Kereszttel az oszmán túlerő ellen

Hatszáznegyven éve, 1386. június 24-én született Kapisztrán Szent János, a nándorfehérvári diadal legendás ferences hőse. A sikeres jogászból és kormányzóból lett aszketikus hitszónok, pápai legátus és inkvizítor egész Európát bejárta a hit védelmében, míg végül Magyarországon, a török elleni keresztes sereg élén, keresztjét magasba tartva vezette győzelemre katonáit az oszmán ostromlók ellen.

A közép-itáliai Abruzzo tartományban, a L’Aquila melletti Capestrano faluban született, apja feltehetően német származású zsoldos volt, aki a nápolyi király hűbérese lett. A tehetséges ifjú Perugiában tanult jogot, majd a nápolyi vicaria, a legfőbb bíróság elnöke lett, majd Anjou I. Lajos nápolyi király Perugia kormányzójának tette meg. Élete 1415-ben vett fordulatot: a város lakói egy lázadás során fogságba vetették, s a börtönben megjelent előtte Assisi Szent Ferenc, s arra buzdította, hogy változzon meg. A látomás hatására szétosztotta vagyonát a szegények között, s bár nem sokkal korábban megnősült, arra hivatkozva, hogy a nászt nem hálták el, a pápa felbontotta házasságát és engedélyezte, hogy belépjen a rendbe.

Kapisztrán a ferencesek obszerváns, szegénységi fogadalmat tett és aszketikus életmódot folytató irányzatához csatlakozott. Mindent alárendelt a hit védelmének, nemcsak Itáliában, de Közép-Európában, Németországban, Ausztriában, Csehországban, Magyarországon, sőt még Lengyelországban is nagyhatású beszédeket tartott. Nevének hallatán sokszor akkora tömeg gyűlt össze, hogy a templomok nem tudták befogadni az embereket, prédikációinak még úgy is nagy hatása volt, hogy azokat fordítani kellett, mert János csak olaszul és latinul tudott. Az eretnekséget ostorozó műveket is írt, a rendi reform buzgó szervezője lett, támogatva Szent Bernardin szigorúbb, hierarchikus fegyelmet előirányozó reformjait. Mivel mindketten Jézus nevének monogramját mutatták fel beszédeik végén, eretnekség gyanúja vetült rájuk, de János Rómában is megvédte álláspontját.

Pápai legátusként és inkvizítorként (ezek többsége hagyományosan a domonkos és a ferences rend tagjaiból került ki) több pápa alatt is teljesített megbízatásokat, még a Szentföldre is eljutott. Számos európai királyi udvarban is járt, a francia király mellett pápai követi megbízást teljesítve 1449-re neki sikerült végleg felszámolnia az avignoni ellenpápaságot, de a huszita Podjebrád György cseh királlyal kudarcot vallott. Prédikációiban keményen ostorozta a korban istengyilkosnak tekintett zsidókat, de üldözésükre nem szólított fel.

Apostoli nunciusként 1451 után működési helyét Bécsbe, a Habsburgok udvarába tette át, az inkvizíció vezetőjeként irányította az eretnekek és a zsidók üldözését, de mindenekelőtt a huszitizmus elleni harcot tekintette fő feladatának. A török terjeszkedés veszélyét látva III. Callixtus pápa Bizánc eleste után egy évvel, 1454-ben Frankfurtba küldte, hogy buzdítsa keresztes hadjáratra a német birodalmi rendeket.

Miután szavai süket fülekre találtak, Kapisztrán 1455 májusában Magyarországra jött. Győrben kapta kézhez a pápa levelét, aki a török elleni hadjárat megszervezésével bízta meg. Az év folyamán megfordult Budán, Székesfehérváron és Szegeden, majd Hunyadi János után ment Erdélybe, ahol az ortodox románokat térítette. Carvajal bíboros, a pápa követe 1456 februárjának végén Budán adta át neki a pápa által küldött keresztet és a megbízást a törökellenes keresztes háború meghirdetésére. Kapisztrán április 15-én indult el Budáról, s pár hét leforgása alatt több tízezres sereget toborzott. 1456 júliusában Hunyadi Jánossal együtt Nándorfehérvár felmentését és védelmét segítette. Az ostrom utolsó, döntő napján, július 21-én személyes bátorságával oroszlánrészt vállalt a diadalban: az öreg és törékeny szerzetes keresztjét magasra emelve vezette rohamra a Száva bal partjáról átkelő, Hunyadi a várból kitörő seregéhez csatlakozó kereszteseket, elsöpörve az ostromlókat.

Kapisztrán nem sokkal a győzelem után a táborban dúló pestis áldozata lett, 1456. október 23-án halt meg a szerémségi Újlak kolostorában, itt is temették el, de sírját a város török kézre kerülése után feldúlták.

1650-ben avatták boldoggá, 1690-ben VIII. Sándor pápa avatta szentté, az erről szóló pápai bullát XIII. Benedek 1724-ben adta ki. Emléknapja 1969-ben került át március 28-ról halála napjára, október 23-ra. Szobra a budai Várban a róla elnevezett téren áll.

Vezetőkép: Kapisztrán Szent János (festményrészlet, Pannonhalma). Forrás: Wikipédia