Soltész Miklós: Ahol a hit erős, ott a magyar megmaradás is erősebb – interjú az elmúlt 15 év eredményeiről

Hirdetés

Több mint 3800 templom felújítása, 200 új építése, 270 ezer gyermek egyházi nevelése és az abortuszszám jelentős csökkenése – Soltész Miklós államtitkár a Vasarnap.hu-nak adott interjúban a Kárpát-medencei magyarság hitéletének erősítéséről, a családpolitika és hit összefüggéseiről, valamint a teremtett világ védelméről beszélt.

Államtitkár úr, hogyan értékeli az elmúlt másfél évtized egyházpolitikai eredményeit Magyarországon és a teljes Kárpát-medencében? Melyik volt az a pillanat, amikor érezhetően „aranykorát” élte ez a terület?

Az elmúlt tizenöt év eredményei közül az utóbbi tíz év kiemelkedő. Az első öt év a rendcsinálás időszaka volt: az állam és az egyházak közötti kapcsolatot kellett helyreállítani, megszüntetni az előző balliberális kormányok által az egyházakkal szemben alkalmazott megszorításokat, legyen szó szociális intézményekről, iskolákról vagy a templomok katasztrofális állapotáról. Sok templom életveszélyes helyzetben volt, ezeket kellett először rendbe tenni. Az „aranykor” akkor kezdődött, amikor a támogatásoknak köszönhetően az egyházak saját döntéseik alapján erősíthették meg közösségeiket, oktatási és szociális intézményeiket.

A legfontosabb azonban az volt, hogy előre deklaráltuk: annak ellenére, hogy a kormányban és az országgyűlési képviselők között nagyon sok gyakorló keresztény ember van, minden támogatás és minden megállapodás célja az, hogy az egyházak ezt követően saját maguk dönthessék el, miként szólítják meg a hívőket – fiatalokat és időseket egyaránt –, hogyan nevelnek óvodáikban, iskoláikban, hogyan ápolnak szociális és gyermekvédelmi intézményekben. Ez az ő döntésük, természetesen a jogszabályok keretei között. Ez azért fontos, mert még most is vannak olyan magát kereszténynek valló blogok, amelyek folyamatosan támadják mind az egyházi vezetőket, mind a kormányt azzal, hogy beleszólunk az egyházak életébe. Nem szólunk bele: a segítséget megadjuk, de a döntést nekik kell meghozniuk.

Hirdetés

Az Ön vezetésével, a kormány támogatása révén mintegy 4000 templom újult meg és közel 200 új épült a Kárpát-medencében. Mi volt a program legjelentősebb sikere, és hogyan segítették ezek a beruházások a helyi magyar közösségek megerősítését?

Az egyházi óvodafejlesztési program keretében pontosan kétszáz óvoda épült vagy újult meg (100 új + 100 felújított), főleg katolikus, református és evangélikus fenntartásban. Ma 270 ezer gyermek jár egyházi óvodába és iskolába (2010-ben 117 ezer volt), ami több mint kétszeres növekedés. Ez a keresztény nevelés lehetőségét biztosítja, erősítve a hitet, erkölcsi értékeket és a családokat.

Miközben Nyugat-Európában sok templom bezár, nálunk történelmi léptékű felújítás zajlik. Mi a templomfelújítások valódi üzenete a mai magyar társadalomnak?

Nyugat-Európában gótikus székesegyházakban mászófalakat, konditermeket alakítanak ki, vagy mecsetté alakítják, netán lerombolják őket. Nálunk ezzel szemben a templomok felújítása a hit, az identitás és a közösség megőrzését jelenti. Ez az üzenet: a magyar társadalom ragaszkodik keresztény gyökereihez, és nem hagyja, hogy a nihilizmus vagy a hedonizmus uralkodjon el, mint Nyugaton.

Az egyházi intézményhálózatról se feledkezzünk meg: 500 köznevelési intézmény – óvodától az iskolákig – felújítása vagy építése valósult meg. Ezen belül különösen szép eredmény, hogy több mint 20 ezer óvodai férőhely újult meg vagy bővült a keresztény nevelés-oktatás számára. Ez egyedülálló.

A vas, fa, beton mellett nagyon fontos a lelki oldal is. A hittanoktatásban a támogatásoknak köszönhetően ma félmillió magyar gyermek részesül oktatásban. Több mint 11 ezer egyházi programot támogattunk – táborok, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, közösségi találkozók –, amelyek mind a keresztény (de nem kizárólag keresztény) közösségeket erősítették, legyen szó zsidó, távol-keleti vagy más felekezetekről. Ez Európában egyedülálló.

A kormányzati ciklus alatt kétszáz egyházi óvoda épült vagy újult meg, és jelentős fejlesztések történtek az egyházi iskolákban és szociális intézményekben is. Milyen mérhető eredményeket hozott ez a gyerekek és családok számára?

