Lezárult a liberális világrend korszaka a nyugati világban – jelentette ki Orbán Viktor a délkelet-európai országok parlamenti elnökeinek konferenciáján

A következő éveket az Európai Unión belül a bizonytalanság fogja meghatározni: jelen lesznek az erőteljes föderalista törekvések, és egyre erősödni fognak a nemzeti szuverenitást akaró és ilyen Európában gondolkodó erők – jelentette ki a miniszterelnök a délkelet-európai országok parlamenti elnökeinek 12. konferenciáján pénteken az Országházban. Orbán Viktor új európai biztonsági rendszer kialakítását, fegyverkorlátozási megállapodások megkötését sürgette.

Orbán Viktor kiemelte: Európa bajban van, és ahhoz, hogy a nemzetközi politikában a súlyos zavarokat kezelni lehessen, egyetértést kell kialakítani a baj természetét illetően. Amíg nem értjük meg, hogy mi a baj, és nem alakítunk ki egyetértést, addig nem tudunk közös megoldást találni – érvelt.

Azt mondta:

az Európában lévő bajok oka „magyar nézőpontból” a világ hatalmi rendszerének megváltozása. Ez a folyamat nem elkezdődik, hanem „benne vagyunk”. Ezt mi magyarul úgy hívjuk, hogy „lezárult a liberális világrend korszaka a nyugati világban”

– jegyezte meg.

Kifejtette: a nemzetközi politikát a liberális világrend idejében az államokkal vetekedő súllyal és erővel befolyásolták a nemzetközi intézmények és NGO-k. Ennek a nemzetközi politikának az aranykora volt a liberális világrend. Mi, állami vezetők, ezt úgy éltük meg, hogy folyamatosan egyre csökkent az autoritásunk és a szuverenitásunk a saját országainkkal összefüggő nemzetközi ügyekben – mondta, hozzátéve: az Európai Unión belül pedig szinte kizárólagos pozícióban voltak azok az országok és szellemi irányzatok, amelyek minél teljesebb föderalista Európai Unióban gondolkodtak.

Most elkezdődött a nemzetek Európájában gondolkodó patrióta államok és eszmék korszaka

– jelentette ki a kormányfő.

Megjegyezte: még egyszerre vannak jelen, talán még a régi rend eszméit képviselők vannak többségben, de az erőviszonyok folyamatosan kiegyenlítődnek.

Orbán Viktor kitért arra, hogy az Egyesült Államok új elnöke felborította a bejáratott transzatlanti viszonyt. Az eddigi transzatlanti viszony szellemi alapját ugyanis egy liberális-progresszív értékazonosság adta, ám ennek az óceán túlsó felén vége lett – jelezte.

Hozzátette, az Egyesült Államok új megközelítést alkalmaz Európával szemben, ez pedig tanácstalanságot, káoszt, szellemi természetű zavart okoz Brüsszelben. Az amerikaiak azt csinálják, hogy az eddigi „szellemi szimbiózis” helyett áttérnek a bilaterális megállapodásokra, és ezeket nem értékek, hanem érdekek alapján akarják nyélbe ütni – értékelt.

Figyelmeztetett:

az Egyesült Államok nem szellemi társként, hanem versenytársként tekint Európára addig, amíg az euró létezik, mert számukra életveszélyes fenyegetést jelent minden olyan pénzügyi változás, amely a dollár helyére léphet vagy akár csak mellette megjelenhet a nemzetközi fizetési rendszerekben.

Mi, magyarok örülünk annak, hogy megjelent egy olyan nemzetközi erő, amelynek nem szimpatikus az egyre föderalizáltabb Európai Unió. De nem szeretnénk, ha ezek a viták oda vezetnének, hogy a transzatlanti együttműködés biztonsági lába megrendülne, és azt sem szeretnénk, ha az Európában ma uralkodó zűrzavar Európa meggyengüléséhez vezetne – közölte.

Kiemelte, azt gondolják, hogy valójában a föderalizmus gyengíti, a tagállamok szuverenitásának növelése pedig erősíti Európát. Tehát nekünk nem érdekünk Európa, az Európai Unió meggyengítése, végképp nem érdekünk annak széthullása; nekünk az Európai Unió megtartása, erősítése az érdekünk, nemzeti szuverenista alapon – szögezte le Orbán Viktor.

Hozzátette: azt szeretnénk, hogy Európában gyengüljenek a föderációs törekvések, és megerősödjenek a kölcsönös gazdasági előnyökön nyugvó megállapodások. Annak vagyunk hívei, hogy Európa úgy reagáljon a világrend megváltozására, hogy a gazdasági kérdéseket helyezi előtérbe, föladja a politikai unióra vonatkozó elképzeléseit, de megtartja a kölcsönös előnyökön nyugvó gazdasági együttműködés teljes spektrumát – jelezte.

Szükségünk van a közös piacra, a négy szabadság elvére, de nincs szükségünk „ever closer unionra”

– szögezte le.

Elmondta azt is, hogy az EU-nak szüksége van a Nyugat-Balkánra, amely új erőforrást jelent. „Ezért mi a Nyugat-Balkán országaira nemcsak úgy tekintünk, mint kívánatos jövőbeli európai uniós tagokra, hanem mint olyan országokra, akikre múlhatatlanul szükségünk van ahhoz, hogy az európai gazdaság visszanyerje a dinamizmusát” – fogalmazott a miniszterelnök.

Az energiaszuverenitásra kitérve kiemelte: az egységes piachoz szükség van valódi európai energiaszuverenitásra, de ennek megteremtése nagyon körülményesen és lassan halad. Az azonban biztos, hogy a KGST idejében kiépült kelet-nyugati infrastrukturális összeköttetés mellett létre kell jönnie az észak-déli összeköttetésnek is – jelentette ki Orbán Viktor.

Orbán Viktor az ukrajnai háborúval kapcsolatban azt mondta, az európai országok többsége azt mondja, hogy a háborút Ukrajnának meg kell nyernie a frontvonalakon, és az EU-nak úgy kell tekintenie erre a háborúra, mint sajátjára. Magyarország álláspontja az, hogy a háborúnak nincs megoldása a frontvonalon, ez a stratégia téves, akkor is, ha ezt a nagy európai országok vezetői hirdetik – mondta.

Kifejtette, tévedés az a stratégia, miszerint a háborút azért kell folytatni, mert akkor Oroszország gazdaságilag megrendül, ezért a béketárgyalásokon el lehet érni az Ukrajna és Európai Unió számára fontos célokat.

Orbán Viktor kitért arra, hogy a migráció esetében is Magyarország értékelte helyesen az Európát fenyegető veszélyeket.

Úgy folytatta, Európának arra kell törekednie, hogy új biztonsági rendszert hozzon létre, és egy nagy nemzetközi megállapodásnak nem is Ukrajnáról kellene szólnia. Egy nagy összeurópai – Oroszországot is magába foglaló – megállapodásnak egy új európai biztonsági rendszerről kell szólnia, egy olyan katonai erőegyensúlyi állapotot kell létrehozni, amely biztonságot ad a rendszerben részt vevő minden országnak – fogalmazott, hozzátéve, ez a következő évtizedek békéjének záloga.

Közölte, ennek a biztonsági rendszernek magában kell foglalnia a fegyverkorlátozási megállapodásokat is, hogy ne alakuljon ki fegyverkezési verseny.

A saját erőnk megerősítésének egy bizonyos szintjénél meg kell állnunk, és onnantól kezdve fegyverzetkorlátozási megállapodásokkal kell megakadályoznunk, hogy a gazdasági erőforrásaink a katonai szektorba menjenek át

– magyarázta.

A miniszterelnök azt mondta, ha ezekkel megvannak, akkor jöhet a megállapodás Ukrajnáról. Magyarország a saját nemzetbiztonsági érdekeiből indul ki – jegyezte meg.

Értékelése szerint, ha a „háborús párt marad felül”, és azok az országok lesznek többségben az unióban, akik hisznek a háború megnyerésében, akkor ez azt jelenti, hogy a nyugat-balkáni országok a következő 5-10 évben semmiképpen nem csatlakozhatnak az EU-hoz.

Ezt azzal magyarázta, hogy az EU-nak nincs pénze, nemcsak a bővítésre, hanem saját magára sincs, és ha úgy döntenek a nagyok, hogy a háborút folytatni kell, akkor hatalmas összegeket kell a frontvonalra küldeni.

Emlékeztetett arra, hogy hitelből finanszírozzák azt a 90 milliárd eurót, amely két évre elegendő lehet Ukrajna működtetésére. Magyarország ebből ugyan kimarad, de a jövőre nézve ez semmilyen garanciát nem jelent, mert ez a pénz el fog fogyni, és utána újabb hatalmas összegeket kell felvenni – részletezte, utalva arra, hogy az unió következő költségvetésében 300 milliárd eurót „kell majd átadni” Ukrajnának, és az ország tovább 800 milliárd dollárt kér működésre, 700 milliárd dollárt a hadseregre.

Orbán Viktor szólt arról, nagyon súlyos gazdasági válság fenyegeti Európát, ami az energia felől érkezik.

Hozzátette,

az európai gazdaság háromszor-négyszer magasabb energiaárakkal működik, mint a riválisok, Kína és az Egyesült Államok gazdasága, így a termelés költsége is magasabb.

A Draghi-jelentés megállapításával egyetértve azt mondta, ha Európa nagyon rövid időn belül nem tesz gyors energiaár-csökkentést eredményező lépéseket, akkor az európai gazdaság a legsúlyosabb válsággal néz majd szembe.

Az európai alumíniumiparnak gyakorlatilag befellegzett, az európai vegyipar a térdein áll, az utolsó pillanatban vagyunk, hogy megmenthessük, és ha még gatyázunk, akkor az európai járműiparnak is befellegzett – részletezte.

A miniszterelnök elmondta, Magyarország még jól tartja magát, „de mi sem tudjuk tartani magunkat a végtelenségig ilyen energiaárak mellett”.

„Olcsó energia kell. Az, hogy az energia orosz-e vagy sem, az a magyar agy szempontjából másodlagos” – fogalmazott, hozzátéve, olyan energiaárak kellenek, amelyek megmentik a magyar és az európai gazdaságot, és nem engedik, hogy az energiaintenzív ipari ágazatok tönkremenjenek.

Orbán Viktor úgy összegzett, az Európai Unió bővítési perspektívája beszűkült.

Kifejtette, a nyugat-balkáni országok tagsági perspektívája ma szűkebb, mint bármikor korábban volt, és az orosz-ukrán háború folytatása folyamatosan szűkíti ezt a perspektívát.

A kormányfő ugyanakkor arra biztatta az érintett országokat, ne adják fel az európai ambícióikat, de miután nem lehet tudni, milyen hosszú időt kell még az Európai Unión kívül tölteniük – és a háborútól függően ez lehet nagyon-nagyon hosszú idő is -, fontolják meg, hogy készüljenek saját nemzeti fejlődési stratégiákkal is, amelynek kiindulópontja az, hogy ezen országok nem tagjai az Európai Uniónak.

A miniszterelnök kiemelte:

„ha a tagság bekopogtat”, akkor Magyarország támogatására számíthatnak, „ha a tagság nem kopogtat be” és az országoknak nemzeti fejlesztési stratégiákat kell folytatniuk, akkor úgy, mint eddig, Magyarországra, a magyar gazdaságra, a magyar kormányra és személy szerint rá is számíthatnak.

Vezetőkép: Orbán Viktor miniszterelnök beszédet mond a Délkelet-európai Országok Parlamenti Elnökeinek 12. konferenciáján az Országház Felsőházi üléstermében 2026. február 27-én. A kormányfő mögött Kövér László házelnök. Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán