Gulyás Gergely: Az energiahelyzet kétszeresen is fenyegető
A Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a Kormányinfón jelentette ki: az energiahelyzet kétszeresen is fenyegető. Gulyás Gergely azt mondta: a válság részben a háborús helyzetből adódik. A Hormuzi-szoroson történő biztonságos szállítás ellehetetlenítése azt eredményezi, hogy a világban kitermelt földgáz ötöde, a kőolajnak pedig a harmada nem jut el biztonságosan a rendeltetési helyére.
„Ebben a helyzetben kétszeresen is káros, hogy Zelenszkij elnök elzárta a Barátság kőolajvezetéket” – fogalmazott a miniszter, kiemelve: ez a legbiztonságosabb vezetékes útvonal, amelyen Magyarország kőolajhoz juthat, ráadásul itt tudunk jó minőségű, a lehető legolcsóbb és Ural kőolajat kapni.
A védett ár éppen ezért az ukrán elnök olajblokádjának következményeitől védi meg a magyarokat
– mutatott rá Gulyás Gergely.
A miniszter emlékeztetett, a kormány arról döntött hétfőn, hogy védett árat vezet be az üzemanyagokra: a benzin esetében 595 forintos, a dízelnél pedig 615 forintos legmagasabb árat rögzítettek. Védett áron magyar rendszámú autóval lehet tankolni, de nem csupán a magánszemélyek vásárolhatnak ezen az áron, hanem a fuvarozók, a vállalkozók, a cégek is és a mezőgazdasági gépek tulajdonosai is – mutatott rá.
A miniszter elmondta, ezzek kapcsolatban számítanak egy európai uniós vitára. Kijelentette ugyanakkor: az Európai Bizottságnak nem azt kellene kritizálnia, hogy csupán a magyar fogyasztókra terjesztette ki a kabinet az intézkedés hatályát. Hozzátette: ha nem így járna el a kormány, akkor a szomszédos országokból annyian jönnének át tankolni, hogy a magyar tartalék nagyon hamar elfogynának – mutatott rá.
Gulyás Gergely azt mondta: az Európai Bizottságnak Ukrajnára kellene nyomást gyakorolni annak érdekében, hogy tartsa be a társulási szerződésben rögzítetteket, ne szegje meg azt a kötelezettségét, hogy az energiaforrások szállítását a saját területén keresztül lehetővé teszi.
Annak érdekében indult a szakmai küldöttség a Barátság kőolajvezetékhez, hogy „a jószánkékunkat bizonyítsuk”, „mindazon inszinuációk ellenére, ami történt” – fogalmazott, hozzátéve: ezt diplomáciai jegyzékben is jelezték Ukrajnának a küldöttség indulását megelőzően.
Gyulyás Gergely kijelentette: az ukrán elnök nem akar tudomást venni a magyar tényfeltáró delegációról, és ez jól mutatja, hogy nincs akadálya a szállítás újraindításának a Barátság kőolajvezetéken.
Azt mondta: nyilvánvaló, hogy a magyar szakmai bizottság is meggyőződhet arról, amiről „nekünk egyébként van tudomásunk”, hogy olyan károsodás a Barátság kőolajvezetéket nem érte, amely lehetetlenné tenné a vezeték újranyitását.
„Önmagában az, hogy Ukrajna nem akar tudomást venni, Zelenszkij elnök nem akar tudomást venni erről a delegációról, az jól mutatja, hogy megfelel a valóságnak az, amit mondtunk, illetve amit műholdfelvételekkel és egyéb korábbi kommunikációval, a Mol és a Barátság kőolajvezetéket fenntartók közötti kommunikációval is bizonyítottunk, hogy akadálya nincsen annak, hogy a szállítás újrainduljon”
– fogalmazott.
Gulyás Gergely kijelentette: Magyarország továbbra is fenntartja ezt az álláspontját, és a jövő heti európai uniós csúcson Orbán Viktor miniszterelnök azt fogja képviselni, hogy Ukrajna nem számíthat Magyarország támogatására mindaddig, amíg „az ország energiaellátását Zelenszkij elnök veszélyezteti”.
