Rétvári Bence Kárpátalján: Az elmúlt évek jogfosztását hosszú idő lesz helyreállítani

Nagyon fontos, hogy mindig élő kapcsolatunk legyen a kárpátaljai magyar közösséggel, hiszen ők a legnehezebb helyzetben lévő magyar közösség most a világon – fogalmazott kárpátaljai útján Rétvári Bence, akit Nacsa Lőrinc korábbi nemzetpolitikai államtitkár és Máthé Zsuzsa országgyűlési képviselő kísért el a látogatásra. A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője arról is beszélt, hogy mennyire fontos lépés az új ukrán oktatási törvény elfogadása és hogy azon fognak dolgozni, hogy a kárpátaljai magyarok jogait minél inkább biztosítani tudják, valamint megerősítsék a helyi közösséget.

Kárpátalján tett látogatást Rétvári Bence, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője, útjára elkísérte Nacsa Lőrinc és Máthé Zsuzsa is. A kereszténydemokrata politikus a Facebookon közzétett videóüzenetben osztotta meg terveit és tapasztalatait a helyi közösségek vezetőivel tett látogatások közben.

Mint fogalmazott, egész nap a kárpátaljai magyar vezetőkkel – önkormányzati vezetőkkel, kulturális vezetőkkel, oktatási vezetőkkel, közösségi vezetőkkel – tárgyalnak, mert szerinte nagyon fontos, hogy mindig élő kapcsolatuk legyen a kárpátaljai magyar közösséggel.

A legnehezebb helyzetben lévő magyar közösség most a világon, az valóban a kárpátaljai magyar közösség.

– mondta Rétvári Bence, aki jelenlegi legfontosabb kérdésnek az új ukrán oktatási törvény elfogadását és annak az alkalmazását nevezte.

Mint rámutatott, most egy több hónapos adminisztrációs folyamat veszi kezdetét, hiszen a nemzetiségi iskolákat újra kell engedélyeztetni, illetve az igazgatók esetében is újabb feltételeket fognak megvizsgálni.

Ez akkor is egy fontos előrelépés a magyar közösség számára

– tette hozzá

Azt is kiemelte, hogy ez nemcsak a magyarokra vonatkozó jogszabály, hanem minden európai uniós nyelvet beszélő kisebbségre vonatkozik: a magyarok mellett a lengyelek, szlovákok, románok és bolgárok számára is fontos előrelépés, s az EU-s csatlakozási tárgyalásokban minden európai uniós ország ukrajnai nemzetisége garanciákat kapott.

Emlékeztetett: Magyarország korábban egy 11 pontos tárgyalási sorozatot indított el, most a kormány 5 pontban állapodott meg, ezeket fogadta el az ukrán parlament.

„Bízunk benne, hogy ezek a jogszabályok érvényesülnek is. Ezzel közelítünk ahhoz a szinthez, ami 10-15 évvel ezelőtt volt a magyar vagy más nemzeti közösségeknek a helyzete itt Ukrajnában. Bízunk benne, hogy hamarosan elérjük azt a szintet, ami korábban a magyar közösségnek garantált közösségi jog volt.”

Ugyanakkor szerinte „az elmúlt évek jogfosztását hosszú idő lesz helyreállítani.”

Elmondása szerint a magyar közösségek igyekeztek megtartani a korábbi gyakorlatot, és most valamelyest a gyakorlathoz igazították az ukrán állami jogszabályokat. De ha egy felső tagozatban nem tudtak magyar nyelven tanítani az elmúlt években a törvényi változások miatt, ott több év lesz, míg vissza tudják építeni ezeket a képzéseket – sorolta a nehézségeket.

Rétvári Bence arról is beszélt, hogy sajnos már 130-ra emelkedett a háború magyar áldozatainak a száma, akik innen Kárpátaljáról vesztették életüket az orosz-ukrán háborúban. A helyi beszámolókból kiderül: egyfajta lakosságcsere történik, hiszen az itteni magyarság egy jó része elmenekült Kárpátaljáról, míg sok százezer ember érkezett, régebben elsősorban Kelet-Ukrajnából, az ottani, sokszor orosz nyelvet beszélő közösségből.

