Fűrész Tünde: Az elmúlt 16 év a családtámogatások aranykorát jelentette
Tradíció és innováció a családpolitikában - megjelent a Polgári Szemle legújabb száma.
Az elmúlt 16 év a családtámogatások aranykorát jelentette – hangsúlyozta a Polgári Szemle legújabb lapszámának bemutatóján Fűrész Tünde, ahol bemutatta „A magyar családpolitikai modell – stabilitás és innováció” című tanulmányát. Az eseményen Prof. Dr. Lentner Csaba ismertette a „Félidőben – félúton: a magyar gazdaság- és társadalompolitika másfél évtizede” című írását, Bauer Bence pedig „A magyar–német kapcsolatok múltja és jövője” című tanulmányáról beszélt.
A gazdasági és társadalmi folyóiratban a KINCS elnöke a 2010 utáni családpolitikai rendszer kiépülését, innovatív elemeit, valamint azok gazdasági és demográfiai hatásait elemezte. Fűrész Tünde kiemelte, hogy az elmúlt másfél évtizedben tudatos, folyamatos építkezés zajlott a családtámogatások területén, mindig a családok igényeihez igazodva, kiszámítható és stabil környezetet biztosítva – még a válságokkal és a veszélyekkel terhelt időszakokban is.
A családpolitikai rendszert gyakorlatilag a nulláról kellett felépíteni, mivel Magyarország 2010 előtt nem rendelkezett koherens családpolitikával, csupán szociálpolitikai megoldások, segélyalapú ellátások érvényesültek.
Hirdetés
Az építkezés három fő célja a kedvezőtlen demográfiai folyamatok enyhítése, a gazdasági növekedés és versenyképesség elősegítése, valamint a társadalmi jólét erősítése volt, hiszen a harmonikusan működő családok képezik egy stabil, jól működő társadalom alapját.
A KINCS elnöke rámutatott, hogy a magyar családtámogatási rendszer a magzati kortól az élet végéig a teljes életutat lefedi, és minden élethelyzetre igyekszik megoldásokat kínálni. Innovatív szemlélete abban rejlik, hogy biztosítja a döntés szabadságát, a családtámogatásokat nem költségként, hanem gazdasági befektetésként értelmezi, a családokra értékként és erőforrásként tekint, a demográfiai kihívások kezelésében pedig a belső erőforrásokra épít, nem pedig a migrációra. Egyediségét pedig az adja, hogy számos, hungarikumnak tekinthető elemet foglal magában – ilyen az édesanyák SZJA-mentessége, a CSED 100, a Babaváró támogatás, valamint a teljes otthonteremtési program a CSOK-tól az Otthon Start Programig –, amelyek kifejezetten a családok igényeire épülnek. Emellett jelentős szerepet játszanak a gyermekjóléti intézkedések is – egyebek között az ingyenes tankönyvellátás, a 14 év alattiak ingyenes tömegközlekedése vagy az Erzsébet-táborok –, amelyek közvetlen anyagi terheket vesznek le a családok válláról.
Prof. Dr. Lentner Csaba előadásában rámutatott, hogy 2010 után Magyarországon gazdaságpolitikai fordulat történt: a szabadpiaci megközelítést egy aktív állami szerepvállalás váltotta fel, amelynek eredményeként erős, GDP-arányosan kiemelkedő családtámogatási rendszer, magas foglalkoztatottság és sokszínű külgazdasági kapcsolatrendszer alakult ki az uniós partnerek mellett a keleti országokkal is. A professzor ugyanakkor rámutatott a tudományos élet és a kormányzati döntéshozatal közötti feszültségekre is, amelyek miatt a kormányzati eredmények nehezebben csatornázódnak be a tudományos gondolkodásába, akadályozva azok mélyebb és szélesebb körű megértését.
Bauer Bence a magyar–német kapcsolatok múltjáról és jövőjéről beszélt. Az MCC Magyar–Német Intézet az Európai Együttműködésért igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy a migrációs politika korábbi hibáit 11 év elteltével kezdi felismerni a német társadalom. A németek ráadásul több sorsdöntő kérdésben a magyarokhoz hasonlóan gondolkodnak, ezért egyre többen költöznek Magyarországra, hiszen sokak szerint a régi Németország értékei és elemei hazánkban élnek tovább.
A Polgári Szemle legújabb száma itt érhető el.
Vezetőkép forrása: KINCS