Gulyás Gergely kiemelte: ha az ukrán elnök feloldja a blokádot, akkor Magyarország is támogatni fogja azt, hogy Magyarország nélkül a többi európai uniós ország az unió nevében adjon hitelt, ami – mint fogalmazott – „valójában egy vissza nem fizetendő támogatás Ukrajnának”.
Továbbá a huszadik szankciós csomagot is mindaddig blokkoljuk, amíg ez a helyzet fennáll, amíg Ukrajna nem nyitja újra a Barátság kőolajvezetéket – mondta.
A kormány elítéli, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ukrajna részéről durva fenyegetések érik a magyar miniszterelnököt – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely felhívta a figyelmet, hogy mindez ellentétes a diplomácia szabályaival, Ukrajna uniós tagjelölti státuszával, és ellentétes a jószomszédi kapcsolatokra való törekvéssel is.
Úgy gondoljuk, hogy sem a miniszterelnököt, sem az országot, sem a miniszterelnök családját fenyegetni nem lehet – rögzítette. Kitért arra, értik, hogy Ukrajna egy másik, egy ukránbarát kormányt akar Magyarországon látni, ezért éri meg számukra fenyegetőzni.
Közölte: a Barátság kőolajvezeték elzárásával azért avatkoznak be a kampányba, mert „Magyarországon vannak olyan ukránpárti és ukránbarát politikai erők, a Tisza és a DK, akik a magyar kormányéval ellentétes álláspontot képviselnek, és ezért Ukrajna az ő győzelmükben érdekelt” – fogalmazott.
Ez lehetséges, de nem lehetséges a magyar belpolitikába történő beavatkozás, rögzítette, kiemelve, hogy „ezt el kell utasítani, és sem az országgal, sem a kormánnyal, sem a kormányfővel, sem a kormányfő családjával kapcsolatos fenyegetéseket nem tartjuk elfogadhatónak” – fogalmazott.
A kormány meggyőződött arról, hogy Magyarországnak elegendő tartaléka van kőolajból a rögzített, védett üzemanyagárak fenntartásához
– jelentette ki.
Gulyás Gergely közölte, hogy az ellátásbiztonság érdekében a Mol már megkezdte az importot, az Adria kőolajvezetéken keresztül az ország képes kőolajat beszerezni. Kitért ugyanakkor arra, hogy e vezeték kapacitásáról vita van a magyar és a horvát szakemberek között, korántsem biztos, hogy ez az infrastruktúra képes lenne teljes egészében kiszolgálni a magyar és a szlovák olajfinomítót. Azt ugyanakkor biztosnak ítélte, hogy átmenetileg a kieső készleteket részben pótolni tudják, a kapacitással kapcsolatos kérdések pedig hamarosan eldőlnek, ennek most van a próbája – tette hozzá.
A kormány elítéli, hogy Ukrajna Oroszország területén a Török Áramlat földgázvezetéket támadja, mert ez a magyar és az európai energiaellátást veszélyezteti – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.
Gulyás Gergely közölte, a kabinet – ahogy általánosságban elítélte az orosz agressziót Ukrajnával szemben -, hatványozottan elítél minden, az európai energiaellátást veszélyeztető támadást.
Minden, az energiabiztonságot szolgáló létesítmény elleni támadás nemcsak egy ország elleni, hanem az Európai Uniót közvetlenül érintő támadás – jelentette ki, kiemelve, hogy mindaddig, amíg a háború tart, az energiabiztonságot szolgáló létesítményekre különösen vigyázni kell.
Hangsúlyozta: innen is felhívják a háborúban résztvevő feleket, a támadót is, a megtámadottat is, hogy „az energia infrastruktúrát ne veszélyeztessék, mert ezzel az Európai Unió energiaellátását veszélyeztetik egy olyan időszakban, amikor az energiaárak a világban mindenütt elszabadultak” – fogalmazott. 
Több mint 105 milliárd forint értékben történtek beruházások a múlt héten Magyarországon, 29 projektben – közölte a kormányszóvivő.
Vitályos Eszter elmondta: a biztonsági bejárati ajtókat gyártó Nívó Csoport ötmilliárd forint értékben új üzemcsarnokot épít Pécelen, amelyhez a kormány 1,6 milliárd forint támogatást nyújt, így segítve elő 115 munkahely létrehozását.
