„Nem csak a tömbben élő magyarokra kell odafigyelni, hanem a szórványban élőkre is”
Az Országgyűlés 2015. november 3-án, Bethlen Gábor (1580-1629) erdélyi fejedelem születésének és halálának napját, november 15-ét a magyar szórvány napjává nyilvánította, azonban a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Nagyváradi Kongresszusán az érdekvédelmi szervezet már 2011. február 27-én kikiáltotta ezt a napot a szórványmagyarok napjává.
Az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete kiemelten foglalkozik a megyei szórványban élő magyarokkal, ennek ékes bizonyítéka az, hogy a szervezet rendelkezik az ügyvezetés keretén belül szórvány ügyekért felelős ügyvezető alelnökkel. Ezt a tisztséget 8 éve Grim András megyei önkormányzati képviselő tölti be, aki maga is szórványban él Örvénd településen, Alsólugas községben. 
„A megyei szervezet vallja, hogy nem csak a tömbben élő magyarokra kell odafigyelni, hanem a szórványban élőkre is, hiszen ők is fontos alkotórészei a magyar társadalomnak, és demográfiai szempontból is nehezebb nekik, mert egy nagy román „tengerben” élnek” – nyilatkozta Grim a vasarnap.hu-nak.
A népességfogyásnak és az asszimilációnak az ilyen településeken élő magyarok vannak a leginkább kitéve, ennek megakadályozására azonban nem létezik teljes körű megoldás.
Csonka Ákos, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet felvidéki referense szerint „a leghatékonyabb ellenállási mód a közösségi élmények megélése és minél gyakoribb megtapasztalása. Ugyanúgy ide tartozik a közösséghez tartozás büszkeségének az érzete, illetve a boldogulás, valamint sajnos a praktikai szempontok is, mint például a kényelem és az érdek.” 
A 2018-as évben a Bihar Megyei RMDSZ számos közösségépítő rendezvénnyel büszkélkedhet. Már hetedik alkalommal került megrendezésre a nyári szórványprogram, amelynek keretében Mezőtelegden, Belényesben, Magyarremetén és Köröstárkányban tartott fórumokat a Szervezet. „A rendezvények célja a szórványban élő magyar közösségek vállalkozói, fiataljai számára bemutatni azokat a pályázati lehetőségeket, amelyek az Európai Unió 2013-2020 közötti költségvetési időszakában elérhetőek. Fontos, hogy erős és gyarapodó magyar közösségek jöjjenek létre, mert ez az alapja a hosszú távú szülőföldön való maradásnak.” – mondta Grim András lapunknak.
Emellett az RMDSZ Bihar Megyei Szervezete 2010-ben megalapította a Zsisku János-díjat azzal a céllal, hogy elismerésben részesítse azokat a személyeket vagy közösségeket, akik, illetve amelyek kiemelten tesznek a szórványban élőkért. „A hatodik alkalommal is megrendezésre került Fekete-Körös-völgyi Magyar Napok keretén belül átadtuk a Zsizsku János Szórvány-díjat. A Fekete Körös Völgyi magyar napok sikere után jól látható, hogy kiemelten fontos tovább vinni a regionális rendezvények hagyományát, és továbbra is fontos megszervezni a Sebes-Körös-völgyi Magyar Napokat, valamint a Dél-Bihari Magyar Napokat.”
2015-ben Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár kiemelte annak fontosságát, hogy ezek az emberek éljenek azokkal az adottságokkal, amelyekkel rendelkeznek, vagyis azzal, hogy ismerik a magyar nyelvet és kultúrát, valamint azt örökítsék gyermekeiknek is.
Csonka Ákos szerint ez a kulcsa mindennek.
„Már Széchenyi István is megmondta, hogy „nyelvében él a nemzet”. A nyelv és a kultúra rendelkezik egyedül olyan kohéziós óvó erővel, ami egy közösséget képes megtartani. Nyelv, kultúra és hagyomány hiányában, egy közösség vagy egyén fegyver nélküli katona.
Ezek híján akár egy generáción belül is végbe megy a nemzetiségváltás. Sok esetben akár ezek birtoklása ellenére is. Amint valaki úgy dönt, hogy nem adja át a következő generációnak ősei nyelvét, kultúráját és hagyományait, onnantól kezdve elveszti gyökereit. Gyökérzet nélkül pedig egy fa sem tud élni.”
Napjainkban a keresztény tradíciónkhoz, kultúránkhoz és nyelvünkhöz való ragaszkodás fontosságáért folytatott küzdelem nem csak a szórványmagyarság problémája. A ma Európájában lassanként mindennapossá válik, hogy Magyarország nap mint nap újabb harcot vív a minket elsöpörni akaró nemzetietlen erőkkel szemben.
„Duray Miklós szavajárása, hogy ha Magyarország emelkedik, akkor a külhoni magyarság is erősödik, növekszik, ha azonban az anyaország süllyed (mind gazdasági, mind morális és néplélektani szempontból), akkor a külhon is kiszolgáltatott. Azt kell tudatosítani, hogy közösségi boldogulás nélkül egyéni boldogulás sincs” – Csonka Ákos.
