A gyerek szerepjátéka rengeteget elárul arról, mi jár a fejében

Új szabályok a játékban

Panna hetek óta különösen ügyel arra, hogy étkezések előtt a babái kezet mossanak? Ádám ragtapasszal ragasztotta le a kedvenc plüssmacija száját, nehogy megbetegedjen? Réka azt mondja, ő orvos lesz, hogy majd a nagymamát meggyógyítsa? Mindez nem véletlen. Nehéz feladat volt az elmúlt időszakban a szülőknek hitelesen, de a gyerekek nyelvén érthetően elmagyarázni a járványhelyzettel kapcsolatos tudnivalókat. Különösen egy olyan témában, amiről még mi, felnőttek is viszonylag keveset tudunk. Az viszont szemmel látható, hogy a gyerekeket is foglalkoztatja a kérdés, sőt talán most, a bölcsődék és az óvodák újranyitása kapcsán még inkább.

Amire nincsenek szavak

A szerepjáték a gyerekek szabad játéka – magyarázta a helyzettel kapcsolatban Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője. Ők választják ki adott szerepeiket, és ez sok lehetőséget ad, hogy a lelkükben játszódó folyamatokat megismerhessük. Sok szülő számára ismerős a „Mi volt az oviban/suliban?” kérdésre adott rövid „Semmi”, esetleg kicsit hosszabban „Semmi különös” válasz. Ha egy helyzetről nehéz vagy nem tud beszélni, mert mondjuk ő sem ismeri még az érzéseit, vagy nem találja rá a szavakat, amikkel kifejezhetné magát, akkor hagyjuk, hogy egyszerűen eljátssza azokat.


Hirdetés

Élményeket feldolgozni

A szerepjáték azért nagyon fontos, mert közben a gyermek a saját élményeiből választ, jelenít meg helyzeteket, szerepeket, amelyek számára fontosak – ezek vagy követhető minták, vagy megoldásra váró problémák egyaránt lehetnek. Ha megfigyeljük a játékukat – például a szobájukból kiszűrődő hangokból, vagy akár mi magunk is bekapcsolódunk a játékba – többet megtudhatunk, mint a direkt módon feltett kérdésekből.

A bennük rejlő feszültség, a nehezen megélt élmények feldolgozása és a szavakkal nehezen megfogalmazható érzelmek megmutatása mellett a szerepjátékok segíthetnek megoldást találni egy-egy problémára is.

Miben segít még a szerepjáték?

Kreativitás: a játék tartalma, szereplői teljes mértékben a gyermek fantáziája alapján születnek.

Empátia: más bőrébe bújva könnyebben megértheti a környezetében lévők érzéseit.

Érzelmek szabályozása: a negatív érzéseinket gyakran még felnőttként sem tudjuk jól kezelni. A szerepjátékban a gyerekeknek lehetőségük van ezt is megtanulni; szabályozni a viselkedését, lecsillapodni és önuralmat gyakorolni.

Önbecsülés: a szerepjáték segítségével gazdagabb személyiséggé válhat, bátorságot szerez a különböző helyzetekben való helytálláshoz.

Szókincsfejlesztés: egy új karakter szerepében új szavakat is tanul, hiszen más kifejezéseket használ, ha boltost, autószerelőt, tanítót vagy orvost játszik éppen.

Kiegészítők szerepjátékhoz

Szerepjáték egyébként bármi lehet, amit a gyerek éppen erre a feladatra kijelöl.

Így lesz a papírdobozból repülő, az asztalra terített pléd alatt bunker, vagy az egymás mellé rendezett plüssállatokból osztályterem.

A szerepjátékokhoz a gyerekek szeretnek különböző ruhákba is beöltözni, ilyenkor kerülnek elő a szülők szekrényéből a szükséges kiegészítők – például ing, táska vagy a bevásárláshoz használt kosár. Érdemes ezt a játéktárat bővíteni, a szerepjátékokat új elemekkel színesíteni. Ami nekünk már kacat, itt pont jól jöhet – egy régi bélyegző a játékpostára vagy a kinőtt ruhája a játékóvodába. Persze további kiegészítőket mi is beszerezhetünk – például játék orvosi táska, játék gyümölcsök, sütemények és pénztárgép, játékkonyha és barkácsasztal – a változatos elfoglaltsághoz.

Forrás: Játékliget

Ha fontosnak tartod a családot, a szülői szerepekhez kapcsolódó értékeket, és szeretnél további cikkeink között böngészni, akkor kövesd be a Családhálót a Facebook-on!

Kiemelt képünk forrása: Pixabay.com

'Fel a tetejéhez' gomb