Az elektronikai alkatrészek gyártásával foglalkozó Rosenberger-csoport 47 milliárd forint értékben kapacitásbővítést hajt végre a jászárokszállási, a jászberényi és a nyírbátori telephelyein, amelyhez a kormány 14 milliárd forint támogatást nyújt, így hozzájárulva 200 magas képzettséget igénylő munkahely létrehozásához.
A magyar tulajdonú Bayer Construct Zrt. friss beruházása 200 új munkahelyet hoz létre Sóskúton, ami még tovább erősíti a magyar gazdaság egyik fontos pillérének számító építőipart. A beruházás eredményeként Sóskúton létrejön egy 12 000 négyzetméter területű fürdőszoba összeszerelő üzem, és a vállalat emellett vasbeton-előregyártó, asztalos és lakatos üzemet is létrehoz. A projektek összértéke csaknem 12 milliárd forint, amelyhez a kormány 5,5 milliárd forint támogatást nyújt.
A dán Xellia vállalat 28 milliárd forint értékben automatizált gyógyszergyártó üzemet épít, amelyhez a kormány hétmilliárd forint támogatást biztosít, így segítve 91 magas képzettséget igénylő munkahely létrejöttét.
A speciális padlógyártás területén Közép-Európában piacvezető magyar tulajdonban lévő Graboplast Zrt. 9,3 milliárd forint értékben kapacitásbővítést, illetve kutatás-fejlesztési projektet hajt végre Győrben, amelyhez a kormány csaknem 3 milliárd forint támogatást nyújt.
A német-francia tulajdonú HBPO Professional Services Kft. új globális szolgáltatóközpontot hozott létre Győrben, amely elsősorban kutatás-fejlesztési projektek támogatására jött létre. A beruházás értéke 1,5 milliárd forint, amelyhez a kormány 440 millió forintos támogatást nyújtott, és összesen 58 új munkahely létrehozását teszi lehetővé.
Vitályos Eszter ismertette továbbá, hogy Bácsbokodon az óvodában 112 millió forint támogatásból új tornaszobát építettek. Sarkadon a bölcsődében 94 millió forint támogatásból eszközfejlesztési projektet valósítottak meg – tette hozzá.
Tájékoztatása szerint két új járművel bővült a szentesi kórház gépjárműparkja, Csákánydoroszlón pedig 200 millió forint uniós és állami támogatásból újították meg az egészségházat.
Emellett a kormányszóvivő arról is beszámolt, hogy új közösségi térrel gazdagodott Putnok, a TOP PLUSZ program támogatásával mintegy 350 millió forintból újult meg egy korábban használaton kívüli raktárépület, hogy otthont adhasson a helyi civil szervezeteknek és különböző kulturális programoknak.
A kormány minden eszközzel el szeretné érni, hogy újranyissák a Barátság kőolajvezetéket
– hangsúlyozta kérdésre válaszolva Gulyás Gergely. Hozzátette: az ukrán elnök azért meri blokkolni az olajszállításokat, mert Magyarországon nincsen nemzeti minimum ebben a kérdésben, a rezsicsökkentés fenntartása ügyében.
Az ukránbarát ellenzék lemondana az olcsó orosz kőolajról és földgázról. A Tisza Pártnak nem nagyon van olyan vezetője, aki ne nyilatkozott volna erről, ahogy a programjuk része Ukrajna uniós tagsága is. A Tisza politikusai az EP-ben megszavazták azt a javaslatot, amely az azonnali orosz export megszüntetését követeli – sorolta a miniszter.
Gulyás Gergely kifejtette, Ukrajna nincs meg uniós pénz nélkül, a magyar kormány pedig nem járul hozzá ennek folyósításához. Amennyiben Ukrajna nem tud kormányváltást elérni Magyarországon, kénytelen megnyitni a Barátság-vezetéket. A kérdés az, hogy „Ukrajna kibírja-e addig, amíg a magyar kormányt el tudja tenni láb alól” – fűzte hozzá.
