Navracsics Tibor: A Balatonnál mértéktartó fejlesztésekre van szükség (VIDEÓ)
A legtöbb ember számára elsősorban üdülőhely a Balaton, de legalább ennyire lakóhely, egy rendkívül kényes ökológiai rendszer és vagyontárgy is, ahol mértéktartó fejlesztésekre és ökotudatos változásokra van szükség – közölte a közigazgatási és területfejlesztési miniszter csütörtökön Keszthelyen.
Navracsics Tibor a VisitBalaton365 által szervezett, a nyugat-balatoni térség polgármestereinek szóló szakmai rendezvényen rámutatott arra, hogy a Balaton mint lakóhely aggasztó demográfiai helyzetet mutat, különösen a tó nyugati medencéje. Az országban Békés vármegye mellett a társadalmi mutatók szerint ez a leggyorsabban öregedő térség, elsősorban a munkalehetőségek hiánya és a magas ingatlanárak miatt.
A fiatalabbak emiatt kénytelenek elköltözni, miközben – ez különösen a koronavírus-járvány idején volt megfigyelhető – viszonylag jobb módú, de idős lakosság települt a térségbe. A keleti medencébe főleg Budapest és a nagyobb városok térségéből érkeztek, a nyugati medencébe pedig távolabbi településekről, valamint külföldi, nagyobbrészt német és holland betelepülők költöztek
Hirdetés
– ismertette a miniszter.
A kereszténydemokrata képviselő jelezte, hogy a Balatonnál élő diplomások és érettségizettek arányát tekintve is a keleti medence mutat kedvezőbb adatokat, míg a dél-balatoni és a nyugati térségben inkább negatívak a mutatók az országos átlaghoz képest. Ezek a foglalkoztatottság arányában is megmutatkoznak: jobbak a mutatók a keleti térségben, és nagyobb az álláskeresők aránya a Balaton déli és nyugati területein. Ezzel pedig összefügg a bruttó átlagkeresetek alakulása is, a nyugati medencében alacsonyabbak, mint a keleti települések esetében.
Navracsics Tibor kifejtette: 33 év belföldi vándorlási egyenlege azt mutatja, hogy Magyarországon belül az Észak-Dunántúlra és Budapest térségébe áramlott a lakosság a keleti és a déli országrészekből. A Balatonnál a keleti medencében inkább a beköltözők száma nőtt, az már-már Budapest elővárosának számít, miközben a nyugati medencére inkább az elvándorlás volt jellemző, de vannak olyan települések, amelyek vonzóak voltak a betelepülők számára.
Az ingázók szempontjából Balatonfüred, Siófok, Tihany vonzza a munkaerőt, de nagy számban ingáznak innen Budapestre, Székesfehérvárra vagy Veszprémbe. Ilyen vonzó gazdasági térség azonban nincs a Nyugat-Dunántúlon, ahová napi szinten nagyobb számban járnának dolgozni a tó mellől
– jellemezte a miniszter.
Azzal folytatta, hogy a balatoni települések gazdasági ereje szintén a keleti oldal felé billen, járási szintén csak Balatonfüred térsége emelkedik az országos átlag fölé. Ez is erős érv amellett, hogy erősíteni kell a térségben a közlekedési infrastruktúrát, az északi parton a vasút villamosítását, körvasút kialakítását, továbbá az útfejlesztéseket.
Pali Róbert, a 90 tagtelepülést számláló, több mint 120 éve létrehozott Balatoni Szövetség elnöke a szervezet érdekképviseleti és érdekharmonizációs feladatairól beszélt, Princzinger Péter, a VisitBalaton365 ügyvezetője pedig egyebek mellett arról szólt, hogy a Balatonnál működő szervezetek, vállalkozások, települések működésének, terveinek összehangolását segítik.
Vezetőkép forrása: Facebook/Navracsics Tibor
