Navracsics Tibor: ki kell állnunk a nemzetek szabadságán alapuló Európáért
Március 15. jelszavai a nemzet és a szabadság. Ahogyan 1848-ban, úgy most, 2026-ban sem engedhetjük meg, hogy lemondjunk a nemzet szabadságáról és függetlenségéről. Ki kell állnunk a nemzetek szabadságán alapuló Európáért – hangsúlyozta a közigazgatási és területfejlesztési miniszter az ünnepi beszédében Révfülöpön szombaton.
Navracsics Tibor kiemelte: 1848. március 15. egy olyan európai átalakulási hullámba illeszkedett, amelynek a jelszavai a nemzet és a szabadság voltak. Mindkét fogalom 1848 vívmánya, tartalmukat, jelentésüket 1848-ra vezethetjük vissza.
Hozzátette: most, 2026-ban ismét egy olyan helyzetben találjuk magunkat, hogy egyes európai politikusokkal szemben saját magunknak kell kiállnunk a nemzet szabadságáért és egy olyan Európáért, amely a nemzetek szabadságán alapul.
Az egyén szabadsága csak a közösségekben teljesedhet ki, a szabad közösségek szabad nemzeteket alkotnak. A nemzetek szabadsága feltétele Európa szabadságának, ez nem csupán 180 évvel ezelőtt volt új gondolat, de sajnos meg kell állapítanunk, hogy sokszor még ma is az – emelte ki.
Hozzátette: láthatjuk az európai vitákat, láthatjuk azokat a politikusokat és hallhatjuk az ő gondolataikat, akik nem a nemzetek szabadságában látják Európa szabadságát, hanem a nemzetek, a közösségek alávetésében, valamilyen doktrína alá rendelésében. Akik nem hisznek abban, hogy a szabad egyéneken alapuló szabad közösségek, a szabad nemzetek hozzák létre a szabad Európát – hangsúlyozta.
Amióta keresztények vagyunk, ismerjük a keresztény szabadság fogalmát, és pontosan ismerjük azt is, szabadnak lenni nem azt jelenti, hogy mindentől mentesek és mindentől függetlenek vagyunk, hanem azt, hogy a szabadságnak tartalma van, amelyet meg kell valósítanunk – mondta.
A szabadság modern magyarázatát és modern tartalmát 1848. március 15. adta, mint ahogyan azt is, hogy nemzet, azaz közösség és szabadság egyáltalán nem ellentétes fogalmak, sőt egymást feltételezik. A szabadság azt jelenti, hogy egy közösség meg tudja valósítani az álmait, tud dolgozni a közjó érdekében, megtiszteli tagjait, és az egyéni szabadságjogokra építve kialakítja a közösségi szabadság fogalmát – mutatott rá.
Navracsics Tibor felidézte: az első emlék, amely az iskolában a történelmi eseményekkel kapcsolatban kiformálódik, és aztán végigkíséri az életünket, március 15.-höz kötődik.
Március 15. az évtizedek során az egyik legfontosabb állami ünneppé nőtt október 23. és augusztus 20. mellett – tette hozzá.
Március 15. annak az Európa-szerte zajló eseménysorozatnak a része volt, amelyet a népek tavaszának hívnak – mondta.
Szavai szerint 1849-ben látszólag elbukott a magyar forradalom és szabadságharc, de az 1867-es kiegyezés nem jöhetett volna létre, ha nincs 1848, hiszen az ezt követő időszak lépésről lépésre megvalósította a magyar szabadságot.
Forrás: MTI. Vezetőkép: MTI/Vasvári Tamás.
