Pócs János Lannert Juditról: „Egy nő, ha nőt minősít, az felháborító” – a Tisza képviselői nem nyilatkoztak (VIDEÓ)

Lannert Judit oktatási miniszter nőkről tett kijelentése komoly felháborodást váltott ki. Pócs János a Vasárnap.hu-nak adott interjúban arról beszélt: különösen súlyosnak tartja, hogy éppen az oktatásért felelős tárca vezetője minősítse le a korábbi kormányzati ciklusokban dolgozó nőket. A politikus szerint a Magyar Péter és a Tisza Párt által meghonosított, agresszív hangnem már a gyermekek világába is beszivárog.

Lannert Judit oktatási miniszter egy, a Facebook-oldalán közzétett videóban a Fidesz-kormányok időszakában használt egyik minisztériumi irodáról beszélve úgy fogalmazott: „láthatóan a Fidesz érában a nők a reprezentativitás célját szolgálják és nem gondolták róluk, hogy dolgozniuk kellene komolyan.”

A kijelentésre korábban lapunknak Szalai Piroska, a Fidesz politikusa is reagált, aki levélben szólította fel Lannert Juditot, hogy kérjen bocsánatot a Fidesz-kormányok időszakában dolgozó nőket becsmérlő szavai miatt. Szalai szerint „a megfogalmazás komolytalan”, és a miniszternek „valahogy korrigálnia kell” a kijelentését.

Szalai Piroska arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon a vezetői munkakörökben dolgozók 42 százaléka nő, miközben a 20–64 év közötti nők foglalkoztatási rátája 77 százalék.

„Mit üzen az oktatási miniszter a gyerekeknek?”

Pócs János a Vasárnap.hu-nak azt mondta, a miniszter kijelentése nem csupán az érintett nőket sérti, hanem rossz üzenetet közvetít a fiatalabb generáció számára is. Pócs egy személyes, nyolcadikos emléket is felidézett.

„Ez bennem egy nyolcadik osztályos kori emlékképet idézett, amikor ezt megláttam. Én szerintem nagyon sokan vagyunk úgy, akik az első kedvenc tanárunk, az példaképünk. És ez az ő instrukciói végigkíséri az életünket, és amikor nekem a nyolcadikos utolsó osztályfőnöki óra volt, akkor az osztályfőnök asszony úgy engedett el bennünket, hogy azt mondta, hogy a fiúknak a frizurája nincs rendben, akkor a cipőjüket már ne bokszolják, egy nő pedig mindig szép, életkortól függően, életkortól függetlenül mindig szép egy nő, mindig legyen ápolt, legyen tiszta és ne legyen dekoratív. Bennem ez maradt meg. A mostani gyerekeknek egy oktatási miniszter mit üzen? Azt, hogy legyenek büdösek, ne legyenek tiszták, ne fésülködjenek meg és egy nő, ha dekoratív, akkor az bűn. Úgy, hogy egyébként ezek a személyek, akik a minisztériumban dolgoztak ezek a nők, nagyon sok esetben 8-10 órát dolgoztak. Igenis úgy gondolom, hogy egy tisztességes reális elvárás, hogy ha egy nő, főleg ha egy közjogi pozíciót tölt be, akkor az legyen tiszta, ápolt és dekoratív.”

Pócs János: Koncz Zsófia komoly munkát végzett

Felvetettük azt is, hogy Lannert Judit kijelentése különösen érzékenyen érintheti azokat a női politikusokat, akik a korábbi kormányok idején töltöttek be felelős tisztségeket. Koncz Zsófia példáját említve azt kérdeztük Pócs Jánostól: volt-e rálátása a munkájára, és valóban gondolja-e, hogy nem végzett komoly munkát.

A válasza egyértelmű volt:

„Én teljes mértékben meg voltam győződve, meg vagyok arról győződve, hogy Koncz Zsófia komoly munkát végzett.”

 

A Vasárnap.hu a Tisza képviselőit is kereste

A Vasárnap.hu a parlament folyosóin is szerette volna megkérdezni a Tisza Párt képviselőit arról, hogyan ítélik meg Lannert Judit nagy felháborodást kiváltó kijelentését. A múlt heti rendkívüli országgyűlési ülés szünetében lapunk megpróbálta megszólítani Velkey Györgyöt, a Tisza Párt államtitkárát, valamint Trompler Ildikót, a párt egyik női képviselőjét is. Arra lettünk volna kíváncsiak, elfogadhatónak tartják-e az oktatási miniszter szavait, illetve terveznek-e reagálni a Fidesz politikusainak bírálataira. Sem Velkey György, sem Trompler Ildikó nem reagált Lannert Judit dehonesztáló kijelentéseire.

Ez azért is figyelemre méltó, mert a vita nem egy ellenzéki vagy kormánypárti politikus személyes ügyéről szól, hanem egy olyan kijelentésről, amely a korábbi kormányzati időszakban dolgozó nők teljesítményét általánosságban kérdőjelezi meg. A Tisza Párt képviselőinek hallgatása így önmagában is része lett annak a közéleti vitának, amelyet a miniszter szavai elindítottak.

„Egy nő, ha nőt minősít, az felháborító”

Lapunk felvetése szerit az ügynek van egy másik, az oktatás szempontjából különösen fontos vetülete is. Miközben az iskolai bántalmazás, a verbális agresszió és a bullying egyre komolyabb problémát jelent, a politikai közbeszéd hangvétele sem mindegy – hiszen az interneten keresztül a felnőttek konfliktusai a gyermekek világába is pillanatok alatt eljutnak.

Pócs János erre reagálva közölte, hogy szerinte a közéletben tapasztalható stílusnak komoly társadalmi következményei lehetnek.

„Az, hogy egy nő egy nőt minősít, felháborító. Az a baj, hogy igenis oly korban élünk ebben a rohanó Facebook világban, amikor pillanatok alatt megy az információ egészen a gyermekek szintjére. És azt láthatjuk, hogy amit a Tisza Párt, Magyar Péter és a társai hangulatot behoztak a parlamentbe és az országba, ez végigmegy az országon, egészen az óvodáskorig.”

A Fidesz képviselője egy konkrét esetet is felidézett, amely szerinte jól mutatja, hogyan jelenhet meg a politikai szembenállás a gyermekek közötti konfliktusokban.

„Például egy szülő a térségünkben az óvodából azért vitte el a gyermekét, mert a többiek folyamatosan azzal csúfolták, hogy a szüleid mennek a börtönbe, mert most ugye ez a szlogen. Mindenki megy a börtönbe. És amikor megkérdezték a gyereket, hogy ő miért vádolja a másikat ezzel, akkor azt mondta, hogy mert otthon ezt beszélték anyáék. Fölháborító.”

Az interjúban rákérdeztünk arra is, hogy Pócs János támogatja-e Szalai Piroska kezdeményezését, amelyben a politikus arra szólítja fel Lannert Juditot, hogy kérjen bocsánatot a kijelentése miatt. A válasz rövid és határozott volt: „Elsőként írtam alá.”

Pócs János szerint alapvető kérdés, hogy milyen példát mutatnak a közélet szereplői a fiataloknak, és elfogadható-e, hogy politikai vitákban egy egész korszakban dolgozó nők teljesítményét egyetlen általánosító mondattal kérdőjelezzék meg. A politikus úgy látja: miközben az oktatásban éppen a tisztelet, az egymás iránti felelősség és a bántalmazás visszaszorítása lenne az egyik legfontosabb feladat, a politikai szereplőknek is felelősségük van abban, milyen hangnemet honosítanak meg a közbeszédben.