Szerbiai választások: történelmi eredményt értek el a vajdasági magyarok

A politikus úgy vélekedett, hogy a VMSZ a vasárnapi választás egyik győztese, hiszen a rendelkezésre álló adatok szerint annyi képviselője lesz a pártnak a köztársasági parlamentben, amennyi az utóbbi 27 évben nem volt.

„Utoljára ennyi képviselője a vajdasági magyar közösségnek akkor volt, amikor csak egyetlen magyar pártja volt a közösségnek, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége, a rendszerváltozáskor, a kilencvenes évek elején, akkor, amikor a számítások szerint százezerrel több magyar ember élt a Vajdaságban, mint most” – húzta alá a pártelnök.

Az előzetes eredmények szerint a legnagyobb délvidéki magyar pártnak az eddigi négy helyett kilenc képviselője lesz a belgrádi törvényhozásban. Pásztor István szerint elképzelhető, hogy a végleges eredmények tükrében ennél kevesebb mandátuma lesz végül a VMSZ-nek, de nagyon már nem változhatnak az eredmények.

A vajdasági tartományi parlamentben a legnagyobb délvidéki magyar pártnak eddig hat képviselője volt, az előzetes eredmények alapján a következő négy évben tizenöt politikus képviselheti a pártot az újvidéki székhelyű képviselőházban, és így a VMSZ lesz a második politikai erő a Szerb Haladó Párt után. A rendelkezésre álló adatok szerint a VMSZ a szavazatok 13,6 százalékát szerezte meg a Vajdaságban, ami megközelíti a magyarok részarányát Szerbia egyetlen, északi tartományában.

Az önkormányzati eredményekről szólva Pásztor István kiemelte, hogy azok még nagyon hiányosak, ám az előzetes adatok biztatóak a magyarok számára fontos helyeken, Magyarkanizsán, Zentán, Kishegyesen, Topolyán és Szabadkán is.

„A számok azt bizonyítják, hogy a VMSZ önkormányzati szinten emberemlékezet óta nem kapott ennyi szavazatot” – fogalmazott a legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke.

A VMSZ becslései szerint a pártra 70 ezer szavazatot adtak le vasárnap. A Vajdaságban a 2011-es népszámlálási adatok szerint mintegy 250 ezer magyar él.

„Ez az eredmény történelmi, mert bebizonyítottuk, hogy nem igaz az állítás, miszerint nem lehet visszafordítani a történelem kerekét. Némi túlzással azt lehet mondani, hogy a VMSZ megfordította az idő kerekét, és egy folyamatos lefelé menetből fordítani tudott” – hangoztatta Pásztor István.

Köszönetet mondott a szavazópolgároknak a folyamatos biztatásért és támogatásért, és megköszönte mindazoknak, akik külföldről tértek haza azért, hogy támogassák a VMSZ-t.

„Nem tudunk kellő módon és elegendő alkalommal köszönetet mondani ezért” – húzta alá.

„Ez külön értelmet ad annak, amit eddig tettünk, és tenni fogunk a jövőben, hogy teljesíteni tudjuk azt a vállalást, amit a választási programban megfogalmaztunk” – hangsúlyozta. Azt mondta: „hiszünk abban, hogy itt, a szülőföldünkön lehet emberhez méltóan magyarként élni, és hiszünk abban, hogy érdemes lesz ide hazajönni”.

Kiemelte: a VMSZ által képviselt nemzetpolitikának nincsen alternatívája, „a VMSZ támogatása a nemzetpolitika támogatása is”.

Pásztor István rámutatott, hogy a vajdasági magyarok újra méltányolták és elismerték az összefogást, „azt üzenték nekünk, ezt várjuk el tőletek, és megbüntették azokat, akik újfent nem értették meg az üzenetüket”. A legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke mindenkit arra szólított fel, hogy csatlakozzon a VMSZ-hez, ugyanis „csak akkor tudjuk megvalósítani a vállalásokat, ha egységesek vagyunk, ha összefogunk”.

A VMSZ a kampány során azt tűzte ki célul, hogy megtartsa vagy növelje mandátumai számát, vagyis azt szerették volna elérni, hogy az eddigi négy helyett legalább öt képviselőjük jusson be a belgrádi törvényhozásba, hogy az eddigi hat helyett hét képviselőjük legyen a vajdasági tartományi parlamentben, és a magyarok vezette Zenta, Topolya és Magyarkanizsa mellett a következő négy évben Szabadkának és Kishegyesnek is magyar polgármestere legyen.

MTI

Kiemelt képünkön Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke átveszi a szavazólapokat a szerbiai választásokon a bácskai Noszán 2020. június 21-én. A maszk viselése ajánlott a szavazóhelyiségekben. Ezen a napon háromszintű – önkormányzati, vajdasági tartományi parlamenti és szerb parlamenti – választásokat tartanak a nyugat-balkáni országban.