Újabb súlyos feljelentés a Tisza Párt ellen
Lázadás előkészülete gyanújával tett feljelentést Tényi István az NNI-nél, az Alkotmányvédelmi Hivatalnál és a TEK-nél

Lázadásra irányuló előkészület bűntette (Btk. 256. § (3) bek.) miatt tett feljelentést a Nemzeti Nyomozó Irodánál Tényi István.
A feljelentés április 12-én, a magyarnemzet.hu cikkére hivatkozva érkezett. Ebben Csercsa Balázs (a Tisza Párt egykori egyházügyi munkacsoport-vezetője) egy „belső forrásból” származó, angol nyelvű dokumentumot tett közzé, amely a „Választási napi akcióterv” címet viseli. A dokumentum szerint a Tisza Párt már a választás napján, az eredmények ismerete előtt győzelmet hirdetne, csalást kiáltana, és előre szervezett csoportokkal középületeket foglalna el a kijevi Majdan mintájára. A terv szerint a tömeget a kormányzati épületek felé kell terelni, a rendőröket provokálni, nemzetközi támogatást (elsősorban Brüsszeltől és a német kormánytól) kell szerezni, valamint infrastruktúrát biztosítani egy többnapos demonstrációhoz.
Az angol nyelvű dokumentum azt javasolja, hogy Magyar Péter ne várja meg a végeredményt, korán hirdesse ki magát győztesnek. Az Európai Bizottság és a német kormány elismerését kell megszerezni. Jelentse ki, hogy minden szavazat, amit később számolnak össze, az csalással keletkezett – olvasható. Támogatóit szólítsa fel utcai akciókra, foglaljanak el középületeket, csináljanak a kijevi Majdan mintájára erőszakos megmozdulásokat Budapesten – áll a Csercsa Balázs által közzétett bejegyzésben. Tényi István szerint:
Az ügyben -bizonyítottság esetén- felmerülhet a lázadásra irányuló előkészülete bűntett gyanúja.
A Büntető Törvénykönyv 256. §-a kimondja: lázadás valósul meg akkor, ha tömegzavargás történik annak érdekében, hogy erőszakkal vagy ezzel fenyegetve gátolja vagy intézkedésre kényszerítse az alkotmányos szerveket.
A lázadás egyik kulcseleme a tömegzavargás. Tényi István szerint a gyakorlatban ez olyan, meghatározhatatlanul nagy létszámú – de a rendbontásra, a közterületi fellépésre már alkalmas – embercsoportot jelent, amely erőszakos vagy fenyegető magatartásával az említett alkotmányos szervek döntéshozatalát, intézkedéseit megakadályozná, illetve intézkedésre kényszerítené őket. Ilyenkor a csoportosulás nyíltan támadja a hatalmi ágakat, és ez nem csupán valakinek a személyes, fizikai biztonságát sérti, hanem az alkotmányos rendet is.
A Btk. meghatározza, hogy a lázadás elsősorban a tömegzavargásban való részvétellel, annak szervezésével vagy vezetésével valósulhat meg. A feljelentésben úgy fogalmaz:
Mindhárom formában közös, hogy a csoport közvetlen célja legyen a felsorolt állami szervek alkotmányos működésének erőszakos megzavarása vagy kényszerítése. Aki ezek bármelyikében tudatosan részt vesz, komoly büntetőjogi kockázatot vállal.
A vonatkozó rendelkezések alapján az ügy kivizsgálását, szükség esetén nyomozás megindítását, az esetleges elkövető felkutatását, illetve a bűncselekmény gyanújának megállapítását kérte, valamint az eljáró hatóságot a fenyegető üzenet tartalmának elemzésére. Szavai szerint vizsgálják meg, hogy fennáll-e nemzetbiztonsági kockázat.
A vonatkozó rendelkezések alapján az ügy kivizsgálását, szükség esetén – az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Terrorelhárítási Központ bevonásával – nyomozás megindítását, az esetleges elkövető felkutatását, illetve a bűncselekmény gyanújának megállapítását kérem.
– fogalmazott. Az ügyben ugyanis -bizonyítottság esetén- felmerülhet a lázadásra irányuló előkészülete bűntett gyanúja – tette hozzá Tényi István.






