EMSZ: újra a magyargyűlölet lett a nemzetstratégia Romániában

A Csomortányi István és Mezei János társelnökök által jegyzett dokumentum szerint a trianoni békeszerződés dátumát, június 4-ét romániai ünnepnappá nyilvánító törvény a magyarság intézményesített megalázása. A társelnökök megállapították:

a jogszabály „sajnálatos módon illeszkedik az elmúlt hetek magyarellenes kirohanásainak sorába”.

Megütközésüknek adtak hangot amiatt, hogy „újra az állampolitika szintjére emelt magyargyűlölet lett a nemzetstratégia Romániában”. Kijelentették: „A 21. századi Európában érthetetlen és elfogadhatatlan, hogy a román parlament egy ilyen sovén, továbbá az ország legnagyobb őshonos népcsoportját és egyik legfontosabb kereskedelmi partnerét, Magyarországot egyaránt megalázó törvényt fogad el”.

Az EMSZ vezetői szerint a törvény arra kötelezi az Erdélyben élő magyar és székely közösséget, hogy megünnepeljék nemzetük legtragikusabb történelmi eseményét. „Tegyük világossá: magyarok vagyunk, ezért június 4-én gyászolunk, illetve visszafogottan emlékezünk meg a nemzeti összetartozás napjáról. Magyarok vagyunk, tehát nem ünnepelünk” – áll a dokumentumban.

Az EMSZ megállapította: sem a Trianon-törvény, sem az elmúlt hetek „magyarellenes uszításai” nem szolgálják a románok és magyarok közötti békés együttélést és együttműködést. Arra bátorított ugyanakkor, hogy „a polgári engedetlenség összes eszközével, békés, de határozott módon tagadja meg ennek a magyarellenes törekvésnek a megvalósulását”. A társelnökök szerint a választott vezetők kötelessége a közösség megvédelmezése, ezt pedig ők maradéktalanul vállalják.

Az RMDSZ álláspontját szerdán a parlamentben ismertette Kelemen Hunor, a szövetség elnöke. Kijelentette: a román többségnek felelőssége van a romániai magyar kisebbségért, hiszen Románia nemcsak Erdély területével, hanem az erdélyi magyarokkal, a magyarok kulturális örökségével és múltjával is gazdagodott.

„Egy erős, magabiztos, bűntudat nélküli többség soha nem fitogtatja hatalmát, nem hoz létre szándékosan olyan helyzeteket, amelyben a másik megalázottnak érzi magát, ahol őt kigúnyolják, megbélyegzik”

– állapította meg. Kelemen Hunor a törvény elfogadását a Klaus Iohannis államfő által három héttel ezelőtt elindított magyarellenességi versengés részének tekintette. „Önök azt hiszik, hogy a magyarellenesség felmutatásával meg is oldották Románia problémáit”. Kijelentette: az RMDSZ továbbra is a remény politikáját kívánja építeni, abban a hitben, hogy Európának ezen a részén egyszer majd a kölcsönös tisztelet és empátia fog uralkodni az elutasítás helyett.

Az emberi jogok érvényesítéséért harcoló Active Watch bukaresti egyesület csütörtökön arra kérte Klaus Iohannis államfőt, hogy ne hirdesse ki a Trianon megünnepléséről szóló törvényt. Az egyesület úgy értékelte, a román államnak arra kellene törekednie, hogy a magyar nemzetiségű állampolgáraiban érzelmi kötődés alakuljon ki iránta. „Ezt azonban nem lehet erővel vagy olyan intézkedésekkel elérni, amelyek figyelmen kívül hagyják az érzékenységeiket, hanem épp ellenkezőleg, elismervén, tisztelvén és megünnepelvén a kulturális sajátosságaikat”.

Az Active Watch egyesület úgy vélte, a Trianon nap semmi újat nem hoz a románoknak, akik december elsején, az 1918-as gyulafehérvári nagygyűlés évfordulóján is az Erdéllyel való egyesülést ünneplik. Szerinte a Trianon nap egyedüli hatása egy nem kívánt feszültség keltése a magyar közösséggel.

MTI

(Kiemelt képünk forrása a flickr.com)