KINCS: Erősödött a nők munkaerőpiaci, társadalmi és anyagi helyzete
Az elmúlt években bevezetett családpolitikai és adócsökkentési intézkedések jelentősen hozzájárultak ahhoz, hogy Magyarországon tovább javuljanak a nők lehetőségei és életkörülményei. A családtámogatások bővítése, az édesanyák adóterheinek csökkentése, a munkavállalást és az otthonteremtést segítő intézkedések együttesen erősítették a nők munkaerőpiaci, társadalmi és anyagi helyzetét – derül ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legfrissebb, nőnapi elemzéséből. Mint írják, a munkaerőpiaci, egészségügyi, oktatási, közéleti és családtámogatási mutatók alapján Magyarország továbbra is a nők lehetőségeit vizsgáló uniós rangsor élmezőnyében szerepel.
A Kopp Mária Intézet szerkesztőségünkhöz eljuttatott nőnapi közleményében arra emlékeztet, hogy az elmúlt évek egyik legfontosabb eredménye az a nagyszabású családi adócsökkentési program, amelynek középpontjában az édesanyák állnak.
A programnak köszönhetően 2025-ben adómentessé vált a CSED és a GYED, így ma már a kismamák Európában egyedülálló módon a csecsemőgondozási időszakban több pénzt kapnak, mint amikor még dolgoztak. A családi adókedvezmény összege a duplájára nőtt, valamint 2025 őszétől minden háromgyermekes, 2026 januárjától pedig minden 30 év alatti egygyermekes és minden 40 év alatti, kétgyermekes nő is személyi jövedelemadó-adómentességet élvez, ami a következő években az összes kétgyermekes édesanyára kiterjed.
A KINCS korábban, 2021-ben készítette el a Nők Lehetőségei Indexet, amely európai uniós összehasonlításban vizsgálja a nők számára elérhető lehetőségeket a munkaerőpiacon, az oktatásban, az egészségügyben, a közéletben és a családtámogatások terén. A 2021-es rangsor alapján Magyarország Finnországgal holtversenyben a második helyen végzett Svédország mögött. A mutatók frissítését követően jól látható, hogy
a magyar nők és édesanyák helyzete az elmúlt években tovább erősödött, miközben az Unió több tagállamában stagnálás vagy kedvezőtlen elmozdulás figyelhető meg
Hirdetés
– közölte a KINCS.
Magyarországon a nők munkaerőpiaci részvétele az elmúlt évek egyik legmarkánsabb pozitív változását mutatja. Az Eurostat adatai alapján a 20–64 év közötti nők foglalkoztatási rátája 2021 és 2024 között 73,6 százalékról 77,1 százalékra emelkedett, ezzel továbbra is meghaladva az uniós átlagot. Magyarország ráadásul továbbra is a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával rendelkező országok közé tartozik, valamint javult a vezető pozícióban dolgozó nők aránya is.
Az oktatás területén is számottevő előrelépés történt. Az aktív korú, 25–64 éves nők között a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya 2019 és 2024 között 30,3 százalékról 36,5 százalékra emelkedett. Ma már tízből hat friss diplomás nő, illetve a PhD-hallgatók között is 50 százalék feletti az arányuk. A közéletben és az igazságszolgáltatásban is erősödött a női jelenlét: 2024-re 14,6 százalékra nőtt a női parlamenti képviselők aránya, a Legfelsőbb Bíróságban pedig női többség alakult ki – sorolja az elmúlt évek eredményeit az intézet, hozzátéve, hogy az egészségügyi mutatók szintén javultak.
A magyar nők születéskor várható átlagos élettartama és az egészségben eltöltött évek száma egyaránt emelkedett, utóbbi csaknem három évvel, 61,8-ról 64,6 évre nőtt. A javulás üteme európai összevetésben is jelentős: a magyar nők és édesanyák 18 tagállamot megelőzve több egészségben eltöltött évre számíthatnak, amit a nemzetközi szinten is egyedülálló magyar védőnői hálózat működése is erősít.
A magyar nők helyzete tehát az elmúlt években minden fontos területen javult – összegzi a kutatás következtetéseit a KINCS. Mint kifejtik, bővült a foglalkoztatás, erősödött az oktatási és tudományos részvétel, valamint javult az egészségben eltöltött évek száma, miközben a Kormány családpolitikai intézkedései évről évre egyre szélesebb körben segítik az édesanyákat. Az intézet szerint ezek az intézkedések együttesen hozzájárulnak a nők lehetőségeinek kiszélesítéséhez, anyagi biztonságuk erősítéséhez és a nemek közötti egyenlőtlenségek, valamint a bérkülönbségek csökkentéséhez.
Vezetőkép: Freepik.com
