2030 után a halláskárosodás lesz az egyik leggyakoribb fogyatékosság a világon

A WHO szerint több mint 1 milliárd fiatal van veszélyben.


Hirdetés

Sokan nincsenek tisztában a gyermekkori hallásvédelem jelentőségével, de arra már szülőként mindenki felkapja a fejét, hogy a vizsgált hazai gyerekrendezvények háromnegyedénél veszélyes a zajszint mértéke. A képet tovább árnyalja, hogy a WHO előrejelzése szerint 2030 után a halláskárosodás lesz az egyik leggyakoribb fogyatékosság a világon, több mint 1 milliárd fiatal hallása van veszélyben. Hazai szakértők ezért kidolgoztak egy hatlépcsős zajkockázati rendszert, és a gyermekek zajterhelésének jogszabályi rendezését sürgetik.

A gyermekkori hallásvédelem sürgető kérdésére hívták fel a figyelmet március 3-án, a Hallás Világnapja alkalmából rendezett sajtótájékoztatón, melyet a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat szervezett a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájával, az MTA Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottságával és a Műegyetemmel karöltve.

Dr. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke a rendezvényen elmondta: a szervezet 15 éve foglalkozik a témával, évek óta együttműködnek a Semmelweis Egyetem orvosaival, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szakembereivel, valamint a Magyar Tudományos Akadémia illetékes testületeivel.

„Több éve dolgozunk azon, hogy a gyermekek hallásvédelme megfelelő jogszabályi keretet kapjon, de eddig nem sikerült érdemi előrelépést elérnünk” – mondta, hozzátéve, hogy

a cél nem a rendezvények ellehetetlenítése, hanem a gyermekek egészségének védelme.

Megjegyezte, már több politikust sikerült a törvénytervezet mellé állítani mind Magyarországon, mind az Európai Unióban.

Mit mutattak a mérések?

Dr. Gáborján Anita fül-orr-gégész, audiológus, egyetemi docens (Semmelweis Egyetem) előadása sokkoló adattal indult:

a WHO becslése szerint világszerte több mint 1 milliárd fiatal hallása van veszélyben.

A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat kezdeményezésére az elmúlt években szakemberek bevonásával széles körű kutatás indult: a gyerekrendezvények zajterhelését vizsgálták, 21 rendezvényen végeztek méréseket. A vizsgált rendezvények háromnegyede a veszélyes, kockázatos kategóriába tartozott. A szakember hangsúlyozta: már egy-egy jelentős zajterhelés hatására is károsodhatnak a belső fül szőrsejtjei. Ezek roncsolódása visszafordíthatatlan folyamat, amely maradandó halláskárosodáshoz vezethet. A túlzott zaj emellett fülzúgást, koncentrációs nehézségeket és más egészségügyi problémákat is okozhat.

Hatlépcsős zajkockázati rendszer

A rendezvényen beszélt Dr. Márki Ferenc villamosmérnök, egyetemi docens, a BME Akusztikai és Stúdiótechnikai Laboratóriumának vezetője, az MTA Akusztikai Osztályközi Állandó Bizottság elnöke: ismertette azt a szakemberek által létrehozott hatlépcsős zajkockázati rendszert, amely 6 kategóriába sorolná a rendezvényeket – a zajterhelés mértéke alapján.

A cél nem a tiltás, hanem a tájékoztatás, hogy a szervezők és a látogatók pontos képet kapjanak arról, milyen hangerőre számíthatnak egy-egy eseményen.

A WHO is felfigyelt a magyar szakemberek munkájára, és lehetőség nyílt a „Make Listening Safe” kampányhoz való csatlakozásra. 2025-ben Genfben egyeztettek a szakértők arról, hogyan lehetne hatékonyabban megóvni a fiatalok hallását.

A megelőzés jelentősége

Prof. dr. Tamás László PhD., a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinika igazgatója hangsúlyozta: a hallás az egyik legfontosabb érzékszervünk – ugyanakkor jóval több annál: alapvető szerepet játszik a beszédfejlődésben, a tanulásban, az életminőség megőrzésében is.

A hallás- és beszédfejlődés elmaradása egész életre kiható következményekkel járhat. A szakember szerint a gyermekeket nem lenne szabad indokolatlan zajterhelésnek kitenni.

Egy átfogóbb szabályozás jelentős lépést jelenthetne a halláskárosodás megelőzésében.

Prof. dr. Hacki Tamás fül-orr-gégész, egyetemi tanár (Regensburgi Orvostudományi Egyetem, Semmelweis Egyetem), az MTA külső tagja kiemelte: a halláskárosodás megelőzésének alapja a zajártalom kerülése, a vírusfertőzések megelőzése, valamint a védőoltások felvétele. Külön felhívta a figyelmet arra, hogy a veleszületett és a perinatális korban szerzett cytomegalovírus-fertőzés a halláscsökkenés leggyakoribb, nem genetikai eredetű oka. A fertőzés megelőzése és időben történő felismerése ezért kiemelt jelentőségű a gyermekkori halláskárosodás visszaszorításában.

A szakemberek célja, hogy Magyarországon is megszülessen a megfelelő törvényi szabályozás, valamint az, hogy a gyermekkori hallásvédelem kérdése széles társadalmi figyelmet kapjon, és a megelőzés a közgondolkodás részévé váljon. A javaslatok érintik az e-sport- és videójátékokat, a rendezvényeket, az egyéni zenelejátszók használatát, valamint a hallásvédelemmel kapcsolatos tudatosság erősítését. A tervezett intézkedések egy része megvalósult: a köznevelési intézményekben szabályozzák a zenei események maximális hangerejét.

Vezetőkép forrása: NGYSZ/Munkácsy Barbara

Forrás:
Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat
'Fel a tetejéhez' gomb