Az 500 köznevelési intézmény – óvodáktól iskolákig – felújítása vagy építése során több mint 20 ezer óvodai férőhely újult meg vagy bővült. Ma 270 ezer gyermek jár egyházi óvodákba és iskolákba, míg 2010-ben ez a szám 117 ezer volt, tehát több mint kétszeres a növekedés. Ez a keresztény nevelés lehetőségét biztosítja a családok számára, erősítve a hitet és az erkölcsi értékeket. A szociális intézményekben több száz újult meg, amelyek 180 ezer beteget látnak el évente.

Miért volt fontos elv, hogy az egyházi és nemzetiségi iskolák ugyanolyan normatív támogatást kapjanak, mint az állami intézmények? Hogyan változott emiatt az egyházi oktatás színvonala és elérhetősége?

Az egyenlő finanszírozás elve azért fontos, mert az egyházi iskolák ugyanúgy szolgálják a közjót, mint az államiak. Ez a támogatás lehetővé tette, hogy az egyházi oktatás színvonala jelentősen javuljon: modern eszközök, felújított épületek és képzett pedagógusok állnak rendelkezésre. Az elérhetőség is nőtt, hiszen ma már 25 egyházi felsőoktatási intézményben 40 ezer hallgató tanul, és a hittanoktatásban félmillió gyermek vesz részt.

Milyen konkrét eredményeket ért el a határon túli egyházi és oktatási épületek felújítása terén – például Felvidéken vagy más Kárpát-medencei térségekben? Ezek az intézmények hogyan jelképezik az anyaország és a külhoni magyarság „egymásra találását”?

A Kárpát-medencében, például Felvidéken, Erdélyben, Kárpátalján és Délvidéken több száz egyházi és oktatási intézmény újult meg vagy épült magyar kormányzati támogatással. Például Felvidéken a komáromi Szent Imre-templom felújítása vagy Erdélyben a kolozsvári Farkas utcai református templom restaurálása nemcsak a hitéletet, hanem a magyar közösségek összetartozását is erősítette. Ezek az intézmények szimbólumai annak, hogy az anyaország és a külhoni magyarság közös értékekben és hitben talál egymásra.

Magyarország eddig több mint 100 milliárd forinttal segítette Ukrajnát humanitáriusan. Hogyan érintette ez az ukrán egyházakat és magyar közösségeket, és milyen szerepet játszottak ebben az egyházak?

Már a háború előtt is segítettük a rászorulókat – gyerekek táboroztatásával, élelemmel, kórházi felszereléssel. A háború kitörése után azonnal felállítottuk a segítségpontokat. A hat nagy karitatív szervezet – a Vöröskereszt kivételével mindegyik egyházi kötődésű (Katolikus Karitász, Magyar Máltai Szeretetszolgálat, Baptista Szeretetszolgálat, Református Szeretetszolgálat, Ökumenikus Segélyszervezet) – elképesztő munkát végzett. Csaknem 150 kamionnyi segélyt vittek Belső-Ukrajnába és Kárpátaljára. Több százezer embert támogattunk élelemmel, ruházattal, szállással. Ma is több ezer ukrán család kap lakbértámogatást, és mintegy 5500 ukrán gyermek jár magyar iskolába. A keresztényi szeretetet gyakoroljuk, de a fenyegető ukrán politikai megnyilvánulásokat kőkeményen visszautasítjuk.

Hogyan kapcsolódik össze az egyházak támogatása a kormány keresztény alapokon nyugvó családpolitikájával? Látható-e összefüggés például az abortuszszám csökkenése, a házasságkötések növekedése és az egyházi közösségek erősödése között?

Az egyházi közösségek erősítése szorosan összefügg a családpolitikával. A 200 ezerrel több születés és az abortuszszám megfeleződése – 40 500-ról 20 ezerre – egyértelműen mutatja, hogy a családtámogatások mellett az egyházi tanítás és a közösségek szerepe is nélkülözhetetlen. A házasságkötések száma is nőtt: 2010-ben 35 520 házasság köttetett, 2025-re ez a szám 50 000 fölé emelkedett. Az egyházak a családokat és a gyermekvállalást erősítik, ami a nemzetmegmaradás alapja.

Ön többször hangsúlyozta: „Ahol a hit megvan, ahol az egyházaink erősebbek, ott a magyar megmaradás is erősebb.” Melyik egyházpolitikai eredmény bizonyítja ezt a legjobban a gyakorlatban?

Magyarország a brüsszeli nyomás ellenére ma is erősen keresztény kulturális alapokon működő ország. Ez a legfontosabb. Ahol a migránsok tömegeit beengedték és hagyják, hogy az LBMTQ-és más szélőségesen liberális propaganda átírja az életet, ott már a nemzeti és keresztyén hagyományok is megkérdőjeleződnek.

Én nagyon fontos pozitív jelnek látom a család fontosságát, az abortuszszám csökkenését is.Hiszem, hogy a családtámogatások mellett a hit és az egyházi közösségek pozitív üzeneteinek eredménye is. Az egyházi oktatás bővülése – 270 ezer gyermek részvétele – és a közösségi programok, például 11 ezer tábor, lelkigyakorlat és zarándoklat támogatása szintén azt mutatja, hogy a hit erősíti a magyarság jövőjét.