Az utóbbi hónapokban nagyon sokan érkeztek Kijevből, hiszen az orosz erők Kijevre koncentrálják a támadásokat, ezáltal itt Kárpátalján valamelyest kevesebb légiriadó van. Kijevet sokkal jobban támadják, sokkal nehezebb ott az infrastrukturális helyzet a tél beállta előtt, onnan jönnek nagyon sokan és felvásárolják a környékbeli házak egy jó részét – sorolta a helyiek tapasztalatait a KDNP frakcióvezetője.

Kiemelte:

az egyik legszomorúbb szám, hogy az utóbbi időben Ukrajnában négy halott jut egy újszülöttre, azaz négyszer annyian halnak meg, mint amennyien megszületnek.

Ennek oka a háború, az elmenekültek száma, akik éppen abból a korosztályból menekültek el, akiknek a gyerekeik már nem itt, Ukrajnában születnek meg.

Rétvári Bence arról is szólt, hogy a magyarság számára az oktatás és a kultúra az egyik legfontosabb identitásmegőrző, ezért jártak a színházban, jártak általános iskolában és jártak az egyetemen is, ami a magyar közösségi élet egyik központja.

A képzések folyamatosan bővültek, a campus bővülni tudott az elmúlt másfél évtizedben is. Egyre több képzés, egyre több hallgató van itt, és nyilvánvalóan a kulturális közösségi életnek is az egyik legfontosabb színtere maga az egyetem.

Elmondása szerint az általános iskolai oktatásban is sok nehézséget okoz a háború, a nehéz családi viszonyok miatt nehezebb motiválni a gyerekeket a tanulásra, de a magyar iskolák derekasan helytállnak, és igyekeznek stabil pontot jelenteni a családok életében.

Ennek épes példája, hogy a magyar oktatási nyelvű iskolákba nemcsak magyar gyerekeket íratnak be, hanem olykor ukrán anyanyelvű gyerekeket, vagy Ukrajna más részéről ideköltözőknek a gyerekeit is.

A KDNP képviselői jártak egy óvóhelyen is, ami félig oktatási célra is ki lett alakítva, hogy az oktatás akkor se álljon meg, amikor éppen légiriadó van. Online is lehet követni, hogy éppen az ország melyik részében van légiriadó, ott jártukkor más megyékben piros jelzés volt éppen.

Végezetül arra is rámutatott, hogy mi, itthon fölkelünk és a hétköznapi problémáinkkal foglalkozunk, és közben eszünkbe sem jut, hogy a kárpátaljai magyaroknak mennyivel nagyobb mindennapi problémáik vannak, milyen „kitartás, erő és szívósság van az itteni magyarokban, hogy magyar közösségként élik a napjaikat, és megtartják ezt a közösséget.”

Rétvári Bence szerint

a kárpátaljai magyarok nehézségei nem a háborúval kezdődtek, jóval korábbiak voltak a jogfosztások, de a háború tovább nehezítette ezt a helyzetet.

A KDNP frakcióvezetője hozzátette: azért fognak dolgozni – szerinte minden magyar parlamenti képviselő így gondolja – hogy a kárpátaljai magyarok jogait minél inkább biztosítani tudják, a közösséget meg tudják erősíteni. Hozzátette, hogy a kulturális események, az egyházi intézmények, és nagyon sok közösségi program most magyar állami költségvetési támogatásból tud működni, ezeket ugyanis az ukrán állam nem biztosítja. Mint mondta, nagy a bizonytalanság jogi kérdésekben, költségvetési kérdésekben, anyagi kérdésekben nem csak Kárpátalján de egész Ukrajnában.

„Bízunk abban, hogy a háború minél hamarabb véget tud érni, és valamelyest javul a kárpátaljai magyarság helyzete is” – fogalmazott, hozzátéve, hogy a kapcsolatokat továbbra is szeretnék ápolni, hogy minden kárpátaljai magyar érezze, „mellettük állunk és segítünk nekik abban, amiben csak tudunk.”

Vezetőkép: Rétvári Bence Kárpátalján. Kép forrása: Facebook/KDNP