Gyermeknevelés – ahogy a szülők és a pedagógusok látják
A KINCS felmérésében az általános iskolák negyedik évfolyamára járó tanulók szülei és ugyanezen tanulók tanítói vettek részt. A kutatás legfőbb célja az volt, hogy megmutathassa, hogyan vélekednek a pedagógusok és a szülők a gyermekek neveléséről. A válaszokból kiderült: a pedagógusok és a szülők háromnegyede szerint a családi és az iskolai nevelési elvek összhangban vannak (az oktatók 77,3 százaléka, a szülők 76,5 százaléka vélekedik így). A tanárok szerint a szülők nagy többsége (94,4 százalék) alapvetően együttműködő az iskolával. A tanítók 98 százaléka a nevelési elveket és a gyakorlatot tekintve az iskolát szigorúbbnak tartotta, mint a szülői nevelést.
Milyen felnőtt váljon belőle?
Hogy milyen felnőtté szeretnék nevelni a gyermekeket, abban a pedagógusok és a szülők többnyire egyetértenek. Olyan értékeket tartanak leginkább fontosnak, mint a felelősségérzet, az önállóság, az őszinteség, az udvariasság és az önzetlenség, de mások elfogadása és a türelem is megjelenik az első tíz helyen említett tulajdonság között. A szülők esetében ez kiegészül – a harmadik helyen – a családcentrikussággal, valamint a barátságossággal és a határozottsággal, míg a pedagógusok számára hangsúlyosabb a szabálykövetés és a környezettudatosság.
Kihívások és sikerek
A megkérdezett pedagógusok kétharmada elégedett az osztályában tanuló diákok szorgalmával, magatartásával és képességeivel, illetve a szülőktől is kellő odafigyelést tapasztal. A szülők 83 százaléka saját bevallása szerint rendszeresen tanul gyermekével, közel felük (49 százalék) minden nap, harmaduk pedig hetente többször.
A pedagógusok szerint a gyerekek többsége betartja az iskolai szabályokat. Összességében a negyedik osztályosok esetében a tanulók ötödénél fordul elő tanórai fegyelmezetlenség, leggyakoribb a társakkal szembeni verbális agresszió. A pedagógusok számára az egyik legnagyobb kihívást a rossz magatartású gyerekek kezelése jelenti. Véleményük szerint
az indulatosság, a csúnya beszéd, a fegyelmezetlenség és a társak lelki bántalmazásának kezelése a legnehezebb tanítói feladat.
Nem véletlen, hogy a többség fontosnak és szükségesnek tartja segítő szakemberek bevonását, esetmegbeszéléseket és ilyen irányú továbbképzést a nevelési problémák hatékonyabb kezelése érdekében.
Mit várnak el a szülők?
A szülők leginkább abban szeretnének segítséget kapni, hogy a pedagógusokkal gyakrabban megbeszélhessék a gyermekükkel kapcsolatos tapasztalatokat. Erre leginkább a szülői értekezletek és a személyes találkozások adtak alkalmat. A járványhelyzet előtt a pedagógusoknak alig fele (48 százalék) tartotta a kapcsolatot a szülőkkel a közösségi oldalakon és 29 százalékuk email-en. A digitális eszközök használata a felmérés idején, idén januárban még inkább problémaként jelent meg a szülők és a tanítók részéről egyaránt. A pedagógusok többsége és a szülők kétharmada is úgy gondolta, hogy szükség volna segítségre a gyermekek biztonságos és értelmes médiahasználatának biztosításához, áprilisban viszont a gyermeket nevelőknek már csak a negyede vélekedett így.
Jobban meg fogják becsülni a tanárok munkáját
A neveléssel összefüggésben a szülők alapvetően optimizmussal tekintenek a jövőbe. Leginkább gyermekük személyes boldogulásával kapcsolatban bizakodók. A családok életére hatást gyakorló intézkedések közül a szülők véleménye szerint leginkább a családi adókedvezmény segíti a gyermekek nevelését, az iskolához kötődően az ingyenes tankönyveket és az iskolai étkeztetést, a mindennapos testnevelést, a délutáni iskolai foglalkozásokat és a táboroztatási lehetőségeket említették.
A szülők és a pedagógusok értékteremtő együttműködése nélkülözhetetlen a gyermekek felelős neveléséhez, amelyben a család és az iskola szerepe is meghatározó. Érthető, hogy
a járvány pozitív hatásaként a magyarok kétharmada szerint ezután jobban meg fogják becsülni a tanárok munkáját.
