Bóka János: A következő uniós költségvetés radikális változásokat irányoz elő a korábbi büdzséhez képest

Az Európai Bizottság következő uniós költségvetési javaslatcsomagja radiális változásokat irányoz elő a korábbi költségvetéshez képest – mondta az európai uniós ügyekért felelős miniszter hétfőn Budapesten, a visegrádi országok (V4) európai ügyekkel foglalkozó parlamenti bizottságainak értekezletén.

Az Európai Unió (EU) következő hétéves (2028-2034) költségvetéséről szóló előadásában Bóka János azt mondta, a tervezetben egyrészt jelentős eltolódás látszik a közös mezőgazdasági és kohéziós politika rovására a versenyképességi és védelmi célúnak mondott kiadások felé. Másrészt jelentős változásokat javasol az Európai Bizottság a költségvetés szerkezetében és az eljárásokban, amelyek – a bizottság megfogalmazása szerint – az egyszerűsítést és a rugalmasságot szolgálják – fűzte hozzá.

Beszélt arról is, hogy a hosszú távú pénzügyi keret elfogadása eljárási és tartalmi kérdéseket is felvet, ezért annak elfogadásához fontos, hogy a tagállamok között valódi politikai egyetértés jöjjön létre az alapkérdéseiről.

„Ehhez viszont az szükséges, hogy a stratégiai vitákat lefolytassuk és a döntéseket kiérleljük, ez eddig nem történt meg” – fogalmazott, hozzátéve, az egyes rendeletek cikkenkénti tárgyalása ettől függetlenül már előrehaladott fázisban van. Ez ugyanakkor azzal a kockázattal jár, hogy a politikai döntéshozókat sarokba szorítja és azt a látszatot kelti, mintha az érdemi kérdések már valójában eldőltek volna – figyelmeztetett a miniszter.

Úgy érvelt:

a V4-ek érdeke, hogy a költségvetési vitában a minőség és ne a sebesség legyen a fő szempont, a stratégiai kérdések vitája előzze meg a technikai tárgyalásokat és semmit se tekintsenek eldöntöttnek addig, amíg mindenben meg nem állapodtak.

Közös érdek, hogy a tagállamok megőrizzék érdemi szerepüket az EU költségvetési politikájának alakításában és a költségvetés végrehajtásának ellenőrzésében – mondta Bóka János, hozzátéve: Magyarországon kívül eddig kevés tagállam vitatta nyíltan a költségvetés javasolt struktúráját.

Rámutatott arra is, hogy a kohéziós és a közös agrárpolitika (KAP) összevonása a tagállami kormányokra hárítja annak a politikai terhét, hogy a radikálisan csökkenteni tervezett forrásokat a szakpolitikák között elosszák. Hozzátette: minden alkalommal úgy fog tűnni, mintha a forráscsökkenés kormánydöntés következménye lenne, nem pedig az általános uniós forráscsökkentésé.

A miniszter kiemelte:

Magyarország ragaszkodik ahhoz, hogy a közös agrárpolitika és a kohéziós politika önálló szakpolitikák maradjanak, emellett a közös agrárpolitikának meg kell őriznie kétpilléres szerkezetét. A visegrádi gazdáknak is létkérdés a jelenlegi támogatási szint fennmaradása

– rögzítette.

A miniszter azt mondta, a KAP-források nélkül nem biztosítható az európai agrárium működőképessége, és az EU hosszú távú pénzügyi tervezete a jelenlegi formájában az európai mezőgazdaság mint stratégiai ágazat feladását jelentené, ami történelmi hiba lenne az Európai Unió részéről.

Kiemelte, hogy az EU történetében eddig a belső piac mélyítése és kiterjesztése kéz a kézben járt a kohéziós politika megerősítésével, azonban az EU történetében most először tapasztaljuk azt, hogy a belső piac mélyítése a kohéziós politika leépítésével párhuzamosan történik. „Országaink és az Európai Unió közös érdeke, hogy ez ne így történjen” – hangoztatta.

Bóka János előadásában kitért arra, hogy a V4-együttműködés egyik legsikeresebb példája volt a migrációs ügyekben való közös fellépés a 2015-ös válság óta.

Úgy fogalmazott: „elvárjuk, hogy a külső határok védelmét is tekintsék szolidaritási hozzájárulásnak, és minden uniós tagállamra és minden külső határra ugyanazokat a normákat alkalmazzák. A V4-együttműködés ebben a kérdésben is döntő fontosságú lehet”.

Az unió következő hosszú távú pénzügyi keretének finanszírozási oldaláról szólva Bóka János többek között azt mondta, az új hitelek felvétele Magyarország számára nem elfogadható megoldás.

A miniszter kitért arra is, hogy Magyarország határozottan ellenzi a jogállamisági eljárások jelenlegi rendszerének fenntartását, azok kibővítését és kiterjesztését, mivel azt politikai nyomásgyakorlási eszközként használták és használják Magyarországgal szemben.

Mint mondta, ezen eljárások fenntartása a bizottság és az Európai Parlament kezébe helyezi a döntést a forrásokhoz való hozzáférésről, és „ezek az intézmények ezt a lehetőséget nem haboznak politikai nyomásgyakorlásra felhasználni”.

„Nyitottak vagyunk az unió pénzügyi érdekeinek védelmét erősíteni, de a kondicionalitás erre nem alkalmas eszköz” – emelte ki a tárcavezető, aki azon a véleményen volt, hogy ne adjanak ilyen eszközt az európai intézmények kezébe, „az új költségvetési struktúra már így is vészesen elbillen az intézmények javára”.

Tessely Zoltán (Fidesz), a parlament európai ügyek bizottságának elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a 35 éves V4 keretében az együttműködésre kell helyezni a hangsúlyt, arra, ami összeköt és nem arra, ami szétválaszt, „együtt ugyanis egészen biztosan erősebbek vagyunk”.

Mint mondta, az európai ügyekkel foglalkozó bizottságok szerteágazó, gyakran nehezen befogadható ügyekkel foglalkoznak, és a jogalkotási javaslatok ellenőrzése által „rajta tartjuk az ujjunkat a brüsszeli politika ütőerén”.

Tessely Zoltán úgy vélte, hogy a dán EU-elnökség az elmúlt fél évben erőltetett tempót diktált a költségvetési javaslat technikai részleteinek megvitatására anélkül, hogy a tagállamok a koncepcionális vagy a stratégiai kérdéseket politikai szinten megvitathatták volna. Ez oda vezetett, hogy a politikai napirend alakítását elsősorban az Európai Parlament vette át – tette hozzá.

Vezetőkép: Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter előadást tart a visegrádi országok (V4) európai ügyekkel foglalkozó bizottságainak értekezletén az Országház Delegációs termében 2026. február 16-án. Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt