„A fogyasztóknak nem lehet azt mondani, hogy a héten nincs ennivaló” – a NAK elnöke a Vasárnapnak
– Meg lehet már becsülni, hogy eddig milyen mértékű kárt okozott a koronavírus-járvány az agráriumban? Mely ágazatok kerültek a legnehezebb helyzetbe?
– Jelenleg még nincsenek pontos vagy közelítő számok a károkról, egzakt adatok majd csak hónapok múlva lesznek. Ágazaton belül sem lehet általánosítani, ugyanis vannak olyan ágazatok, amelyek kevésbé érintettek, és vannak, ahol nagyon erősen éreztette hatását a válság. A teljesség igénye nélkül ilyen például a korai zöldségtermesztés, különösen a növényházi zöldséghajtatás, a díszkertészet, a gombatermesztés. De például említhetem a bárányhúst vagy a nyúltenyésztést is, amik az elsők voltak, ahol az olasz piaci erős kitettség egyből éreztette a hatását. Ugyanez igaz a nyerstejre, amiből az olasz sajtgyártás óriási mennyiséget vásárolt fel korábban. A szállodák, vendéglátó üzletek bezárása, a közétkeztetés beszűkülése is erősen hatott, például az akvakultúrára. Azok a termelők, feldolgozók, aki éttermeknek, szállodáknak szállítottak, szinte teljesen elvesztették egy időre a piacukat.
– Hogyan segítette a kormány, illetve a kamara a magyar növénytermesztőket és állattenyésztőket?
– A kormány számos olyan intézkedést hozott és hoz, melyek enyhítik a károkat, illetve segítik a vállalkozások tevékenységét, fennmaradását. Ezek közt például egy 25 milliárd forintos plusz forrással is segíti a mezőgazdasági és élelmiszeripari vállalkozásokat a koronavírus okozta gazdasági nehézségek leküzdésében. A program egyes ágazatokban a már meglévő támogatási konstrukciók keretösszegének növelésén, más ágazatokban pedig új átmeneti támogatási programokon keresztül valósulhat meg. Az új támogatási konstrukciók kidolgozását a minisztérium megkezdte, az folyamatban van, és mindent megtesz annak érdekében, hogy az Európai Bizottság gyorsított eljárású jóváhagyását követően azokat mielőbb meghirdethessék.
Továbbá – a kamara által javasoltak szerint – az első körben kihirdetetthez képest további veszélyeztetett ágazatok lettek jogosultak adó- és járulékkedvezményekre a koronavírus negatív hatásainak mérséklése érdekében. A döntés következtében csökkentek az agráriumban tevékenykedők terhei. Meghatározott ágazatokban nem kell szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetni március, április, május és június hónapra. Az érintettek esetében a járulékalapot képező jövedelem után a nyugdíjjárulékot, pénzbeli egészségbiztosítási járulékot és munkaerőpiaci járulékot sem kell megfizetni.
Említhetem példaként még azt is, hogy kedvezőbbé vált az Agrár Széchenyi Kártya folyószámlahitel, ami magasabb összegben, állami kezesség mellett vehető igénybe, illetve beruházási programok is indulnak.
A kamara folyamatosan monitorozza tagjai helyzetét, kérjük őket, hogy jelezzék a problémáikat, amelyek kapcsán javaslatokat dolgozunk ki a döntéshozók irányába. Számos szabályozásbeli könnyítés a javaslatunkra született meg, amik a tavaszi munkák megkezdését is segítették. De van, amiben helyben is tudunk segíteni, ezért is hoztuk létre a megyei agrárkoordinációs munkacsoportot. NAK Piactér névvel pedig olyan internetes platformot indítottunk, ahol a piacukat vesztett termelőket, feldolgozókat kötjük össze felvásárlókkal, kereskedőkkel. 
– „Én is hazait vásárolok!” névvel kampányt indítottak. Ennek mi a célja, és mennyire vált be?
– Számos pozitív visszajelzést kapunk, a kampány jelenleg is folyik, minden vásárlót szeretnénk megszólítani. Nagyon fontos, hogy a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetben azzal is segítsük a magyar agrárgazdaságot, illetve a termelőket és az élelmiszer-előállítókat, hogy magyar termékeket vásárolunk. Minden országban előtérbe helyeződött az import helyett a hazai termékek támogatása, a saját piac védelme. Hazánknak is komoly lépéseket kell tennie gazdasága és annak szereplői védelmében. Különösen fontos ez azon élelmiszeripari termékek vonatkozásában, amelyeket Magyarországon magyar emberek állítanak elő.
