Élelmiszer-szuverenitás és piacvédelem: miért stratégiai érdek a magyar gazdák védelme?

A magyar vidék gerincét adó gazdatársadalom védelme nem pusztán száraz gazdaságpolitikai döntés, hanem a nemzeti önrendelkezésünk egyik legfontosabb sarokköve. Ha az asztalunkra kerülő élelmiszerről és a földjeink sorsáról van szó, a piaci mechanizmusok mögött kőkemény érdekcsaták zajlanak.

Kereszténydemokrata és konzervatív szemmel nézve a termőföld és a rajta dolgozó ember nem egy excell-táblázat tetszőleges sora, hanem a jövőnk záloga. Az alábbiakban azt járjuk körbe, miért létkérdés, hogy megvédjük a hazai termelőket a határokon túlról érkező gazdasági nyomástól.

Nem kell gazdasági szakembernek lenni ahhoz, hogy lássuk: a nyugat-európai nagyvállalati lobbi olyan tőkeerővel bír, amellyel a hazai családi gazdaságok nehezen tudnak versenyre kelni. A multinacionális kereskedelmi láncok és a külföldi kézben lévő feldolgozók természetes törekvése, hogy a felvásárlási árakat a lehető legalacsonyabbra szorítsák. Ez a gyakorlat viszont sokszor a magyar termelők önköltségi ára alá megy, ami hosszú távon a megélhetésüket veszélyezteti.

A kereszténydemokrata gazdaságfelfogás szerint a szabadpiac önmagában nem igazságos: ha korlátok nélkül működik, a tőkeerős szereplők bedarálják a helyi közösségeket. A gazdák jogi és gazdasági védelme nem kivételezés, hanem az egyensúly helyreállítása. Ha a törvényi keretekkel megerősítjük a hazai beszállítók pozícióit, a globális óriásokkal szemben adunk esélyt a magyar családoknak.

Az élelmiszer-biztonság nemzeti hatáskör

Az elmúlt évek világpiaci és ellátási válságai megmutatták, mennyire törékeny a globalizált világ. Amelyik ország képtelen önállóan ellátni a lakosságát, az kiszolgáltatottá válik a nemzetközi politikai széljárásnak. A biztonság kérdése két szinten jelenik meg a mindennapjainkban:

• A minőség ellenőrzése: A hazai hatóságok közvetlen és szigorú felügyeletet gyakorolnak a magyar termékek felett. Ezzel szemben a tengerentúlról vagy az Unió borderszabályain kívülről (például Ukrajnából) érkező agrártermékeknél a lobbicsoportok rendszeresen próbálják fellazítani a szigorú egészségügyi előírásokat.

• Folyamatos ellátás: A nemzetközi spekulatív tőkével ellentétben a magyar gazda egy krízishelyzetben sem hagyja el a földjét. A hazai termelői bázis az egyetlen valódi garancia arra, hogy az ország boltjaiban mindig legyen biztonságos élelmiszer.

A vidék megtartó ereje és a teremtésvédelem

A mezőgazdaság támogatása és megóvása messze túlmutat a GDP-hozzájárulás puszta számain. A kistermelők, a családi és középbirtokok alkotják a magyar vidék gerincét. Ha átengedjük a piacot a külföldi lobbinak és az óriásbirtokok tőkéjének, az a falvaink elnéptelenedéséhez, a hagyományos életforma és a helyi identitás fokozatos eltűnéséhez vezet.

A teremtett világ védelme és a szubszidiaritás elve is azt diktálja, hogy a helyben megtermelt élelmiszert részesítsük előnyben. A rövid ellátási láncok működtetése bizonyítottan kisebb környezeti terheléssel jár, mint a kontinenseken átívelő logisztikai hálózatok. A hazai gazda felelősséget érez a saját, örökölt földje iránt, míg a külföldi részvényeseket kizárólag a negyedéves profit érdekli.

A kormányzat felelőssége

A politikai tisztségekhez hasonlóan – ahol a hatalom gyakorlása alázatos szolgálatot követel a választók felé – a gazdaságpolitika irányítóinak is az a feladata, hogy a nemzeti érdekeket ne rendeljék alá a külföldi gazdasági csoportok elvárásainak. A magyar agrárpolitika nem lehet megengedő a külső nyomással szemben. A magyar gazdatársadalom stabil jogi és támogatási hátterének biztosítása közvetlenül az ország önrendelkezésének és jövőjének a záloga.

Vezetőkép: Shutterstock