A korai felismerés és az összefogás a koraszülöttek ellátásának kulcsszavai

Az államtitkár sikerként értékelte, hogy néhány év alatt csaknem a harmadával csökkent a csecsemőhalandóság, de további közös cselekvést sürgetett, mivel évente 300-400 csecsemőt még mindig nem sikerül megmenteni. Mint fogalmazott: a gyermeket várókat az idő előtti születés nehéz helyzetbe hozza, ezért a korai felismerésen túl hatékony, személyre szabott segítséget kell biztosítani az egészségügyi és a szociális ellátáson, valamint az oktatáson és a családpolitikán keresztül.

Az eddigi intézkedések közül kiemelte a koraszülöttek gondozásához kapcsolódó képzéseket, az egységes módszertant és a kora-gyermekkori intervenciós fejlesztési programhoz biztosított 5,7 milliárd forintos keretet.

Az élet kezdetét mindenekfelett állónak nevezte, ez a pillanat azonban – tette hozzá – csaknem minden tizedik gyermek esetében korábban jön el, mint kellene. Az ő életben tartásuk és felnevelésük nem korlátozódik az egészségügyre, hiszen a családi háttér, a szülők és nagyszülők összefogása, valamint a koraszülöttmentő alapítványok hozzájárulása nélkül mindez elképzelhetetlen – hangsúlyozta Horváth Ildikó, az Emmi egészségügyért felelős államtitkára.

Az összefogás jelentőségét emelte ki a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Perinatális Intenzív Centrumának vezető főorvosa is. Nádor Csaba hangsúlyozta, hogy a koraszülöttek ellátása nem korlátozódhat csupán a drága és korszerű műszerekre és gyógyszerekre, hiszen a kis súlyú újszülöttek gondozása a szülőktől megszakítás nélküli figyelmet követel meg.