– Az európai gazdák legnagyobb érdekképviseleti szervezete, a COPA-COGECA legfrissebb jelentése szerint szükség van kiegészítő piaci intézkedésekre a Közös Agrárpolitikán kívüli költségvetés biztosításával. Lát erre esélyt?
– Az ágazati szereplők általános észrevétele az Európai Bizottság eddigi intézkedései kapcsán, hogy azok nem elégségesek, továbbiakat kell bevezetni és külső forrásokat bevonni. Olyan intézkedésekre kell fókuszálni, melyeket nagyon gyorsan lehetne alkalmazni. A COPA-COGECA szerint is újabb célzott piaci intézkedésekre van szükség, ideértve a Közös Agrárpolitika költségvetésén kívül finanszírozott rendkívüli intézkedéseket is, és az ágazatspecifikus támogatásokat. A járvány során is megmutatkozott a mezőgazdaság és az élelmiszeripar stratégiai jelentősége, hiszen jelenleg az emberi egészség után a lakosság egészséges és megfelelő mennyiségű élelmiszerrel történő ellátása a legfontosabb. Ez természetesen nem valósulhatna meg a gazdák áldozatos munkája nélkül.
A bizottságnak a következő időszaki költségvetés újratervezésekor is figyelembe kellene vennie az stratégiai ágazat jelentőségét, ehhez pedig a megfelelő forrásokat szükséges biztosítania. Tehát most jött el az ideje annak, hogy megerősítsük pozíciónkat, és ezt az üzenetet az unió felé is közvetítsük, annak érdekében, hogy a Közös Agrárpolitika kellő súllyal legyen finanszírozva a 2021-2027-es periódusban. Emellett a bizottság által kidolgozott szabadkereskedelmi egyezmények tartalmát is érdemes lenne alaposan újragondolni a járványhelyzet tükrében, mivel jelen formájában számottevő hátrányokkal érinthetik az ágazatot, nem csak tagországi, de összeurópai szinten is.
– A mezőgazdaságot egyébként is jellemző munkaerőhiány most még inkább felerősödik, hiszen nehézkes a határátkelés, a kötelező karanténok miatt rendkívül bonyolult az idénymunkások országok közötti „mozgatása”. Erre mi a megoldás?
– A kamara kezdeményezésére született egy kormányrendelet-módosítás, amely lehetővé teszi, hogy nemcsak a határ menti, hanem a szomszédos országokból távolabbról érkező idénymunkások is részt vehessenek az esedékes betakarítási munkákban. Ez főként a kertészeti ágazatnak jelent komoly segítséget a koronavírus-járvány okozta károk mérséklésében. Természetesen a beutazásuk előtt egészségügyi vizsgálaton kell átessenek. Az intézkedésnek köszönhetően megoldódhat a hazai munkavállalókkal nem fedezhető munkaerőigény. Például a spárga szedése országosan 4500 felkészült és gyakorlott idénymunkást igényel. A szamóca esetében a szabadföldi termés betakarításával elkezdődött a munkacsúcs, a június második feléig tartó szezonban 13 ezer mezőgazdasági idénymunkásra van szükség. A nyár elejétől október végéig, az alma- és szőlőszüretig folyamatosan érő zöldségek és gyümölcsök betakarítása havonta átlagosan mintegy 60-70 ezer fő idényjellegű mezőgazdasági foglalkoztatását igényli. A magyar gazdálkodók számára természetesen elsődleges a magyarországi munkaerő alkalmazása, és üdvözlik az ez irányú kormányzati segítő lépéseket, ugyanakkor a külföldi példák is azt mutatják, hogy a járvány miatt más iparágakból felszabadult munkaerő nehezen vagy egyáltalán nem tudja helyettesíteni a mezőgazdasági idénymunkásokat. 
– Bárány László, a piacvezető Master Good csoport alapító tulajdonosa egyenesen csődhullámot emleget az egész magyar baromfipiacot illetően, mely szerinte a jövő évre is áttolódhat. Reális ez a szakmai jóslat?
– Sajnos a koronavírus-járvány mellett a madárinfluenza is sújtja az ágazatot, főleg az alföldi termelőket, ezen belül is a HORECA-szektor leállása miatt piacuk számottevő részét egyébként is elvesztő víziszárnyas-tenyésztőket. Eddig négymillió szárnyast kellett a védekezés miatt leölni, ennek hatásai is hónapokig érezhetők lesznek. A koronavírus-járvány miatt pedig – az első hetek felvásárlási lázának köszönhetően – előbb túlkereslet volt csirkehúsra, most pedig inkább kínálati piac van szerte Európában, ami lenyomja az árakat.
A hazai baromfiágazat az állattenyésztés legnagyobb termelési értékét állítja elő. Élőállatok és az étkezési tojás esetén ez 320-330 milliárd forint, a feldolgozott termékek értéke ennek a duplája. A baromfiágazatban meghatározó a hazai tulajdon, a szektor eredményessége a nagyfokú integrációnak köszönhető, az ágazat közvetlenül és közvetve 50-60 ezer embernek ad munkát. Magyarország önellátottsága baromfitermékekből megközelíti a 180 százalékot, azaz jelentős az export, aminek jelenleg bizonytalan a piaca. A hazai víziszárnyas-ágazat globális szinten is meghatározó, a húskibocsátást tekintve Európában a második, míg libamájtermelésben világelső.
Folyamatosak az egyeztetések, hogy ezeket az eredményeket a jövőben is fenn tudjuk tartani. 
– A koronavírus okozta riadalom háttérbe szorította a szintén óriási károkat okozó sertéspestis kérdéskörét. Ezen a téren mi most a helyzet?
– Két éve az afrikai sertéspestis (ASP) vadállományban történt megjelenése és terjedése miatt Magyarország elveszítette a hagyományos exportpiacait a Távol-Keleten, amiket azóta nem sikerült pótolni, mert Kína nem fogadta el az európai regionalizációs politikát. A belföldi fogyasztás korlátozottan fizetőképes, a kiskereskedelmi láncok gazdasági erőfölénye óriási. További gondot jelent a Kínában közel két éve tartó ASP-járvány, ami miatt világszerte drágult (2019 végéig mintegy 45%-kal) a vágósertés. Ezt a többletköltséget mintegy felerészben tudta az ipar a kiskereskedelem felé áraiban érvényesíteni. Ezt az egyébként is súlyos helyzetet fokozta a COVID-19 járvány, amelynek terjedése a termékek európai célországait is érinti, ahol a fogyasztás és a megrendelések nagymértékű csökkenése következett be. Az exportpiacainkon a kereslet hetek alatt 15-25 százalékkal csökkent, és ez a tendencia alakult ki a belföldi piacon is. Valamint más tagországokból is érkezik hazánkba – dömpingáras – sertéshús, ami a belföldi értékesítések csökkenéséhez vezet. Azaz a sertéságazat szintén jelentős problémákkal küzd.
– Persze senki nem ismeri a vírus viselkedését, de azt meg lehet már mondani, hogy várhatóan mikor áll vissza a magyar agrárium a régi kerékvágásba?
– Senki nem tudja ezt még megmondani. Ugyanakkor az tény, hogy a mezőgazdaság, élelmiszeripar máshogy működik, mint például az autógyártás. Megvan a vetés ideje, megvannak a szükséges munkafolyamatok, amiket nem lehet megállítani és újraindítani. Egy szarvasmarhának nem mondhatjuk azt, hogy ma nem etetjük, vagy a zöldségnek, hogy nem szedjük le, hanem majd két hónap múlva. Ahogy a fogyasztóknak sem lehet azt mondani, hogy a héten nincs ennivaló. A mezőgazdaság, élelmiszeripar stratégiai jelentőségével most mindenki szembesülhetett. Bízom abban, hogy a jövőben is majd mindenki értékelni fogja a termelők, élelmiszer-előállítók és -feldolgozók munkáját.
(Kiemelt képünkön: Győrffy Balázs ismerteti a Közös Agrárpolitika forrásainak megőrzéséért indított aláírásgyűjtés eredményeit. MTI/Bruzák Noémi)