Magyarország leállította Ukrajna felé a dízelszállítást, az áram és a gáz esetében azért nem tesz így, mert annak elszenvedője Kárpátalja lenne. A kormány semmilyen olyan intézkedést nem akar hozni, amely a kárpátaljai magyarságot negatívan érint – szögezte le a miniszter.
Gulyás Gergely szerint, ha Brüsszel Magyarország vétójogát megkerülve juttatna forrásokat Ukrajnának, ez azt az üzenetet hordozná, hogy az Európai Unióban a jogrend megszűnt.
A Barátság kőolajvezetékről megismételte: a magyar kompromisszumos javaslat szerint Magyarország nem fogja tovább blokkolni a 90 milliárd eurós Ukrajnának szánt támogatást és a huszadik szankciós csomag elfogadását, ha megnyitják a kőolajvezetéket és Ukrajna valamilyen garanciát ad arra, hogy ilyen elzárás nem lesz.
Annyi ukrán vállalás mindenképpen kell, hogy ha újra leállna a szállítás, akkor beengedik oda az uniós, magyar és szlovák szakembereket
– közölte Gulyás Gergely.
Arról is beszélt: a magyar kormány az Európai Bizottságtól nem kapott közvetlen visszajelzést a Kijevbe utazó magyar tényfeltáró küldöttségről, elvi támogató nyilatkozat azonban korábban elhangzott.
A horvátok esetében a tárcavezető arról beszélt, az energiaszállítás kapcsán Horvátország várja „Brüsszelből a tanácsot, amit adott esetben parancsnak tekintenek”.
Tehát, hogy eleget tegyenek-e az uniós kötelezettségnek, vagy szegjék meg azt. „Ha ők olyan utasítást kapnak, hogy szegjék meg azt, akkor attól tartok, hogy a horvát kormány nem az a típusú kormány, amely ellenáll a brüsszeli jótanácsoknak” – fogalmazott Gulyás Gergely, megjegyezve: ez a generális probléma.
A miniszter szerint semmiképpen nem lehet kizárni, hogy az ukránok megtámadják a Török Áramlatot, hiszen Ukrajna már követett el ilyen jellegű terrorcselekményt.
Elmondta: Magyarországra összesen hat irányból érkezhet földgáz, igaz, nem mindenhonnan a legolcsóbb orosz. Az ellátásbiztonság így garantált a Török Áramlat esetleges leállása esetén is – szögezte le.
Azzal kapcsolatban, hogy az orosz elnök korábbi nyilatkozata szerint Oroszország politikai feltételekhez köti a kőolaj- és földgázszállításokat, s akkor látja el Magyarországot és Szlovákiát energiával, ha az országok ugyanazt a politikát folytatják, mint ma, Gulyás Gergely azt mondta: mivel Oroszország az eladó, szabadon dönthet erről. Mivel viszont a Tisza Párt és a DK az orosz energiahordozókról való leválást tervezik, „ebben az esetben találkoznak a szándékok” – vélekedett.
Arra a kérdésre, hogy meddig bírná Magyarország, ha Ukrajna tovább folytatná a zsarolást a kőolajszállítással, azt mondta: „reméljük, hogy bármeddig”. Ehhez az Adria kőolajvezetéken kell beszerezni a kőolajat, ami biztos, hogy lényegesen drágább. Ha a horvátok átengedik az orosz kőolajat, akkor „nagyon-nagyon sokáig”, ha az Adria vezeték kapacitása megfelel annak, amit a Mol állít, „akkor bármeddig”, de ettől még ez drágább lesz.
Kitért arra is, hogy a százhalombattai finomító Ural típusú kőolajjal működik hatékonyan, átalakítása más típusú olajokra pedig százmilliárd forintos beruházást igényelne.
Gulyás Gergely közölte: a hazai energetikai létesítmények védelme megfelel a fenyegetettség szintjének.
A miniszter tájékoztatása szerint néhány szomszédos országban az üzemanyagárak néhány forintos különbséggel voltak alacsonyabbak szerdán a magyarnál. A védett ár bevezetése azt szolgálja, hogy a benzin ne drágulhasson 595 forint, a dízel 615 forint fölé. A szomszédos országokban az árak vagy már meg is haladták vagy néhány napon belül jóval meghaladják a magyar árakat – tudatta.
