A közösségen és a szereteten keresztül építhetjük Krisztus egyházát – Leó pápa katekézise

Nem létezik ideális és tiszta, a földtől elszakított egyház, csak Krisztus egyetlen egyháza, mely megtestesült a történelemben. A Lumen gentium – k. dogmatikus konstitúció elemzését folytatva a szerdai általános audiencián a pápa az egyház kettős dimenziójáról: emberi és isteni természetéről fejtette ki gondolatait. Az első alkalommal a nagyböjti lelkigyakorlat előtt, Hamvazószerdán az egyház fogalmáról volt szó – közölte Facebook oldalán a Vatican News.

A látható és a spirituális valóság egyaránt jelen van az egyházban, melyek harmonikusan kiegészítik egymást. Az egyház életszentsége abban áll, hogy Krisztus lakik benne, és továbbra is odaajándékozza magát tagjai kicsinységén és törékenységén keresztül. Ezt a folytonos csodát szemlélve értjük meg Isten módszerét: teremtményei gyengeségén keresztül teszi láthatóvá magát, mutatkozik meg és cselekszik.

Intés az egyetértésre

“(Testvérek!) Inkább igazságban kell élnünk, és szeretetben, hogy egyre inkább összeforrjunk a Fővel: Krisztussal. Ő az, aki az egész testet egybefogja és összetartja a különféle ízületek segítségével, hogy a tagok betöltsék az erejükhöz szabott feladatkört. Így növekszik a test, és építi fel saját magát a szeretetben”. (Ef 4,15-16)

Az egyház összetett valóság

Kedves testvérek! Folytatjuk a Lumen gentium – k. zsinati konstitúció elmélyítését, mely az egyházról szóló dogmatikus konstitúció – kezdte katekézisét XIV. Leó pápa. Az első fejezetben, ahol arra keresik a választ elsősorban, mi is az egyház, úgy írják le mint „összetett valóságot” (LG 8.) Miben áll ez az összetettség? Valaki felelhetné erre, hogy összetett, vagyis nehezen megmagyarázható. Vagy azt, hogy azért összetett, mert egy kétezer éves intézmény, ami eltér minden más társadalmi vagy vallási csoportosulástól. A latin nyelvben azonban (compositus – a szerk.) jól megszerkesztettet jelent, vagyis egy adott valóságon belül különféle aspektusok egybe rendezését. Ezért állapíthatja meg a Lumen gentium, hogy egy jól szerkesztett szervezet az egyház, amelyben együtt él az emberi és az isteni dimenzió, elválasztás és zűrzavar nélkül.

Emberi és isteni természet

Az első dimenzió azonnal érzékelhető, amennyiben az egyház olyan emberek közössége, akik osztoznak a keresztény lét örömeiben és fáradozásaiban, annak minden előnyével és hátrányával; hirdetve az evangéliumot és Krisztus jelenlétének tanúiként, aki elkísér minket az élet útján. Emellett azonban az egyháznak van isteni dimenziója is – mutatott rá a pápa. Ez nem tagjainak az ideális tökéletességében vagy spirituális felsőbbrendűségében áll, hanem abban a tényben, hogy az egyházat Istennek az emberre vonatkozó szeretetterve hozta létre, mely Krisztusban valósult meg. Az egyház így egyszerre földi közösség és Krisztus misztikus teste; látható gyülekezet és spirituális misztérium, a történelemben jelen lévő valóság és az ég felé zarándokoló nép.

Jézus embersége

Az emberi és az isteni természet harmonikusan kiegészíti egymást, egyik sem kerekedik felül a másikon. Az egyház tehát ebben az ellentmondásban él: az emberi és isteni valóság együttesében, mely befogadja a bűnös embert és Isten felé vezeti őt.

A Lumen gentium ennek illusztrálására Krisztus életére mutat rá. Aki csak találkozott Jézussal Palesztina utcáin, megtapasztalta emberségét, megismerte szemét, kezét, hangját. Követőit éppen elfogadó tekintete, áldó keze, felszabadító és gyógyító szavai fogták meg. A tanítványok ugyanakkor őt követve megnyíltak az Istennel való találkozás előtt. Krisztus teste ugyanis, arca, gesztusai és szavai láthatóan jelenítik meg a láthatatlan Istent.

Szépség és küszködés

Jézus valóságának fényében visszatérhetünk most az egyházhoz – folytatta gondolatmenetét Leó pápa. Amikor közelről nézzük az egyházat, fölfedezzük benne az emberi dimenziót, ami konkrét személyekből áll, akik olykor megmutatják az evangélium szépségét, máskor meg küszködnek és hibáznak, mint mindenki. Mindazonáltal éppen tagjai és a földi korlátok által mutatja meg Krisztus jelenlétét és üdvözítő működését. Ahogy XVI. Benedek mondta: nem áll szemben egymással az evangélium és az intézmény. Sőt, az egyházi struktúrák éppen korunk evangéliumának megvalósításához és konkrét megjelenítéséhez kellenek. Nem létezik egy ideális és tiszta, a földtől elszakított egyház, csak Krisztus egyetlen egyháza, mely megtestesült a történelemben.

A szeretet és a közösség

Az egyház életszentségének titka ez: Krisztus lakik benne, és továbbra is odaajándékozza magát tagjai kicsinységén és törékenységén keresztül. Ezt a folytonos csodát szemlélve értjük meg Isten módszerét: teremtményei gyengeségén keresztül teszi láthatóvá magát, mutatkozik meg és cselekszik. Ferenc pápa ezért az Evangelii gaudiumban arra buzdít mindenkit, hogy vegye le saruját a másik szent földje előtt. Ez tesz minket ma is képessé arra, hogy építsük az egyházat: nemcsak látható formáinak szervezésével, hanem annak a lelki építménynek az emelésével, ami Krisztus teste, a közöttünk lévő közösségen és szereteten keresztül. A szeretet ugyanis állandóan megteremti a Feltámadott jelenlétét. Leó pápa Szent Ágostont idézve zárta szerdai katekézisét: csak a szeretet győz le mindent, anélkül a dolgok nem érnek semmit. Akárhol jelen van a szeretet, mindent magához vonz.

Vezetőkép forrása: Facebook/Vatican News