Orbán Viktor: három erő nyer a háborún, a fegyvergyárak, az energiacégek és a bankok

Három nagy erő, a fegyvergyárak, az energiacégek és a bankok azok, amelyek biztosan nyernek a háborún – jelentette ki a miniszterelnök kedd este a HírTv Bayer show című műsorának különkiadásában; Orbán Viktor a műsorban arról is beszélt: a kormánypártok magabiztos győzelmével számol a választáson, az orosz befolyásolás felvetését pedig mesének nevezte.

Orbán Viktor azt mondta, meg kell nézni a fegyvergyárak tőzsdei árfolyamát, hogy azok hol voltak 2021-ben, 2022-ben és hol vannak most. „A háború kutyái közül a legerősebben ugatnak a fegyvergyárak” – fogalmazott. Hozzátette, Oroszország energia-nagyhatalom, ezért a nagy energiacégek az olcsó orosz olajat „ki akarják tolni” Európából, így Magyarországról is, hogy a saját drágájukat eladhassák.

A kormányfő azt mondta, ennek az iskolapéldája a Shell, amely „háborús kutya” és hatalmas pénzeket nyert az orosz olaj és gáz Európából történő kiszorításán. A Shell keresi a maga embereit, ügynökeit, megbízottjait, akiket különböző helyeken kormányra tud juttatni – mondta, megjegyezve, nem véletlen, hogy Magyarországon is az ellenzéki formáció egyik kulcsfigurája a Shell és a Shell képviselője.

Orbán Viktor a háború harmadik haszonélvezőjének a finanszírozókat nevezte, mondván a háborúkon mindig a bankárok keresik a legtöbbet, mert a kormányoknak sosincs elegendő pénze, így előbb-utóbb megjelennek a hadikölcsönök, amit ha nem fizetnek vissza, akkor adósrabszolgaként fogják törleszteni.

„Ez a három nagy erő a fegyvergyárak, az energiacégek és a bankok ezek nyomják hátulról a háborút” – fogalmazott.

Hozzátette: hogy az európai politikusok miért engedelmeskednek ennek a nyomásnak, annak a miniszterelnök meglátása szerint nemzetenként, országonként más-más oka lehet. Jelezte: csak azt tudja megmondani, hogy Magyarországon miért nem járnak sikerrel. „Mert kirúgom őket az ajtón” – szögezte le.

„Nekem okoskodhat itt bárki, hogy Magyarországnak milyen érdekei vannak a fegyverkezésben (…), és jöhet ide a Shelltől kezdve akárki is, hogy ő mit akar, Magyarországnak van nemzeti olajcége”. A bankárok is jöhetnek, de ha nagyon sokáig okoskodnak, akkor a végén majd több bankadót kell fizetniük – jegyezte meg.

A mostani magyar kormány egy szuverén magyar kormány – jelentette ki a miniszterelnök, hozzátéve, hogy nem engedi, hogy a háború kutyái elfoglalják a magyar közéletnek nemhogy a közepét, de még a sarkát se. Ezért mi ki tudunk maradni a háborúból. A nemzeti, patrióta kormánya Magyarországnak tud nemet mondani, más európai kormányok azonban nem tudnak.

Értékelése szerint az előző amerikai demokrata kormányzat „magával rántotta” a nyugat-európai országok vezetőit is az orosz-ukrán háborúba.

Elmondta, dönthetettek volna úgyis, ahogy Magyarország, amelynek pozíciója a józan ész talaján állt: ez nem egy európai háború, hanem két szláv nép testvérháborúja, ezért nem igazságot kell hirdetni, hanem a politikusoknak az a dolga, hogy azt gyorsan elszigeteljék, lecsillapítsák, majd valahogyan békét, tűzszünetet teremtsenek, és majd a tárgyalások során „a lehető legigazságosabb állapotokat elérni”.

A Nyugat, az amerikaiak úgy döntöttek, hogy ez a saját háborújuk. Donald Trump győzelmekor „kinyílt egy történelmi ajtó”, hogy a háborút lezárják, az európaiak azonban folytatni akarják a háborút – magyarázta.

