Emléknap – Fülöp Attila: a kommunizmus magyart magyar ellen fordított
A kommunizmus legnagyobb bűne az volt, hogy szétverte az évszázadok óta együtt élő közösségeket, testvérharcot hirdetett, magyart magyar ellen fordított. Ezt soha többé nem szabad hagynunk – jelentette ki a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára, a KDNP II. kerületi elnöke szerdán, a kommunizmus áldozatainak emléknapján Budapesten.
Fülöp Attila a Gyorskocsi utcai megemlékezésen arról beszélt, hogy mi, magyarok rendelkezünk elég tapasztalattal és fájdalommal ahhoz, hogy határozottan kimondhassuk: soha többé nem ismétlődhet meg ez a korszak.
„Mindig fel kell szólalnunk az ellen, hogy bárki diktatúrának nevezze a mai Magyarországot, ezzel relativizálva az igazi diktatúrákban élt, élő emberek szenvedéseit” – hangsúlyozta.
Mint mondta, a kommunista diktatúrában az önkény, a besúgóhálózat, az államvédelmi hatóság embertelenül fellépett a véleményüket vállaló, igazságkereső emberekkel szemben. Ezért nem legyinthetünk arra, hogy akár hazánkban, akár külföldön megbélyegeznek minket a véleményünk, igazságunk kimondása miatt – tette hozzá.
„Különösen fontos most, hogy hitelesen beszéljünk arról, mit is jelent a kommunizmus a mindennapokban, a mai napokban, ugyanis a világ egyes részein, főként Nyugaton újra vonzóvá váltak a kommunista eszmék. Az azokat hirdető ideológusok, politikusok hálózzák be a fiatalokat, akik úgy kezdenek el vonzódni egy ideológiához, hogy semmilyen személyes tapasztalatuk nincsen benne. Fogalmuk sincs arról, hogy ha megvalósulna a kommunizmus, akkor az igazság kimondása és a szabad vélemény nem lenne többé alapjog, sőt, még megtűrt dolog sem” – fogalmazott Fülöp Attila.
A politikus kiemelte: évről évre azért gyűlnek össze február 25-én, hogy emlékezzenek és fejet hajtsanak a kommunizmus áldozatainak emléke előtt. Felidézte, hogy 1947-ben ezen a napon a megszálló szovjet hatóságok jogellenesen letartóztatták Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát, és a Szovjetunióba hurcolták.
„Ez a nap szimbólummá vált, annak a korszaknak a jelképévé, amelyben a félelem, a kényszer és a politikai erőszak lépett a törvényes rend helyébe” – mondta.
Hangsúlyozta: emlékezni kell azokra az elhurcoltakra is, akiket név szerint nem őrzött meg a történelem.
„Emlékeznünk kell arra a több mint 130 ezer civilre, akiket a megszálló szovjetek elragadtak otthonukból és erőszakkal a Szovjetunióba szállítottak, a hírhedt málenkij robotra. Talán nincs is magyar család, ahol ne fordult volna elő meghurcoltatás, internálás, bebörtönzés, vagyonelkobzás vagy mondvacsinált okból koncepciós per, munkatábor vagy halálos ítélet” – sorolta az államtitkár.
Fülöp Attila arról is beszélt, hogy a II. kerület fontos helyszíne volt az 1956-os forradalomnak, a Széna téren szerveződött meg az egyik legerősebb fegyveres ellenálló csoport, amely napokon át kitartott a túlerővel szemben.
„Az ő bátorságuk bizonyítja, hogy még a legsötétebb időkben is voltak, akik nem mondtak le a hitükről, a hazáról és az emberi méltóságról. Értük gyújtunk ma gyertyát, nekik hozzuk koszorúinkat” – hangoztatta.
A Gyorskocsi utcai büntetés-végrehajtási intézetnél beszédet mondott Fodor Artúr, a Budavári Önkormányzat alpolgármestere, a KDNP I. kerületi elnöke is.
Az épület falán, a kommunista terror áldozataiért a Kereszténydemokrata Néppárt 1991-ben helyezett el emléktáblát, amelynél szerdán koszorúkat helyeztek el a megemlékezők, köztük a KDNP I. és II. kerületi alapszervezete.
Az Országgyűlés 2000. június 16-án hatályba lépett határozatával nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává Magyarországon.
Forrás: MTI. Vezetőkép: X.