A magyar gazdaság számára fontos garancia a védett üzemanyagár bevezetése, amely hozzájárul az infláció féken tartásához is – hangsúlyozta a miniszter.
Arra a kérdésre, hogy meddig maradhat érvényben az üzemanyagokra bevezetett védett ár, Gulyás Gergely azt mondta:
csak akkor érvényesül a maximált ár, ha efelett lenne az üzemanyagok ára. Ha ez alatt lenne, megszűnne. Ehhez a Barátság kőolajvezeték megnyitására lenne szükség és az is jótékonyan hatna, ha az iráni konfliktus lezárulna
– mondta.
Kérdésre válaszolva Gulyás Gergely közölte, Donald Trump amerikai elnök mindent megtesz a béke érdekében az orosz-ukrán háborúban, és a világon több konfliktust is lezárt, ugyanakkor tény, hogy Iránnal szemben háborút indított.
Közölte: az Egyesült Államok részéről nem volt kérés Magyarország felé támaszpontok használatára vonatkozóan.
Gulyás Gergely szerint rendkívül csekély az esélye, hogy Magyarország is célponttá váljon.
Arra, hogy meddig tarthat a háború, a miniszter rámutatott: az Egyesült Államokban a szárazföldi csapatok bevetését az emberek 80 százaléka ellenzi, a légitámadások idejéről pedig a Fehér Ház 4-6 hetet mondott. Tehát ennek alapján, ha ez így van, akkor legfeljebb 3-4 hét múlva a háborúnak be kellene fejeződnie – mondta.
Gulyás Gergely kérdésekre válaszolva arról is beszélt: az ukrán elnök az, aki minden határon túllépett azzal, hogy halálosan megfenyegette a magyar miniszterelnököt. A diplomáciában megszokott formákat nem Magyarország lépte túl, hanem az ukrán elnök, aki olyat tett, ami példátlan az európai civilizációban
– jelezte.
Az ukrán biztonsági szolgálat korábbi tisztjének a miniszterelnököt és családját fenyegető kijelentésére reagálva a miniszter leszögezte, a fenyegetéseket érdemes komolyan venni, a kormányfő védelmét megerősítik. Orbán Viktor részt fog venni a meghirdetett gyűléseken, nem hajlandó a nyilvánosság előtt zajló programjait lemondani.
A lehetséges és alkalmazott eszközök között szerepel a korábbi nemzetbiztonsági tiszt kitiltása Magyarországról – mondta.
Az ukrán pénzszállítóra vonatkozó kérdések kapcsán elmondta: gyanúsítás az ügyben nem történt, a pénzmosás elleni szabályok szerinti vizsgálatot folytat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal.
Elmondta, a világ bármely országában felkeltette volna a hatóságok érdeklődését egy olyan szállítmány, amely több készpénzt jelent, mint amennyit a legnagyobb magyar bank egész évben szállít.
Gulyás Gergely elmondta: mindez egy folyamat része, az idei évben 900 millió dollárt, 420 millió eurót, 146 kilogramm aranyat szállítottak Magyarországon keresztül Ukrajnába. Ráadásul nem magyar partnereken keresztül, hanem „ukrán szolgálathoz kötődő segítséggel”. Ezért van folyamatban egy vizsgálat – tette hozzá.
Szavai szerint a korábbi években a szállítás más formában történt.
Arra a felvetésre, hogy így mutatnának erőt Ukrajnával szemben, Gulyás Gergely leszögezte: a hatóságok „ilyen jellegű politikai tevékenyéget” nem végeznek.
A miniszter álhírnek nevezte, hogy orosz titkosszolgálati tisztek érkeztek Magyarországra. Az álhír – melynek semmilyen valóságalapja nincs -, nyilvánosságra hozásának célja az volt, hogy ellensúlyozzák a Zelenszkij ukrán elnök magyar miniszterelnökkel szembeni fenyegetését.
Vezetőkép: Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Karmelita kolostorban 2026. március 12-én. Fotó: MTI/Balogh Zoltán
