A francia elnök eltiltaná a választhatóságtól az antiszemitizmus, rasszizmus vagy diszkrimináció miatt elítélt köztisztviselőket
Emmanuel Macron francia államfő törvénybe iktatná a választhatóságtól történő kötelező eltiltást az antiszemita, rasszista vagy diszkriminatív cselekedetekért és megnyilvánulásokért elítélt köztisztviselők számára, mivel szerinte a politikusoknak a „köztársaság őreinek” kell lenniük.
A köztársasági elnök ezt a 2006-ban elrabolt és halálra kínzott zsidó fiatalember, Ilan Halimi emlékére a francia elnöki hivatalban rendezett megemlékezésen mondta pénteken.
„Túl gyakran nevetségesnek tűnnek az antiszemita bűncselekmények és szabálysértések elkövetőire kiszabott ítéletek. Az átláthatóság és az igazság biztosítása érdekében szeretném látni az ítéletek és szankciók pontos ellenőrzésének bevezetését”
Hirdetés
– fogalmazott az elnök. „A kormány és a parlament azon fog dolgozni, hogy megerősítse az antiszemita és rasszista cselekmények büntethetőségét” – tette hozzá.
Emmanuel Macron beszédében elítélte az „antiszemita hidrát”, amely az elmúlt húsz évben a francia társadalom „minden szegletébe” behatolt.
Az államfő kiemelte, hogy az antiszemitizmus elleni küzdelem „minden francia küzdelme”, mert „amikor a hazában egy zsidó veszélyben van, akkor maga a haza van veszélyben”. Elítélte „az iszlamista antiszemitizmust, amely az október 7-i izraeli pogrom mögött áll”, és „a szélsőbaloldali antiszemitizmust (…), amely a szélsőjobboldal antiszemitizmusával és annak a hatalomról és gazdagságról szóló kliséivel verseng”, valamint az „antiszemitizmust, amely az anticionizmus álarcát használja a csendes előrenyomuláshoz”.
A francia elnök bírálta a „zsidó honfitársak dehumanizálására” irányuló kísérleteket is.
„Oly sok a sértés, ütés, fenyegetés és aggodalom. Olyan sok, hogy az antiszemita cselekmények statisztikái október 7. óta meredeken emelkedtek ” – emlékeztetett.
A belügyminisztérium csütörtökön közzétett jelentése arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt 25 évben az antiszemita cselekmények száma „soha nem volt olyan magas, mint az elmúlt három évben”, a Hamasz palesztin iszlamista szervezet 2023. október 7-én Izraelben elkövetett terrortámadásait követően. 2023 és 2024 között ezek a cselekmények négyszeresére nőttek.
A belügyi adatok szerint a vallásellenes cselekmények száma Franciaországban 2025-ben hasonló szinten maradt, mint 2024-ben, 2489 regisztrált esettel, ezeknek több mint fele (1320) antiszemita cselekmény volt. A nyilvántartás szerint ezenkívül mintegy 843 keresztényellenes és 326 iszlámellenes cselekmény is történt tavaly.
Az államfő elmondta:
a „digitális gyűlölet mérgének” leküzdésére Franciaország „elszámoltathatóságot kér a főbb platformoktól, és mérhető eredményeket a gyűlöletkeltő tartalmak gyors eltávolításában”.
„Ha a kötelezettségvállalásokat nem teljesítik, érvényesíteni fogjuk az európai jogszabályokat, amelyek jelentős bírságokat írnak elő” – hívta fel a figyelmet.
„Nem tetszik bizonyos hatalmaknak – amelyek ki akarnak minket oktatni -, hogy a Felvilágosodás Franciaországában a szólásszabadság az antiszemitizmusnál és a rasszizmusnál megáll” – hangsúlyozta, utalva az Egyesült Államokra.
Az államfő ezután egy tölgyfát ültetett az Elysée-palota kertjében, amely „Ilan Halimi emlékének a köztársaságban való gyökerezését jelképezi”.
A megemlékezést Ilan Halimi halálának huszadik évfordulóján tartották az elnöki hivatalban.
A 23 éves marokkói férfit 2006-ban Youssouf Fofana és a 27 tagú „barbárok bandája” nevű bűnszövetkezet azért rabolta el Párizsban, hogy a „zsidóságuk miatt meggazdagodott” családjától váltságdíjat követeljen. A megkínzott és haldokló férfira három héttel később Párizs egyik külvárosi utcáján találták rá meztelenül, néhány nappal azután, hogy az egyre kisebb összeget követelő emberrablókkal megszakadtak a tárgyalások. Ilan Halimi a kórházba szállítása közben meghalt. Az óriási felháborodást kiváltó bűncselekmény tetteseit három évvel később elítélték, a „barbárok bandájának” vezetője életfogytiglani börtönbüntetést kapott.
Vezetőkép: Emmanuel Macron francia elnök a francia nagykövetek értekezletén beszél a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2026. január 8-án. Fotó: MTI/EPA/AP pool/Michel Euler
