Ultimátum: 10, maximum 15 napja van Iránnak, hogy elkerülje a háborút
Habár a világsajtó zöme szerint holnap (szombaton) az Egyesült Államok megtámadja Iránt, az AlArabiya.net szerint tegnap Trump elnök úgy fogalmazott az Air Force One-ra akkreditált újságíróknak, hogy az iszlám köztársaságnak még mindig van 10, legfeljebb 15 napja arra, hogy atomprogramjáról megegyezzen az USA-val.
Steve Witkoff különmegbízott, valamint az elnök veje, Jared Kushner kedden találkozott Genfben Irán legfelsőbb diplomatájával, aki a találkozó után azt mondta, hogy előrelépés történt, de részleteket nem közölt. Szerdán az iráni elnök Masoud Pezeshkian így nyilatkozott: „Nem akarunk háborút”, de világossá tette, hogy Teherán nem engedhet az amerikai követeléseknek.
„De ha megpróbálják ránk erőltetni az akaratukat, megalázni minket, és megkövetelni, hogy bármi áron lehajtsuk a fejünket, akkor azt el kellene fogadnunk?”- tette hozzá.
Hirdetés
A francia LCI televíziós csatornának adott interjújában Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség vezetője szintén azt mondta: „Előrelépést értünk el, még van tennivaló, de a probléma az, hogy nincs sok időnk.”
Azért sem valószínű a holnapi támadás, mert a jövő hét végén, 28-án, Marco Rubio külügyminiszter még egyeztet Izraelben Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel, aki régóta szorgalmaz kemény lépéseket Teherán ellen. Mint az ismert, a korábbi tárgyalási folyamat megbukott, mire Izrael tavaly júniusban meglepetésszerű csapásokat mért Iránra egy 12 napig tartó villámháborúban, amelyhez Washington egy rövid időre csatlakozott és iráni nukleáris létesítményeket bombázott.
Az tény, hogy abban a csapásban az izraeli hadsereg megsemmisítette az iráni Forradalmi Gárda több teheráni parancsnoki központját, közöttük az al-Kudsz Brigádok vezérkarának telephelyeit. Az al-Kudsz Brigád az iráni elit fegyveres erők külföldi egysége, amelynek hivatalos feladata a külföldi titkos műveletek, terrortámadások végrehajtása. Teherán bombázása pedig a mullahok hiteltelenítését szolgálta a közemberek szemében. Eran Efrat izraeli energiaelemző szerint az energiaközpontok bombázásának az volt a célja, hogy „lehetetlenné tegye a normális iráni ember mindennapi életét, és – talán – az utcára vigye az embereket”.
Ugyanakkor a 12 napos „tűzpróba” nem érte el a legfontosabb célját: az iráni atomlétesítmények elpusztítását.
Erre Ehud Olmert korábbi izraeli miniszterelnök is előre figyelmeztetett, mondván: Izrael nem rendelkezik megfelelő bunkerromboló bombákkal. Például Natanzban az urándúsító létesítmény körülbelül 100 méter mélyen van a föld alatt. Izrael rendelkezik olyan (amerikai) GBU-57 (MOAB) típusú bunkerromboló bombákkal, amelyek 200 láb, azaz körülbelül 60 méter mélységig hatékonyak, de ennél mélyebbre már nem képesek lehatolni.
Ennek utóda a GBU-43/B bomba amelyből alig több mint egy-két tucatot gyártottak eddig az Egyesült Államokban. Robbanóereje 11 tonna TNT-nek felel meg és közel 30 láb hosszú. Éppen ezért „sima” bombázóról nem is lehet ledobni, hanem egy módosított MC-130-as repülőgép hátuljáról gurítják ki. Miután elengedik, GPS irányítja, hogy pontosan eltalálja a célpontot.
Először 2017-ben Afganisztánban vetették be egy sziklás, barlangos területen, a hegyekben tartózkodó ISIS-erők ellen.
A robbanás tanúi leírták, hogy földrengést, fülsiketítő zúgást, és egy tűzgolyót okozott, amely bevilágította az eget. Az afgán falusiak mérföldekre érezték a lökéshullámot, és légitámadásnak vagy természeti katasztrófának hitték. Hogy azóta még a GBU-43/B-nek is lehet „utóda”? Ki tudja?
Ha tehát a következő 10 vagy 15 napban nem sikerül megegyezni a feleknek, Irán atomprogramja a legrosszabbra számíthat.
Vezetőkép: Donald Trump amerikai elnök újságírók kérdéseire válaszol az elnöki gép fedélzetén 2026. február 6-án, útban a floridai Mar-a-Lago birtokára. Fotó: MTI/AP/Mark Schiefelbein
