Móka vagy gyerekmunka a kidfluenszerkedés? (VIDEÓ)
Gyermekmunka, vagy csak játék a tartalomgyártó gyermekek tevékenysége? – erre a kérdésre kereste a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kidfluenszer-kutatása, amely arra is figyelmeztet, hogy a láthatóság sokszor teherré, a lájk teljesítménymércévé, a „büszke posztolás” pedig kizsákmányolássá válhat.
A gyermekek online térben történő megjelenítésének egyik legvitatottabb formája a kidfluenszer-jelenség – írja az NMHH legfrissebb kutatásának ismertetőjében. Az angol „kid influencer” – fogalomból származó kifejezés azokat a kiskorúakat jelöli, akik kereskedelmi célú tartalmakban szerepelnek a közösségimédia-felületeken, sokszor a szülők aktív közreműködésével. Bár a jelenség hazánkban még nem annyira elterjedt mint külföldön, de már szemmel látható és ezért fontos is beszélni róla.
Éppen ezért készült az NMHH megbízásából a 2025 őszén lefolytatott kutatás, amely kiemeli: a kidfluenszer-jelenség nem tekinthető ártatlan szórakozásnak, hiszen mélyen formálja a gyermekek önképét, kapcsolódásait és fogyasztói döntéseit. Az influenszerek – akár kiskorúak, akár felnőttek – korunk márkanagykövetei. Csakhogy minél fiatalabb valaki, annál kevésbé ismeri fel az online tartalmak reklámhordozó jellegét.
Minél kisebb egy gyermek, annál valószínűbb, hogy a kortárs véleményvezérre hiteles példaképként, megbízható viszonyítási pontként tekint, sőt, sokan egyenesen a barátjuknak nevezik azt a kidfluenszert, akit követnek.
Azonban a közösségi médiában látott, idealizált kép óhatatlanul beindítja a társas összehasonlítást, ami miatt a képernyőn szereplő kiskorú szereplőt a többiek maguknál szebbnek, sikeresebbnek vagy boldogabbnak látják. Mindez torzíthatja az önértékelést és növelheti a testképzavarok kialakulásának kockázatát – figyelmeztet az NMHH.
Arra is rámutatnak, hogy a digitális anyagokat készítő gyerekeknél is jelentkezhetnek pszichológiai veszélyek. Habár a kidfluenszerség számukra kezdetben élmény és munka is egyben, a játékos alkotás fokozatosan átalakulhat kötelezettséggé, teljesítménykényszerré. Az együttműködések és megjelenések gyakran a piaci elvárásokhoz igazodnak, emiatt az online jelenlét tudatosan felépített és menedzselt branddé válik. A tartalomgyártás a tanulás, a baráti kapcsolatok és a pihenés rovására mehet, miközben az online jelenlét fokozhatja a posztoló kiskorúak szorongását, csökkentheti biztonságérzetüket. Énképük egyre inkább az online visszajelzések tükrében formálódik:
a lájkok, a kommentek és a nézettségi adatok válnak számukra a legfontosabb értékmérőkké.
A kutatás egyik legfontosabb tanulsága, hogy amit a pszichológia mentális kockázatként ír le, az sok esetben alapjogokat, gyermekjogokat és munkajogi garanciákat érintő kérdéssé válik. Egy influenszer hitelességének például elengedhetetlen feltétele a személyes élethelyzetek megosztása, amely hozzájárul a gyermekek kiszolgáltatottságához.
A közösségi médiában aktívan jelenlévő fiatalok ugyanis fokozottan ki vannak téve az online visszaélések különböző formáinak: személyes adataikat ellophatják, illetve különböző módokon zaklathatják is őket.
A „branded childhood” egy olyan fogalom, amely rámutat: ilyenkor a gyermekek mindennapjai digitális tőkévé válnak, ez pedig sérti a személyiségi jogaikat, például a magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jogot. A kidfluenszerek tartalmait gyakran mások – jellemzően a szülők – szervezik, szerkesztik és irányítják.
Abban az esetben, ha egy gyermek önálló márkaként, mintegy a szülő kiterjesztett „termékeként” jelenik meg, a szülő nevelési és felügyeleti joga akár összeütközésbe is kerülhet a gyermek elemi érdekeivel. A szülő ugyanis törvényes képviselő és a gyermekmunka gazdasági haszonélvezője is egyben.
A kutatás azt is kiemeli, hogy törekedni kell a tartalomgyártással foglalkozó gyermekek védelmére. Ez azt jelenti, hogy figyelni kell az online és offline egyensúly fenntartására, a tanulásra fordított idő és a szabadidő biztosítására.
Véleményük szerint a kiskorúak védelmének az online térben elengedhetetlen feltétele, hogy a szülők tisztában legyenek az alapvető biztonsági óvintézkedésekkel – regisztrációs korhatár, személyes adatok védelme – és beszélgessenek is velük a veszélyekről. Célszerű, ha a szülő támogatja gyermekét az online térben is, és moderátorként szűri a követők reakcióit, kommentjeit, üzeneteit. A kidfluenszerek érdekében nagyon fontos a szerződések és együttműködések tudatos kezelése és az ehhez szükséges szakmai segítség (jogi, pszichológiai, gazdasági segítség) biztosítása – összegzi a tudnivalókat a hatóság.
A témát remekül összefoglalja az NMHH alábbi videója:
Vezetőkép forrása: Freepik.com
