Ursula megint nem azt a mozit nézi… szerinte Európa az ő intézkedéseik miatt van ma sokkal kevésbé kitéve a fosszilis tüzelőanyagok áringadozásának
Stratégiai baklövés lenne visszatérni az orosz fosszilis tüzelőanyagokhoz, ugyanis az még függőbbé, sebezhetőbbé és gyengébbé tenné az Európai Uniót – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke Strasbourgban szerdán.
Az Európai Parlament plenáris ülésének a tagországok állam-, illetve kormányfői jövő heti üléséről, valamint a közel-keleti helyzetről folytatott vitájában Ursula von der Leyen közölte: az EU elmúlt években hozott intézkedéseinek köszönhetően Európa ma már sokkal kevésbé van kitéve a fosszilis tüzelőanyagok importjának és az áringadozásoknak.
A Perzsa-öböl menti zavarok mindenhol befolyásolják az árakat, az iráni konfliktus kezdete óta a gázárak 50 százalékkal, az olajárak pedig 27 százalékkal emelkedtek. Ez azt jelenti, hogy a tíz napja tartó háború immár hárommilliárd euróba került az európai adófizetőknek a fosszilis tüzelőanyagok importja révén. „Ez a függőségünk ára” – fogalmazott.
Szavai szerint az EU diverzifikációs erőfeszítései megtérülnek, ami azonban nem jelenti azt, hogy védettséggel rendelkezne az ársokkokkal szemben.
„Noha lehetnénk pragmatikusabbak és okosabbak a végrehajtásban, a haladási irány helyes” – fogalmazott Von der Leyen, arra emlékeztetve, hogy az EU-nak vannak hazai energiaforrásai: megújuló energiaforrások és atomenergia, melyek ára az elmúlt 10 napban változatlan maradt.
„Bármilyen intézkedéseket hozunk, amíg a fosszilis tüzelőanyagok jelentős részét instabil régiókból importáljuk, addig sebezhetőek és kiszolgáltatottak maradunk” – fogalmazott.
Az uniós bizottság elnöke azt mondta:
noha a jelenlegi uniós piactervezés bevált és az érvényes rendszer általános támogatottságot élvez, a háztartások és a vállalatok nyomás alatt állnak.
Ez szavai szerint azt jelenti, hogy átfogóan meg kell vizsgálni, miként csökkenthetők az energiaszámlák. Kulcsfontosságúnak nevezte a költségekre gyakorolt hatás csökkentését, beleértve a nemzeti hatáskörbe tartozó adókat és a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) reformját.
Elmondta: a versenyképesség javítása érdekében az Európai Bizottság hamarosan Egy Európa, egy piac címmel ütemtervet mutat be, hogy meghatározza azokat a kulcsfontosságú jogalkotási intézkedéseket, melyek 2027 végéig írnak elő intézkedéseket az energia, a minőségi munkahelyek, a mesterséges intelligencia vonatkozásában.
Von der Leyen végezetül kijelentette: Európa elsődleges felelőssége polgárainak védelme és a konfliktus következményeire való felkészülés.
„A világ realitása nem csökkenti elszántságunkat, hogy egy olyan világért küzdjünk, amilyet szeretnénk” – fogalmazott.
Az iráni konfliktusra utalva hangsúlyozta: nem szabad könnyeket hullatni egy olyan rezsimért, amelynek bűnei évtizedekre nyúlnak vissza, amely bebörtönözte és megkínozta saját állampolgárait, támogatta a terrorizmust a régióban és európai földön, valamint támogatást nyújtott Oroszország brutális háborújához Ukrajna ellen. Az iráni nép megérdemli a szabadságot, a méltóságot és a jogot arra, hogy saját jövőjéről önmaga dönthessen – jelentette ki.
„A béketeremtés, az ENSZ Alapokmányának alapelvei és a nemzetközi jog iránti rendíthetetlen elkötelezettségünk ma is ugyanolyan központi szerepet játszik, mint létrehozásunkkor. Mindig ki fogunk állni ezen elvek mellett”
– zárta gondolatait az uniós bizottság elnöke.
A vita során elmondott felszólalásában Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője kijelentette: az iráni háború fő következménye ugyanaz, mint az orosz-ukrán háborúé: gazdasági értelemben Európát hozza a legnehezebb helyzetbe, elszáll a gáz és az olaj ára.
Európa beszűkítette importlehetőségeit, így minden adott ahhoz, hogy az árak magasan maradjanak.
„Megjöttek a pánik első jelei. Ursula von der Leyen azt mondja, hogy hiba volt kivezetni az atomenergiát. Hát jó reggelt!”
– fogalmazott.
A politikus véleménye szerint az atomenergia ügye mellett az EU a szankciók ügyében is tévedett. Az uniós jogszabályokkal Európa elvágja magát a keleti energiaimporttól – hívta fel a figyelmet.
„Akik ezt a döntést meghozták, adjanak választ arra, hogy honnan lesz így Európában energia megfizethető áron?”
– fogalmazott az EP-képviselő.
A helyzet tragikus, de egyben lehetőség is az újratervezésre. Ne üldözzék azokat, akik demokratikus módon elmondják, hogy ez nem jó irány, valamint az EU ne nézze szó nélkül, ha Ukrajna azzal zsarol uniós tagországokat, hogy blokkolja az olajszállítást, hogy ha nem kap még több pénzt. Az újratervezés részének kell lennie továbbá annak is, hogy az EU nem nézi szó nélkül, hogy az ukrán elnök megfenyegeti a magyar miniszterelnököt – jelentette ki.
„Lehetnek vitáink, de egy dolog nem fér bele: ha az Európai Bizottság unión kívüli országokkal játszik össze uniós tagállamokkal szemben. Itt az ideje, hogy ne csak más országok kéréseit nézzék, hanem a tagországok érdekeit is”
– tette hozzá felszólalásában Dömötör Csaba.
Vezetőkép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke beszél az Európai Parlament plenáris ülésén a testület strasbourgi üléstermében 2026. március 11-én. Fotó: MTI/EPA/Ronald Wittek