Hogyan alakult át az egyházak finanszírozási rendszere (1%-os adófelajánlás, közvetlen támogatások, Karitatív Tanács)? Milyen mértékben vált stabilabbá és kiszámíthatóbbá a történelmi egyházak és a kisebb felekezetek helyzete?

Az egyházak finanszírozása hatszorosára nőtt az elmúlt 15 évben. Ez a szentszéki megállapodásnak, az 1%-os adófelajánlásoknak, a közvetlen támogatásoknak és a Karitatív Tanács munkájának köszönhető. A történelmi egyházak és a kisebb felekezetek helyzete kiszámíthatóbbá vált, hiszen a normatív támogatások és a beruházási források stabil alapot nyújtanak működésükhöz.

Milyen volt az együttműködés a történelmi egyházakkal (katolikus, református, evangélikus, görögkatolikus) és a többi bevett egyházzal az elmúlt években?

Az együttműködés kiváló. A történelmi egyházakkal és a kisebb felekezetekkel egyaránt partnerségen alapuló kapcsolatot építettünk ki. A kormány nem szól bele az egyházak belső ügyeibe, csak a támogatást biztosítja, hogy szabadon végezhessék missziójukat. Ez a modell példaértékű Európában.

Mik a fő célkitűzések a következő évek egyházpolitikájával kapcsolatban? Folytatódnak-e a felújítások? És Ön szerint mi történne akkor, ha a Tisza Párt kerülne kormányzati pozícióba?

Először is a Tisza Brüsszel pártja, tehát ők nemet mondanának Brüsszelnek nemet semmilyen fontos kérdésben: háborúba sodornák Magyarországot, megszorításokkal és adóemelésekkel behajtanák a pénzt a magyaroktól, hogy azt Ukrajnának adják. A háborúhoz kell odaadnák a fiainkat is. Brüsszel végrehajttatná velük a migránsok tömeges betelepítését és ráengednék a gyermekekre a gender-propagandát. Minden veszélybe kerülne: a békénk, a biztonságunk, a családok, a támogatások, a keresztény értékek.

A Tisza Párt programja szerint 40%-kal csökkentenék az egyházi támogatásokat – ez óriási visszaesést jelentene az intézményrendszerben, közösségi programokban, építkezésekben. Nem ugyanaz, mint a Gyurcsány–Bajnai-korszak vagy a kommunizmus, de a fenyegetések már most is láthatók polgármesterek és egyházi vezetők ellen. Szerintem ez nem fog bekövetkezni, mert az emberek józanul gondolkodnak, és tudják, hogy kiszámítható, erős vezetésre van szükség – értünk hozzá, és ezt az egyházak területén is bizonyítottuk.

A Fidesz-KDNP és a nemzeti kormány ezután is meg fogja védeni a békét, a biztonságot, a családokat, a templomfelújítások folytatódnak, de nem csak az építkezések a fontosak, hanem a közösségek építése is. Az oktatásban jelentősen  nőttek bérek, a a szociális területen dolgozók bére is emelkedett, és ezt folytatni szeretnénk.

Melyik egyházpolitikai eredményre a legbüszkébb az elmúlt 15 évből, és miért?

Az életvédelemre, különösen az abortuszszám csökkenésére vagyok a legbüszkébb. A tízparancsolat és a Krisztusi tanítás szerint az életet a fogantatástól a halálig védenünk kell. Ez a siker – amely nem szigorítások, hanem pozitív üzenetek eredménye – gyermekek életét, szülők lelkét és egészségét mentette meg. Ezért köszönet illeti a keresztény, zsidó és más vallási közösségeket.

Mintegy 200 ezerrel több gyermek született, mint amennyi a 2010 előtti támogatási rendszer mellett született volna – ebben az egyházi tanításnak és közösségeknek is nagyon nagy szerepük volt. Az abortuszok száma 40 500-ról közel 20 ezerre csökkent, tehát megfeleződött. Ennél egyházibb gondolkodást és cselekvést nem is lehetett volna elképzelni.

A teremtett világ védelmével és a zöld ideológia túlkapásaival kapcsolatban milyen üzenetet fogalmazna meg az olvasók számára?

A teremtett világ védelme szívügyem, hiszen gyerekkorom óta szeretek a természetben lenni. A „zöld terrorizmus” azonban túlkapásokhoz vezetett, például a német atomerőművek bezárása után szénbányák nyitásával. Az Északi Áramlat felrobbantása vagy a fegyverkezés környezeti hatásai ellen viszont nem tiltakoznak a zöld aktivisták. Keresztényként azt üzenem: a béke és a józan ész mellett kell kiállnunk, hogy valóban megóvjuk a Földet.

Vezetőkép: MTI/Máthé Zoltán