életre szóló bevésődés.
A szakpszichológus értetlenségének hangot adva feltette a kérdést: ha egyszer a népesség mintegy 90 százaléka esetében a fent említett biológiai és szociális nemi illeszkedés a jellemző folyamat, akkor vajon miért van szükség a kisebbségben zajló folyamatokra való érzékenyítésre – meséken keresztül? Ha ugyanis az a cél, hogy a gyermek elfogadja és tolerálja a másságot, akkor nem erre az életkorra kell koncentrálni, hanem inkább egy tudatos nevelési folyamatra, amely később, az iskolapadban valósulhat meg – fűzte hozzá.
A szakpszichológus visszautasítja az aláíróknak azt a feltételezését is, hogy gyűlöletkeltő kijelentéseket tett volna, hiszen soha nem tett ilyet és nem is fog. Kiemelte: a másságot tiszteletben tartja, a kirekesztés ellen pedig, ahogyan eddig, úgy ezután is tiltakozni fog. Mint felidézte, saját sorsa is megmutatja, mit jelent a kirekesztettség, a másság, hiszen a húszas évei elejéig az osztályellenesség bélyegét viselte, és a származása miatt diszkriminációban is része volt.
Bagdy Emőke a pszichológusok állásfoglalására reagáló nyílt levelében kitér arra is: kéri azokat, „akik a Magyar Pszichológiai Társaság keretében alakított szekciójukra hivatkozva, téves értelmezésükkel rám nézve alaptalan vádakat hangoztatva aláírásokat gyűjtöttek, hagyjanak fel azzal az indulatgerjesztéssel, amelyet sikeresen elértek”. Mint fogalmaz, ezt az indulatot nem ő gerjesztette, hanem az aláírók saját haragja.
Munkatársunknak Bagdy Emőke kifejtette: azt már tudjuk, hogy a tizenötezer magyar pszichológus közül mintegy ezer mit gondol, de azt nem, hogy a fennmaradó tizennégyezer miként vélekedik ezekről a kérdésekről, noha számos egyetértő, megerősítő levelet kapott kollégáktól, akik nem kívánnak „indulatokat gerjeszteni”.
Bagdy Emőke személyes kérése, hogy engedjék másként gondolkodni a tudományos tények mentén. „Tiszteletet kérek, amit magam is megadok másoknak” – írta.
Fotó: Tóth Gábor/Vasárnap.hu
