Kövér László: a globális szellemi háborúban a kultúra a magyarok elsőrendű önvédelmi fegyvere
A globális szellemi háborúban a magyar kultúra, azon belül a népművészet, az erdélyi magyar néptánc elsőrendű önvédelmi fegyverünk – hangoztatta Kövér László szerdán Szovátán, az Erdélyi Hivatásos Táncegyüttesek XX. Találkozójának megnyitóján.
Az Országgyűlés elnöke köszöntőjében rámutatott: az erdélyi néptáncosok olyan önvédelmi képesség birtokosai, amellyel hasznára válnak nemcsak Magyarországnak és Romániának, hanem Európának is.
Kövér László szerint erre azért van szükség, mert a világban – a célba találó rakétákat, felrobbanó épületeket, füstölgő romokat, halottakat és menekülő embereket bemutató híradós képsorok által közvetített – fizikai háborún kívül egy szellemi háború is zajlik. A cél mindkét módszer esetében a megtámadottak alávetése és uralom alatt tartása azért, hogy az anyagi, szellemi és emberi erőforrásaik feletti ellenőrzést megszerezvén gátlástalanul kifoszthassák őket – magyarázta.
Kifejtette: a szellemi háborút viselők az elidegenítés kifinomult eszközeivel akarják védtelenné tenni kiszemelt áldozataikat, mentális befolyásolással igyekeznek elidegeníteni az embert az Istenétől, a hazájától és a családjától. végső soron önmagától is. Aláássák hitét, tagadják bizonyosságait, sárba tiporják értékeit, bomlasztják természetes közösségeit, elveszik önazonosságát, hogy az áldozat végül minden értelemben otthontalanná, és ezáltal könnyebb prédává váljon.
Kövér László szerint az erdélyi magyar néptáncot az teszi alkalmassá arra, hogy kiemelt önvédelmi fegyver legyen ebben a globális szellemi háborúban, hogy filozófiája a szellemi és fizikai otthonlét ősi érzéséből és tudásából fakad: otthon lenni a keresztény hit rendjében, otthon lenni a magyar kultúrában, és otthon lenni az erdélyi szülőföldön.
Úgy értékelte: a néptánc több mint szórakozás, olyan szertartás, amely szigorú szakmai rendet követve teszi lehetővé a szabadság kibontakozását.
„Rend nélkül ugyanis nincs szabadság a néptáncban sem, a közösség rendjének tisztelete nélkül a tánc csak egyéni magamutogatás. Önök, erdélyi magyar néptáncosok erősíthetnek meg mindenkit abban, hogy a táncban a testtartás nem pusztán esztétika, hanem jellemet tükröző emberi tartás, azaz etika is” – fogalmazott Kövér László, köszönetet mondva az ősöknek, hogy ránk hagyták ezt a kincset, az erdélyi magyar néptánc művelőinek pedig azt, hogy éltetik ezt a tudást, és szolgálják vele korunk szellemi önvédelmét.
Arra figyelmeztette hallgatóságát, hogy – bár fizikai értelemben még békeidőben élünk – a kalotaszegi népdal megfogalmazását idézve „borul az ég mindenfelől, nem derül”.
„A békeidő az, amiben az ember igazán emberként élhet. Mindent meg kell tennünk azért, hogy megőrizhessük. Megőrizhessük nemzetünk számára, és szomszédainkkal közös erőfeszítéssel megőrizhessük egész térségünkben” – mondta Kövér László.
A házelnök szerint az április 12-i voksoláson nemcsak parlamenti többséget és kormányt, hanem sorsot is választ a magyarság: arról dönt, hogy békét vagy háborút, otthonosságot vagy otthontalanságot, nemzeti összetartozást vagy nemzettagadást, függetlenséget vagy egy újfajta birodalmi alávetettséget akar.
Kövér László arra kérte az erdélyi magyarokat, éljenek szavazati jogukkal, erősítsék meg a haza békéjét, a szülőföld otthonosságát és a magyar nemzet összetartozását.
Az Erdélyi Hivatásos Táncegyüttesek Találkozóját minden évben a hat erdélyi hivatásos együttes – a Hargita Székely Néptáncszínház, a Nagyvárad Táncegyüttes, a Háromszék Táncszínház, az Udvarhely Néptáncműhely, a Maros Művészegyüttes és az idei házigazda, a Bekecs Táncszínház – egyike szervezi meg. A hét végéig tartó idei találkozó nem csupán egyetlen helyszínhez kötődik, hanem több erdélyi városon átívelő előadássorozattá bővült: Szováta mellett Nyárádszereda, Gyulafehérvár, Déva, Petrilla, Vajdahunyad és Nagyszeben közönsége láthatja majd a produkciókat. Az előadásokat szakmai zsűri kíséri figyelemmel, értékelve a produkciókat, és visszajelzéseivel hozzájárul a művészi munka fejlődéséhez.
Forrás: MTI. Vezetőkép: X.
