Kaszab Zoltán: Ismét csökkent a kormánnyal szemben bevethető ellenzéki érvek száma
Az infláció mélyrepülésbe kezdett januárban, az emberek pedig egyre jobban élnek.
Évek óta aduász az éppen aktuális ellenzéki messiás kormányt támadó érvrendszerében az árak drágulásának a kérdése. És valljuk be őszintén, ennek volt is valami alapja: bár nem a kabinet hibájából, hanem a háború és az elhibázott brüsszeli szankciós- és energiapolitika következtében, de az infláció 2022-ben és 2023-ban tényleg rég nem látott méretet öltött, sok honfitársunkat nehéz helyzetbe hozva. És bár a helyzet 2023 második felére normalizálódott, a drágulás élménye, az ársokk hatása még sokáig velünk maradt.
A kormány ugyanakkor nem tétlenkedett: egyrészt igyekezett megfékezni az inflációt olyan eszközökkel, mint az árstop, majd a most is működő és hatékony árrésstop, vagy a GVH által indított árfigyelő, amely a boltok közötti verseny növelésével ért el érdemi hatást. Másrészt a kabinet arra is ügyelt, hogy a bérek növelésével kompenzálja a magas infláció hatásait. 10% feletti minimálbér emelések, a pedagógusok, az egészségügyi dolgozók, a rendvédelmisek, a közigazgatásban, a kultúrában, vagy épp a szociális ágazatban dolgozók mind-mind a korábbinál jóval többet keresnek most, mint néhány évvel ezelőtt. Az intézkedések hatása pedig most már a drágulás ütemében is meglátszik:
az infláció januárban az elemzőket is meglepve csupán 2,1% volt.
Ez azért is érdekes, mert az elmúlt években, ha a szakértőket érő meglepetés volt, akkor az általában negatív értelemben történt, a mostani adatnál ugyanakkor rosszabbra számítottak. Mindez persze önmagában csupán annyit jelent, hogy a vizsgált termékek alig drágultak az előző hónaphoz és 2025. januárjához képest. Az adat akkor érdekes igazán, ha a szintén januárban érkező béremelésekhez hasonlítjuk. A pénzromlás ugyanis éppen akkor lassult le, amikor a minimálbér 11%-kal emelkedett és rengeteg ágazat dolgozói – a tanároktól a szociális alkalmazottakon át a közigazgatási dolgozókig – jelentős, de legalább 15%-os béremelést kaptak. Ez pedig azt jelenti, hogy
ezeknek az embereknek, vagyis a társadalom széles rétegeinek úgy lett több az elkölthető jövedelme, hogy a kiadásai nem, vagy alig növekedtek.
Ezt támasztják alá a kormánybarátnak éppen nem nevezhető Telex portál gazdasági alrovatának, a G7-nek az adatai is. A lap ugyanis évről évre összeállít egy 42 termékből álló, alapvető cikkeket tartalmazó fogyasztói kosarat és több üzletláncban is megnézi, hogy mennyit kell a termékekért fizetni. Az idei tesztjük eredménye pedig az lett, hogy átlagosan kevesebbe kerültek ezek a termékek, mint tavaly ilyenkor. És pontosan ez a lényeg! Hogy a magasabb fizetésből az emberek nem a meglévő életszínvonalukat tudják fenntartani, hanem az alacsony inflációnak köszönhetően növelni tudják azt. Több juthat pihenésre, kultúrára, minőségi élelmiszerre. És persze fontos szempont, hogy
ezután az ellenzék nem tudja az embereket azzal hergelni, hogy a magas infláció így, az Orbán-kormány elhibázott gazdaságpolitikája úgy.
Nem véletlen, hogy a mostani, kiugróan jó adatot éppenhogy csak megemlítették a baloldali lapok és Magyar Péter is „elfelejtett” hosszú bejegyzést szentelni neki. A gazdasági adatok is igazolják tehát, hogy a Fidesz a biztos választás és az alacsony inflációs adat is jól mutatja, hogy mit kockáztatunk, ha multiktól igazolt szerencselovagok kezébe adjuk a jövőnket.
Vezetőkép forrása: Freepik.com