Felidézte: Olaf Scholz német kancellár azon az európai uniós miniszterelnöki csúcson, amelyen először került elő az orosz energia és a háborús szerepvállalás mértékének a kérdése, a magyarokéval egyező állásponton volt, azt mondta, nem ad fegyvert, és csak a testén keresztül lehet leválasztani Európát az olcsó orosz energiáról. Ezután a német liberális sajtó – amely a miniszterelnök meglátása szerint szellemi értelemben nem német kézben van – leszedte róla a keresztvizet. Két héttel később a kancellár bejelentette, hogy fegyvert kell vinni Ukrajnába és meg kell szüntetni az orosz energiától való függést. Tehát Németországban – legalábbis a háború ezen szakaszában – nem a politikusok akarata irányította, hogy mi történik, hanem kívülről terelték őket ebbe az irányba – összegzett.

Az ukrán pénzszállítmány ügyéről azt mondta, „bejött ide Magyarországra és itt mozgatták. Hogy ki is akarták-e vinni, vagy leesett volna egy-egy köteg közben, vagy valahova hozták, ezeket most vizsgáljuk”. „Nemcsak nyugatról hoztak be ide, hanem Ukrajnából is visszafele”, „Ukrajnából ki, abból a csóró országból” – mondta, jelezve, hogy ezeket az ügyeket is felgöngyölítik. Meg kell vizsgálniuk a másik irányú összes pénzmozgást is, amely Ukrajnából érkezett és innen repülőn, vagy más módon kifele ment: hova, kiknek, miért – részletezte.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rá vonatkozó kijelentéseiről Orbán Viktor azt mondta, ezek a fenyegetések nem szabad, hogy személyes üggyé váljanak, és azok a szervezetek, amelyek az ország vezetőinek biztonságát garantálják, szépen, csöndben tegyék a dolgukat.

A Barátság kőolajvezeték lezárásával kapcsolatban mondta: 22-szer lépett fel eddig zavar, és az ukránok mindig meg tudták oldani, hogy újraindítsák, most, azonban hogy közelednek a magyar választások, ez a 23. alkalommal „valahogy nem sikerül”, a magyar delegációt pedig nem engedik oda, hogy megvizsgálják a tényeket.

Hangsúlyozta: Magyarországnak az az érdeke, hogy az Oroszországból Ukrajnán keresztül érkező vezetéken és a délről Horvátországon keresztül érkező csövön is jöjjön olaj, részben a mennyiség miatt, részben, hogy ne legyünk kiszolgáltatva, se az ukránok, se a horvátok ne legyenek monopolhelyzetben.

Szamárságnak nevezte azt a narratívát, amelyet szerinte a Tisza Párt energetikai szakértője, Kapitány István is mond, hogy le kell válni az orosz olajról. A diverzifikálás azt jelenti, hogy a lehetőségeink számát növeljük, nem szűkítjük – mutatott rá.

Arra a kérdésre, van-e értelme még az Európai Unió tagjának lenni, a miniszterelnök azt mondta, a válasza „egy tétova igen, de még igen”.

Indoklásként elmondta, Európa olyan, mint egy vágott világ, de már semmi köze ahhoz a talajhoz, ahonnan szárba szökött. Európa maga sem tudja, mit gondoljon saját magáról; a világ megváltozott és ebből a modern korból Európa kiesett, keresgéli saját magát és még csak ott tart, hogy nyalogatja a sebeit – mondta.

Hirdetés

A miniszterelnök ugyanakkor rámutatott, az, hogy hova tartozik az ország, földrajzilag meghatározott, „egy ország nem tudja megváltoztatni a házszámát”, és egy közös történelmi gyökérzet, értékes közös szellemi örökség is van.

Azt a felvetést, hogy a tiszás Tarr Zoltán a Mol vezetésének és tulajdonosi szerkezetének megváltoztatásáról beszélt, a miniszterelnök úgy kommentálta: 2010-ben a kormány egy nagyon határozott, „durva politikát” vezetett be, úgy döntött, hogy az energiaszektor többsége, valamint a bankszektor és a médiaszektor legalább 50 százaléka magyar kézben kell, hogy legyen. Jelezte: itt befolyást, üzletrészeket, hatalmi, gazdasági pozíciókat csoportosítottak át. „Nem vagyunk kommunisták, nem államosítottunk semmit” – jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy jogilag hibátlan és kivételesen szabályos módon, az európai normáknak megfelelően vezényeltek le mindent.

Ezért, értékelése szerint ezek a cégek „alig várják”, hogy a miniszterelnöksége a végére érjen, a nemzeti kormánynak vége legyen, és jöjjön egy olyan kormány, amellyel egy új megállapodást lehet kötni, hogy a pozícióikat egészben vagy részlegesen visszaszerezzék.

Arra is emlékeztetett, hogy ezekre a szektorokra különadókat vetetettek ki, 15 év alatt 15 ezer milliárd forintot vettek el, és adtak oda az embereknek családtámogatásra, a fiatalok és a nyugdíjasok támogatására. „A nagy nemzetközi tőke veszített a nemzeti alapú tulajdonátrendezésen, majd veszített az adórendszeren. Alig várják, hogy megfojtsanak egy kanál vízben” – fogalmazott.

Ezek „az államférfijelöltek előre vannak megvéve” – jelentette ki a Tisza Párt politikusaival kapcsolatban.

Úgy értékelt: Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök rossz üzleteket is kötött Magyarország számára, például akkor, amikor elfogadta a bankok javaslatát devizahitelezésre, de – folytatta – „azért azt nem mondanám, hogy benne ült a nemzetközi nagy cégek zsebében”. „Ezek a liberális csávók” azonban születetten ilyenek – hangoztatta.

Orbán Viktor szerint az ország szimpla kifosztása lenne, ha nem nemzeti kormánya lenne az országnak, hanem „egy ilyen brüsszeli, liberális Tisza-féle kormány”. A Fidesz elnöke azt mondta, ezzel szemben az ő választási programja az, hogy képes és meg is tudja védeni attól a magyar családokat, hogy kizsebeljék őket; ez a végső tétje a választásnak.

Orbán Viktor a vasárnapi budapesti Békemenetről azt mondta, fantasztikus tömeget látott, amely tele volt jóarcú emberekkel és a tér tele volt várakozással.

Elmondta, befordultak a választás célegyenesébe, eddig lehetett beszélni össze-vissza, így mérni, úgy mérni, ilyen százalék, mostantól azonban tények vannak, ki kell állni.

Kifejtette, minden, amit látnak az más, mint amit el akartak velük hitetni az elmúlt másfél-két évben, miszerint már „öregek vagyunk és fáradtak, már nem lehet tőlünk remélni semmit, hogy a kormánynak igazából nincsenek már tervei, hogy a jövő az már nem hozzánk tartozik és ideje, hogy változtatások legyenek”.

Hozzátette, ehhez képest „a világ lángba borult” és az a tudás, ami a kormánynak van, felértékelődött, ahogy a biztonság is, és az emberek is kezdik ezt látni.

Orbán Viktor az országgyűlési választás orosz befolyásolásának felvetését mesének nevezte, abból is a silány fajtának. Azt mondta, a csalás narratívával mindig is próbálkoztak. A baloldal, a brüsszeli oldal 2010 óta mindig fölkészült arra, hogyha nem ő nyer, akkor legyen egy második kártya a kezében, mondván, hogy csalás történt. De kétharmados választási győzelemnél komolytalan lett volna csalással előhozakodni.

Most – folytatta – még ha a győzelemben nagyon erősen hisz is, azért a kétharmaddal nem számol. Ezért most politikailag ésszerűbbnek tűnik a csalás narratíva építése az ellenfél részéről.

Hozzátette: ő mégse erre számít, hanem arra, hogy magabiztos győzelmet aratnak, amiért még nagyon sokat kell dolgozni, és utána a „barátaink boldogok lesznek, az ellenfeleink pedig meg fognak velünk egyezni” – fogalmazott.

Hozzátette: 2010 után Magyarországon berendeztek egy másfajta gazdaságot, ami működik, az övék viszont nem. A migráció kérdésében megint összekülönböztünk, „durváskodtak, zsaroltak”, de ma verik a fejüket a falba, hogy nem azt csinálták, amit mi. A háború kérdésében ugyanez be fog következni, mert az európai közvélemény nem fogja elfogadni, hogy miközben otthon gyárakat kell bezárni, nincs pénz, aközben milliárdokat küldenek Ukrajnába.

Orbán Viktor úgy összegzett: „azt hiszem, hogy egy olyan helyzetben találjuk magunkat az áprilisi választások után, amikor az európai kritikusaink, versenytársaink vagy ellenfeleink arra a következtetésre fognak jutni, hogy jobb lenne a magyarokkal valahogy megegyezni. És én nem vagyok semmi jónak elrontója”.

Forrás: MTI, Vezetőkép: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Fõosztály/Kaiser Ákos